NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.07.11. (160)
12. A várható áremelésekkel mind szélesebb körben foglalkoznak:
- Terjed az a híresztelés, hogy máris vannak „munkásmegmozdulások”, amelyek fokozódni fognak a döntés nyilvánosságra kerülése után.
Tudni vélik, hogy az elmúlt héten a Ganz-Mávagban és a Csepel Műveknél a munkások igen éles, kritikus hangot ütöttek meg. Az Egyedi Gépgyárban – mint mondják – egy órás munkabeszüntetés volt. Az üzemmel szemben lévő Lenin szobor kezébe egy szelet zsíros kenyeret helyeztek. Állítólag a Ferihegyi Repülőtérnél álló Steinmetz szobor zászlórészét pirosra festették, majd meggyalázták. (a kezébe emberi ürüléket tettek). Beszélnek arról, hogy a fenti akciókat követően a csepeli gyárban kommunista aktíva volt, ahol a vezetők kérték a kommunista munkások belátását és segítségét. A résztvevők a helyi vezetőkön „számon kérték” a XI. kongresszuson meghatározott életszínvonal emelkedési adatok teljesülésének elmaradását.
- Többen azt a véleményt hangoztatják, hogy amíg a „reformpolitika” fellendítette a gazdasági életet – kül- és belgazdaságunkat –, addig a dinamikus fejlődés volt jellemző. A reformpolitika „letörésével” fokozatosan romlott a gazdasági helyzet. A reformpolitika ellenzői a munkásosztályra hivatkozva bírálták és támadták meg az új gazdasági mechanizmust. E támadás eredményeképpen annak vezetőit is eltávolították a vezetésből, most viszont a munkásosztályt sújtja elsősorban az áremelés.
Híresztelés szerint a párttagok is kijelentették, hogy a várható intézkedésekkel nem azonosulnak, hisz sem a reformpolitika megváltoztatásakor, sem most nem kérték ki a véleményüket. Ennek kapcsán bírálják a demokratizmust, azt, hogy a pártagság és a tömegek nincsenek bevonva az intézkedések megtételébe, de még a pártagság is csak utólag értesül bizonyos intézkedésekről (benzináremelés).
A világpiaci árakra való hivatkozást azzal utasítják vissza, hogy míg a tőkés országokban a lakossági árak pár százalékot emelkedtek, addig nálunk a várható emelkedés bizonyos árucikkek területén eljut a 40%-ig.
- Bírálják a KB határozat II. pontját, amely nem beszél nyíltan a bajokról. Túl általánosan veti fel a problémákat a „nehézségek szintjén”. A határozat itt javuló tendenciákat ismertet, akkor miért van szükség áremelésre.
- Beszélgetések során felvetik a vezetők személyes felelősségét. Demagógnak minősítik azt az álláspontot, hogy most minden felelősséget vagy a külhelyzetre (energiahordozók áremelése) vagy a munka elégtelenségére (intenzitás és minőség) hárítanak és nem vetik fel a gazdasági irányítás súlyos hibáit, egyes vezetők felelősségét.
Ezzel kapcsolatosan többen emlegetik a gazdasági irányítás személyi cseréjét, azt, hogy „elkerülhetetlen” egyes vezetők leváltása. Többen jósolják Nyers Rezső és munkatársai visszakerülését a gazdasági és politikai vezetésbe, és a reformpolitika rehabilitálását.
(III/III)
10. Az Írószövetség választmányi ülésén Hernádi Gyula felvetette az írói honorárium problémáját. Szerinte a honoráriumokat a bérekhez hasonlóan, évente kellene fejleszteni. Ismét javasolta, hogy ha ezen a téren nem sikerül változtatást elérni, akkor a vezetőség fontolja meg, hogy vállalja-e az ügyek vitelét, vagy mondjon le.