A III/III. krónikája

Az állambiztonság kiemelten foglalkozott a katonai szolgálatot különböző okokból megtagadó fiatalokkal. 1988 áprilisában ilyen ügyekben kiszabott ítéletek miatt 185 fő töltötte szabadságvesztéses büntetését.
Az állampolgári engedetlenség e formájának terjedéséről a politikai vezetés naprakészen értesülhetett:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.04.28. (83)
(...)
2. A „Keszthelyi Zsolt Bizottság” f. hó 27-én – a tárgyalás napján – megkezdte egy „Tisztelt Polgártárs” megszólítású tiltakozó röpcédula terjesztését. A röpcédula – amely kiadói jelzése szerint a Demokrata 1987/4 sz. melléklete – azt állítja, hogy: „Magyarországon békés fiatalok ezreit ítélték hosszú börtönbüntetésre, mert megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot”.

A röpcédula az alábbi követeléseket tartalmazza:
-Magyarországon el kell törölni a kötelező katonai szolgálatot és a sorozást;
-amíg ez a távolabbi cél megvalósulhat, lehetővé kell tenni a szabadon választható békeszolgálatot; önkéntes betegápolókra és idősgondozókra nagyobb szükség van, mint egy alacsony színvonalú és túlméretezett hadsereg katonáinak amúgy is túl hosszú bezártságára.;
-ameddig a megfelelő új törvényi biztosítékok létrejönnek, addig amnesztiával szabadon kell bocsátani azokat, akiket a katonai szolgálat lelkiismeret okokból történt megtagadása miatt börtönbe vetettek, és le kell mondani pörök kezdeményezéséről.

A röpcédula aláírói: Keszthelyi Zsolt Bizottság, Bognár Sarolta, Holczer Tibor, Kiszely Károly, Nagy Jenő, Perlaki Tamás, Tamás Gáspár Miklós.

Az információ ellenőrzött.

Megjegyzés: eddig öt ilyen röpcédula került az ELTE BTK épületéből a szerv birtokába.

Intézkedés:
- megkísérlik akadályozni a terjesztést;
- az objektumok átvizsgálását és a szükséges szignalizációk elkészítését folyamatosan végzik.

(III/III)

Fotó: Fortepan

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.04.27. (83)
(...)
7. A „radikális reformista ellenzék” szamizdatkészítő és terjesztő csoportja megkezdte az AB Hírmondó 5. számának árusítását. Az 52 oldalas kiadványban több cikk foglalkozik március 15 „helyretételével”, helyet kaptak az „Erdélyi Magyar Hírügynökség” által kiadott hírek és egy interjú a jelenlegi magyarországi „zsidókérdésről”. Néhány írás ismételten szorgalmazza a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetővé tételét.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:
- tájékoztató jelentést készítettek;
- folytatják az ellenőrzést;
- az anyagot megküldtük szakértői és véleményezésre.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.04.27. (81)
(...)
3. Joó Rudolf elmondta egyik kapcsolatának, hogy tudomása szerint május 18-án Magyarországra érkezik von Schwarzenberg herceg, hogy a Helsinki Föderáció nevében tárgyalásokat folytasson az MDF képviselőivel. A tárgyalásokat követően – előreláthatóan május 20-án – tervezik a Helsinki Föderáció Magyar Nemzeti Bizottságának megalakítását.

A bizottság munkacsoportjának tervezett vezetői (koordinátorai) Kőszeg Ferenc és Kodolányi Gyula lesznek. A csoportban az SZDSZ, az MDF, az FKGP és a Szociáldemokrata Párt képviselői kapnak mandátumot.

A tárgyalások megkezdése előtt az MDF sajtótájékoztatót tervez, amelyen várhatóan bejelentik Lech Walesa május 16-i Magyarországra érkezését is.

Az információ forrása megbízható; tartalma ellenőrzött.

Intézkedés:
- az információt tovább pontosítják;
- folytatják a felderítést;
- felhasználják a tájékoztató munka során.

(III/III)

A III/III figyelme, a kiemelt célszemélyeket, sírjukig is elkísérte. Harminc évvel ezelőtt az ILLYÉS GYULA temetéséről készített jelentés került a pártállami vezetés asztalára. 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.04.26. (82)
(…)
8. Jóváhagyott terv alapján a BM III/III Csoportfőnökség végrehajtotta Illyés Gyula temetésének operatív biztosítását.
A mintegy 12000-15000 főnyi résztvevő kb. 50-60%-a fiatal volt, köztük jelentős számban voltak szervezett iskolai csoportok a fővárosból és vidékről is.
Jelen voltak az ellenséges „ellenzéki” csoportok prominens személyei, valamint a nyugati emigráció képviseletében pl. Szépvölgyi István, Molnár József. Voltak Erdélyből érkezett fiatalok, akik nemzetiszínű kokárdát viseltek fekete kereszttel. Több ezer ember – nagyrészt fiatalok – tűztek ki piros-fehér-zöld kokárdát, illetve hordtak nemzetiszínű és gyászszalagot. Több száz fiatal „Dialógus” jelvénnyel jelent meg.
A hivatalos szertartás után a tömeg mintegy háromnegyed része a sírnál maradt; elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Ezt követően a család és kb. 200 fő jelenlétében egy magát Marosszéki Miklós írónak nevező személy a „rab erdélyiek” nevében háromperces beszédet tartott. Erősen felindult állapotban, zokogva beszélt az „elnyomott Erdélyről”. (A család jelenléte miatt vele szemben nem intézkedtünk.)
A költő sírjára a következő nem legális szervezetek helyeztek el koszorút: „Kárpáti Magyarság”, „Hajdani Nemzeti Parasztpárt”, „Erdélyi Magyarok”, „Beszélő szerkesztősége, ÁB Független Kiadó”, „Köszönet Erdélyért, egy székely asszony”.
A temetés alatt előállították a XII. ker. Rendőrkapitányságra Ivanics Bertalan tanárt, ceglédi lakost, aki az eseményeket filmezte. A filmtekercset elkobozták, a személyt elbocsátották.
A temetés után kb. százan – volt NÉKOSZ tagok – a Lejtő utcai MÉM épületben gyülekeztek, ahonnan mintegy 2 óra múlva távoztak. A Rózsadomb Étteremben „Csókás” fn. személy kb. 30 fővel tartózkodott, s 20 óra körül távoztak. 

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztató jelentést készítenek.

(III/III)

----

A NOIJ jelentéseket Orbán Balázs válogatta. Fotó: hunhir.info

A belső elhárítás elsődleges feladata volt a különböző politikai tervezgetések figyelemmel kísérése. Különösen így volt ez 26 éve, amikor már mindenhol reformtervekkel keresték a kiutat a rendszer válságából. (A pártállami vezetés számára összeállított akkori jelentés az MSZMP-ből frissen kizárt Bihari Mihály gondolatainak állambiztonsági leirata.) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.04.25. (80)

8. A Széchenyi Casino szervezésében f. hó 20-án mintegy 300-400 fő jelenlétében a Fészek Klubban tartották meg a „reformesélyek a XIX. században és ma” című rendezvényt.

A meghívott előadók közül csak dr. Bihari Mihály jelent meg és tartotta meg előadását „A despotikus szocializmustól a demokratikus szocializmusig” címmel, amely bírálta a párt lassú, elodázó taktikáját, az erő és a hatalom pozíciójából folytatott tevékenységet. Álláspontja szerint a hatalom nem ismeri az ország valóságos helyzetét; a válságot nem, legfeljebb csak tüneteit ismeri el. Átfogó demokratikus reformot sürgetett, amely képes szembenézni a válsággal, megoldásokat keresni és kivitelezni. Végül felvázolta a társadalmi változások jövőbeni alakulásának lehetséges változatait az alábbiak szerint:

- A legutóbbi időszakban megerősödött „konzervatív rendpárt” tevékenysége illetve mulasztásai miatt a jelen helyzet oly mértékű romlása következhet be, amely robbanáshoz, rendőri, katonai erőszakhoz vezethet.
- „Új rendpárti vezetés” alakulhat ki, amely elismeri a hibákat, jó a diagnózisa, de hatalomkoncentráló megoldást keres, a reformokat „a társadalomért a társadalom nélkül” kívánja megvalósítani.
-  Politikai patthelyzet is kialakulhat, miként Jugoszláviában, mely tartósan konzerválja a válságot, de ugyanúgy robbanáshoz vezethet, mint az első megoldás.
-  Átfogó, radikális reformmozgalom keretében való megújulása a társadalomnak, a „diktatórikus szocializmusból a demokratikus szocializmusba való átmenet”. Ezt tartaná az egyedüli jó megoldásnak, de – mint mondta – ennek van jelenleg a legkisebb esélye.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
- ellenőrzik, kiegészítik az információt;
- tájékoztató munka során hasznosítják.

1985. április 24. A belső elhárítás mindvégig fontos szerepet játszott az országgyűlési választások ellenőrzésében, „biztosításában”, szükség szerint manipulálásában. Így volt ez azokban az években is, amikor –lévén egyetlen jelölt– az esemény szinte teljesen formális volt. A hálózati személyek jelentős részét még ekkor is hangulatjelentések írására, a kritikus megjegyzések jelentésére utasították.

Az 1985-ös választás előtt bevezetett többes jelölés miatt a szolgálatokra ennél nagyobb feladat hárult. A kijelölt cél ekkor, a titkosszolgálati eszközök bevetésével, az ellenzéki jelöltek színre lépésének megakadályozása lett. Az operatív úton begyűjtött információk, a „politikai munka” segítése érdekében a pártvezetés asztalára kerültek.

 -------

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.04.24. (79)

(…)

6. A f. hó 23-án rendezett jelölőgyűlésekről a következő fontos információk keletkeztek:

-Az „ellenzék” korábbi tervei ellenére a XIV/43-as, illetve 44-es, valamint a IX/25-ös körzetekben az ide jelöltnek szánt Légrády Péter, illetve Gomolka Gergely neve fel sem merült, részvételükre utaló adatok nem keletkeztek.
-A XI/34-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjeinek ismertetése után Gács János közgazdász Bauer Tamás jelölését javasolta, de ezt a résztvevők közül csupán néhányan támogatták, így Kertesi Gábor közgazdász – „luxus lenne az ország legjobb közgazdászainak egyikét kihagyni” – és Balázs István újságíró, aki az országgyűlés szakmai tekintélyének erősítését szorgalmazta.
Bauer Tamás a jelenlévő 272 személytől 39 szavazatot kapott.
- XI/30-as körzetben megtartott jelölőgyűlésen „független” jelöltként Langmár Ferenc indult. Langmár hozzászólásában vázolta programját, amelyből érzékelhető volt, hogy a prominens „ellenzéki” személyek az előző jelölőgyűlések tapasztalatai alapján körültekintően felkészítették.
Langmár megnyerően, összefogottan, logikusan adta elő hozzászólását. Határozottan kijelentette, hogy egyetért a Hazafias Népfront programjával, s ezzel megnyerte a szavazók egy részének személyes szimpátiáját. Jelölését nyíltan azonban mindössze 2-3 hozzászóló támogatta, köztük Forgács Pál nyugdíjas. A következő jelölőgyűlésen várható, hogy hatásos előadása miatt növekedni fog a Langmárt támogatók száma.
Langmár Ferenc a jelenlévő 344 személytől 110 szavazatot kapott.
- II/4-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellé Bába Iván Tóth János-t javasolta. A résztvevők közül többen támogatták jelölését.
Tóth János a 403 jelenlévőtől 126 szavazatot kapott.
- III/9-es körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellett egy, a szerv által ismeretlen személy javasolta Lakner Zoltánt. Jelölését kb. 50 személy támogatta hangos közbeszólásokkal, hangulatkeltő módon, amit láthatóan Kiss G. János újságíró irányított.
Később egy ismeretlen férfi Szentmihályi Szabó Péter író jelölésére tett javaslatot. Szentmihályi rövid programbeszédében a helyi problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozta.
A szavazás során Lakner Zoltán 63, Szentmihályi Szabó Péter 83 szavazatot kapott. Mivel a jelenlévők létszáma az eredeti 265 főről a szavazás idejére mintegy 170 főre csökkent, így mindketten felkerültek a listára.
- XII/35-ös körzetben a Hazafias Népfront jelöltjei mellett Mécs Imre javasolta Ráday Mihály jelölését, ismert tevékenysége és tenni akarására hivatkozva. Szereplése igen passzív volt, 519 megjelent közül 37-en szavaztak rá.
Valamennyi jelölőgyűlésen tapasztalható volt az „ellenzéki” személyek egységes fellépése jelöltjeik támogatása érdekében. Érzékelhetően egyeztetett elképzeléseik megvalósulását azonban nagymértékben korlátozta az a körülmény, hogy a gyűlések időpontjainak egybeesése, illetve átfedése megosztotta erőiket. Ez a körülmény – tekintettel a következő jelölőgyűlések eltérő időpontjaira – a második fordulóban már ilyen mértékkel nem lehet hatással az eredményekre.
Rendőri intézkedésre egy esetben került sor a II/4-es körzet jelölőgyűlés elnökének kérésére. Kovács Máriát (Bencze György feleségét) kellett eltávolítani, aki akadályozta az állampolgárok bejutását a jelölőgyűlés helyére. Igazoltatás után nevezett eltávozott.
Intézkedés: a jelölőgyűlésekkel kapcsolatos biztosítási feladatokat, a szükséges intézkedéseket a jóváhagyott biztosítási terv alapján folyamatosan végzik.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.09.28. (190)

5. Lengyel László közgazdász f. hó 16-án előadást tartott „A fordulat és reform esélyei ma” címmel az MKKE Rajk László Szakkollégiumában.

Kifejtette, hogy a meghirdetett gazdasági és politikai reformfolyamat valójában nem alkalmas az ország gondjainak megoldására. A gazdasági kibontakozás jelentős hátráltatójaként értékelte a Gabcsikovo-Nagymarosi Vízerőmű és a jamburgi gázvezeték nagyberuházásokat, amelyekről elmondta, hogy nem szerepeltek az ötéves tervben, s a megvalósításukra hozott határozatot az Országgyűlés megkerülésével hozták.

A Pénzügykutató Intézet feloszlatását váratlan és „unfair” intézkedésnek nevezte, különösen azért, mert „nem előzte meg semmiféle figyelmeztetés”. Mivel a pénzügyekkel kapcsolatos kutatásokra – megítélése szerint – szükség van, ezért tiltakozó levelet írtak vezető plitokusoknak mintegy 80 aláírással, illetve egy korlátolt felelősségű részvénytársaságot kívánnak erre a célra létrehozni.

Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai vezetéstől nem vár sokat, mert a korábbi hibás döntésekben résztvevők jelenleg is a szűk vezetői kör tagjai. Szerinte az lenne a megoldás, ha a kormány elnöke teljesen új vezetői testületet alakítana, illetve alakíthatna.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: az információt az objektumvédelmi munkában hasznosítják.

(III/III)  

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.09.27. (192)

8. Csengey Dénes, a JAK titkára levelet írt a vezetőség tagjainak, amelyben felhívja őket, arra, hogy a következő taggyűlésen fogadjanak el egy tiltakozást tervbe vett programjaik betiltása, valamint a Forrás és a Mozgó Világ főszerkesztőjének leváltása miatt. A tiltakozást az Írószövetség választmánya elé akarja terjeszteni.

Véleménye szerint tisztázni kellene olyan problémákat, mint pl.: a JAK autonómiája, amelyet jelenleg olyan szűkre szabtak, hogy önállóságáról beszélni sem lehet; vagy a párt információs csatornáin a JAK-ról terjesztett valótlan híresztelések; továbbá a KB mellett működő Művelődési Bizottság dokumentuma, amely a JAK feloszlatását irányozza elő.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztató jelentést készítenek.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1980.09.25. (223)

9. A Budapesti Műszaki Egyetem „R” klubjának programjában október-november hónapban több előadásból álló sorozat szerepel. Az előadások tartására a szerv által ellenőrzött személyeket („Várakozók”, „Subások”) kértek fel. A „Dunavölgyi Párbeszéd” c. estre vendégként meghívták Balogh Edgárt.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztatják az egyetem állami és pártvezetését.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.09.24. (223)

8. Marwan Abdul iraki állampolgár, főiskolai hallgató a Nemzetközi Előkészítő Intézet kollégiumában a Baath Párt brutalitását elítélő plakátok közül egyet letépett. Nevezett a letépett plakátot el akarta vinni, de ezt az iraki kommunista diákok megakadályozták. Utóbbiak szerint, az iraki követség minden beszolgáltatott – Baath-párti tevékenységet bíráló – plakátért jelentős összeget fizet.

(III/III)

Az információ forrása és tartalma megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-         A kollégium vezetésének figyelmét felhívták az iraki diákok körében jelentkező politikai nézeteltérések figyelemmel kísérésre és a szükséges intézkedések megtételére.
-         Tájékoztatják a BM III/II. Csoportfőnökséget.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.09.23. (190)

10. A Ludovika Akadémián 1934 végzett hallgatók – érettségi találkozó címén – összejövetelt tartottak a Rézkakas étteremben. (103 meghívott személy közül 73 szerepel a BM nyilvántartási rendszerében, köztük 20 személy állam elleni bűncselekmény elkövetése miatt.)

Az összejövetel egyik szervezője, dr. Pál Imre (volt ht. Szds., 1958 óta nyugalmazott egyetemi tanár) beszédet mondott, melyben tolmácsolta a „tengerentúli bajtársak” üdvözletét. A megjelentek elhatározták, hogy felkutatják azokat a volt „bajtársakat”, akiknek tartózkodási helyét nem ismerik.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-         a résztvevő személyeket azonosítják;
-         operatív meghallgatásokat végeznek;
-         az összejövetel szervezővel figyelmeztető beszélgetést folytatnak. 

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés: 1987.09.22. (186)

3. Az elmúlt napokban újabb, fiktív feladóval ellátott, ellenséges tartalmú küldemények kerültek a szerv birtokába, amelyek az adóreform kapcsán most a szakszervezetet és annak vezetőit támadják.

A levélírók a szakszervezet titkárának szemére vetik, hogy „a kormány intézkedései közül mindent megszavaznak, hozzájárulnak az évenkénti áremelésekhez, a nyugdíjkorhatár felemeléséhez és … lassan azzal is egyet fognak érteni, hogy a dolgozókat a vágóhídra küldjék”. A jövedelemadó bevezetését „álreformnak” tekintik, amit a „vezetők pazarló gazdálkodásának további fedezeteként kívánnak felhasználni” és semmiféle garanciát nem látnak arra, hogy gazdasági nehézségeink megoldást nyerjenek. A levelek fogalmazói szerint az ’adókulcs csak azoknak lesz jó, akik eddig is jól éltek, míg a munkások nyomorogni fognak”.

A levelekben azt is írják, hogy tiltakozásként ki fognak lépni a szakszervezetből és azzal fenyegetőznek, hogy merényletet fognak elkövetni a szakszervezeti vezetők ellen.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: a Központi Gép- és Kéziratminta Irattárban végrehajtott ellenőrzések eredményétől függően intézkednek.

(III/III)