A III/III. krónikája

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.07.04. (130)

2. Az ORF osztrák tv társaság forgatócsoportja – Paul Lendvai vezetésével – június 26-28. között hazánkban forgatott. Ennek során Lendvai – a KÜM Sajtóosztállyal folytatott tárgyalások ellenére – ismét engedély nélkül készített riportot.

A forgatások során a Parlament előtt mondta el kommentárját a magyar választásokkal kapcsolatban, és végül hozzátette, hogy „a magyar párt hatalmát az új parlament nem veszélyezteti”.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött.

Intézkedés: az információt P. Lendvai ellenőrzése során hasznosítják.

(III/III)

Az állambiztonság sajátos, ugyanakkor bevett bomlasztási technikája volt, annak sugalmazása, hogy célszemélyeik környezetében valaki az ÁVO / BM / külföldi szervek ügynöke. Az ilyen pletykák titkosszolgálati eszközökkel történő elterjesztése a bizalmi kapcsolatok megtörését szolgálta. Az alábbi jelentés a Csoóri Sándor környezetében történő zavarkeltési kísérleteket mutatja. Az intézkedésre a Belügyminisztérium vezetőitől, Harangozó Szilvesztertől érkezett utasítás. 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.07.03. (129)

10. A Komárom megyei RFK és szervétől származó információ alapján június 13-án jelentettük, hogy Cs. Sándor nacionalista ellenzékhez tartozó költő környezetésben szóbeszéd tárgyát képezi, hogy élettársa B. Julianna a román biztonsági szolgálat ügynöke.

Államtitkár elvtárs utasítása: „Nem ártana – átgondoltan – erősíteni”.

A BM III/III Csoportfőnökség jelentette, hogy 1983 óta szervezik az információ ismertté válását és operatív kombináció útján való terjedését. Az ügyben további intézkedéssorozat van folyamatban.

(III/III) 

(A megfigyelés körülményeiről ld. még: Kiszely Gábor: Szellem a célkeresztben. Bp., 2007, 128-129. o.)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.07.03. (129)

12. A Hazafias Népfront keretében megalakult „Szárszói Baráti Kör” válaszmányi ülést tartott. Vezetőségébe több emigránst is beválasztottak, pl. Püski Sándort, Gombos Gyulát és Vatai László ref. lelkészt (Kanada). A választmány összetétele egyrészt megfelel a szárszói konferencia összetételének, másrészt magában foglal mai kategóriákat is. Ennek megfelelően a résztvevők volt Győrffy-kollégisták, parasztszövetségi, SDG stb. tagok, egykori vezetők, illetve történészek, irodalomtörténészek, egyházak képviselői. (Egy fő képviseli a Párttörténeti Intézetet.)

A választmányi tagok között szerepel a bizalmas nyomozás alatt álló „Csősz” és „Szöllősi”, továbbá néhány olyan személy, akik valamely „ellenzéki” csoport ismert kapcsolatai.

„Tiszteletbeli elnöknek” három személy választottak meg: Balogh Edgár írót (RSZK), Fekete Gyula írót, valamint Püski Sándor könyvkiadót (USA).

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják a körben résztvevő külföldi állampolgárok azonosítását.

(III/III)

A hetvenes évek végétől egyre több belső pártállami dokumentumban esett szó a "lengyel helyzetről." A veszélyesnek ítélt minták elterjedésének elhárítása az állambiztonság kiemelt feladata lett, legyen szó az egyházpolitikáról, a munkások és az értelmiség összefogásáról, vagy az érdekvédelmi tevékenység megerősödéséről. Az alábbi napi jelentés eközben arra is példát mutat, hogy miként gyűjthetett a belső elhárítás (vélhetően egy kiutaztatott ügynöke révén) külpolitikai/hírszerzési információkat.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.07.02. (141)

16. Jacek Kuron, a KOR egyik vezetője a következőket mondta el az szerv egyik – utaztatott – hírforrásának.

Nem számítanak szovjet „intervencióra”, mivel a Szovjetunió teljes gazdasági blokád alá kerülne, amely eltarthat egy évig is. A világ kommunista pártja is szembeszállnának a Szovjetunióval. Afganisztán is súlyos politikai, gazdasági terhet jelent. Lengyelország megszállása esetén az afgán ellenállóknak nyújtott nyugati segítség tovább fokozná a nehézségeket. Az „intervenció” általános sztrájkot, partizánharcot, gyárak, raktárak elpusztítását vonná maga után.

Ezután kifejtette, hogy a lengyel társadalom igazi vezető ereje a Szolidaritás, és őket nem érdekli, hogy „mit csinál a lényegében csak romjaiban vergődő LEMP”. Eddigi „győzelmük teljes, nagyobb a reméltnél”. Most a vállalatok „átvétele” folyik, majd sor kerül a magasabb közigazgatási és gazdaságirányítási szervekre: ez 4 évi munka lesz. „A csúcsot nem bántjuk, az magától felbomlik, amikor senki sem hajtja végre rendelkezéseit”.

„A jövő a parlamentáris, plurális, nyugati mintájú demokrácia, három párttal. Az egyik ám legyen a LEMP, a másik egy új munkáspárt kell, hogy legyen, a harmadik egy katolikus néppárt. Célunk Lengyelország finnországosítása, és ezt végrehajtjuk akkor is, ha megpukkadnak a moszkvaiak” – mondta Kuron.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-         tájékoztató jelentést készítenek;
-         tájékoztatják a III/I és III/II Csoportfőnökséget. 

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.07.01. (127)

4. A Magyar Rádió és az osztrák ORF rádió- és tv társaság illetékesei több ízben tárgyaltak – a korábban már több alkalommal jelentett – közösen létrehozandó „Rádió Danubius” rádióállomás ügyében. A rádióállomás az Ausztrián keresztül hazánkba utazó, illetve a tőlünk hazatérő turisták részére sugározna zenés szórakoztató műsort, illetve reklámanyagot az URH sávban. Az adón sugárzásra kerülő híreket az MTI anyagai alapján állítják össze.

Az állomás létrehozásához szükséges alaptőkét az ORF-nek kellene biztosítania. A 20 millió schilling a reklámtevékenység bevételéből térülne meg. A tervezett reklámtevékenységre azonban eddig a várt igény nem jelentkezett, és az ORF az alapító tőke megtérülését nem látja biztosítottnak, emiatt a tárgyalások elakadtak.

Amennyiben az ORF június-július hónapban a szükséges tőkét az MNB-nél nem helyezi letétbe, a Rádió Danubius tervezett, 1986. évi beindulása bizonytalan időre eltolódik.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:
-         folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket;
-         a keletkező újabb információkat soron kívül jelentik. 

(III/III)  

Részletek egy június 30-i napi jelentésből, amelynek értesülései további intézkedések, megfigyelések, akciók forrásaivá válhattak:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.06.30. (127)

4. A bizalmas nyomozás alatt álló L. Mihály aláírásgyűjtést kezdeményez a Pénzügykutató Intézet megszüntetése ellen. Elképzelése szerint petíciójukban a HNF Társadalompolitikai Tanács által elküldött levelet egészítenék ki néhány „tényszerű dologgal”. A petíciót kizárólag szakmai körökben köröztetnék, tehát elsősorban közgazdászok írnák alá, és ezt követően a Minisztertanácshoz akarják eljuttatni.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         pontosítják az információt;
-         folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.06.30. (127)

5. B. Zoltán „F” dossziés személy újabb „leleplező riport” készítését tervezi, ezúttal a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat felszámolásával összefüggésben. Azt kívánja felderíteni és közzétenni, hogy hány magas beosztású vezetőnek épített a VÁÉV a Balaton partján ingyen ajándékvillát, illetve kinek adtak el lakásokat leértékelt áron. Felmerült, hogy a riportot könyv formájában jelentetné meg, s ehhez a Népszava Kiadót szeretné megnyerni.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
-         az információt pontosítják, kiegészítik;
-         figyelemmel kísérik a szerződéskötés alakulását;
-         folytatják az ellenőrzést.

[kézzel írva:] Szólni kell a Táj. Hiv. -ban, hogy figyelmeztessék és ne engedjék a szerződést megkötni. H. SZ. 

(III/III)

A "Hare Krisna" vallási közösség (a pártállami iratokban: szekta) ellen a nyolcvanas években tervszerű megfigyelési és bomlasztási intézkedéseket indítottak. A "Hinduk" fedőnevű nyomozás részleteiről a vonatkozó akták, illetve feldolgozásuk hiányában még nem sok minden ismert. Azonban az akciók mértékét a felső szintű belügyi dokumentumok mellett a pártállami vezetésnek megküldött napi jelentések is érzékeltetik.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.06.29. (129)

7. A „Hare Krisna” szekta magyarországi tagjai, vallási hittételeikre és hitéleti gyakorlatukra vonatkozó kiadványokat kaptak külföldről. Az anyagok magyar és orosz nyelvre fordítását a hazai szektatagok egy csoportja végzi.

Az információ forrása és tartalma megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-         a fordítást végző személyeket felderítik, tevékenységüket figyelemmel kísérik;
-         a lefordított anyagok sorsát felderítik. 

(III/III)

1985 júniusában a hazai ellenzék különböző csoportjainak képviselői tartottak közös tanácskozást a Pest megyei Monorierdőn. A Donáth Ferenc kezdeményezésére létrejött többnapos rendezvényt a szervezők igyekeztek jól konspirálni. Ennek ellenére a BM III/III. Csoportfőnökség munkatársainak sikerült lehallgatnia az eseményt. Horváth József, a belső elhárítás utolsó parancsnokának visszaemlékezése szerint a mikrofonokat a padokba építették be és egy közeli kocsiból rögzítették az elhangzottakat. (A tanácskozás teljes anyagának kiadására 2005-ben került sor.) A megfigyelés azonban ezzel nem ért véget. Amint azt az alábbi napi jelentés is mutatja a tanácskozás visszhangjáról, következményeiről is jelentések készültek az azt követő hetekben. (A célszemélyek fedőnevei)

NOIJ- összefoglaló jelentés, 1985.06.28. (126)

6.

- A monori értelmiségi találkozón „Okoskodó” akciót javasolt az ún. kényszermunka törvény ellen. Ennek a „dokumentációját” most gyűjti össze. Az akció előkészítése során „Molnár”-ral a jövőben követendő módszerként fontolóra vették, hogy aláírási kampány helyett célravezetőbb és eredményesebb lenne, ha egy, a „lakosságot képviselő” küldöttség egy „politikusan elkészített” anyagot adna át egy vagy két országgyűlési képviselőnek, mivel ezek révén látványosabban kerülne tovább a „felvetés” a megfelelő fórumokhoz. A módszer sikerét attól teszik függővé, hogy az adott képviselőt mennyire tudják – tudatosan – megtéveszteni. A konkrét végrehajtásra vonatkozó, tervezett lépéseikről a szervnek még nem keletkeztek információi.

- „Molnár” és „Okoskodó” fontosnak tartja a SZETA tevékenységének „látványosabbá” tételét. „Molnár” – a Duray Bizottság mintájára – rendszeres közlemények kiadását szorgalmazza, „Okoskodó” pedig reformközgazdászok bevonásával „megfelelő ideológia” kidolgozását fontolgatja, miáltal hatékonyabbá tehetnék a szervezet propagálását.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-         a tervezett akciók, valamint az „értelmiségi tanácskozás”  visszhangjának felderítését folytatják. 

(III/III)

1988. június 27-én 70-80 ezres tömegtüntetés tiltakozott az erdélyi falurombolás ellen a Hősök terén. A megmozdulás 1956 óta az első, nem hivatalosan megszervezett nagyszabású nyilvános közéleti esemény volt. Ugyanakkor az előkészületek ellenőrzéséből, megfigyeléséből a belső elhárítás megbízhatóan kivette a részét.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.06.27. (125)

2. Kis János, Haraszti Miklós, Tamás G. Miklós, Kőszeg Ferenc, Szabó Miklós, Szilágyi Sándor, Szent-Iványi István, Orbán Viktor, Ruttkay Levente, Vas István és a TDDSZ képviselői f. hó 21-én a Bukarest étteremben találkoztak.

Hosszasan kritizálták a június 27-ei tüntetést, nacionalistának és „operettesnek” minősítve azt. Több javaslat is felmerült, de belátták, hogy túl késő az eseményeket befolyásolni. Szónokot nem állítanak, de valaki rögtönzött beszéddel felkészül „váratlan helyzetre”.

A társaság 27-én 18 óra után gyülekezik a jugoszláv követséggel szembeni étterem előtt; a Hálózat, a TDDSZ és a FIDESZ együtt vonul, saját táblák alatt, amelyeket Szilágyi Sándor készíttet el az Inconnu-vel. A megbeszélés szerint semmit nem csinálnak, vonulnak a tömeggel, esetleg, „ha nagyon bántja ízlésüket”, hazamennek.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: külön terv szerint.

(III/III) 

Komplex állambiztonsági intézkedések a katonai szolgálatot megtagadó állampolgárok ellen. 1985-ben az ellenállás ilyen formája miatt 70 főt ítéltek el a katonai bíróságok.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.06.26. (124)

9.

- A „Varjak” fn. bizalmas nyomozás célszemélyei továbbra is a katonai szolgálat megtagadására ösztönzik a mozgalomhoz tartozó fiatalokat. Ennek hatására – lelkiismereti okokra hivatkozva – G. Krisztina budapesti és D. Z. Györgyné péceli lakos megtagadta a katonai nyilvántartásba vételt és a tartalékos katonakönyv átvételét.

- Máté Tóth András szegedi teológus – a csoport aktív tagja – olasz állampolgárokkal külföldre juttatta a női hadkötelezettségre vonatkozó Honvédelmi Törvény szövegét, végrehajtási utasítását, valamint az illegációhoz tartozó nők nyilvántartásba vételének és a tartalékos katonakönyv átvételének megtagadásáról a hadkiegészítő parancsnokságokon felvett jegyzőkönyvek másolatait és más ezzel kapcsolatos írásaikat, abból a célból, hogy nyugaton tiltakozó akciókat szervezzenek a magyar hatóságok eljárása ellen.

Az információ ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         tájékoztatják a BM III/IV. Csoportfőnökséget;
-         elősegítik a szolgálatmegtagadók törvényes felelősségre vonását;
-         megkísérlik az ismeretlen olasz állampolgárok felderítését;
-         ellenőrzik a jelzett okmányok külföldi felhasználásának jogi szabályozottságát.

(III/III) 

Az állambiztonság munkatársai különböző módokon kerültek kapcsolatba a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Az alábbi napi jelentések közül az egyik ellenzéki személyeket ért retorzió kapcsán említette meg az intézményt. A másik a belső elhárítással sajátos kapcsolatban álló szervezeti egységről, a Tudományos Szocializmus Tanszékéről jelentett.

Ennek a tanszéknek a különlegessége, hogy vezetője egy időben Hollós Ervin  a BM III/III. Csoportfőnökség elődszervének egykori parancsnoka volt. Alezredesként 1957 és 1962 között ő vezette a belső reakció elhárító osztályt (BM II/5.), így jelentős szerepet vállalt a forradalom utáni megtorlásban.
Az egykori illegális kommunista, majd ifjúsági vezető (DISZ) közvetlenül a forradalom leverése után került az állambiztonsághoz.  A szervezet átszervezésekor, 1962-ben azonban túlzott baloldalisága miatt elbocsátották és a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Osztályára került. Emellett kezdetben másodállásban tanított tudományos szocializmust az egyetemen. Miközben a kötelező ideológiai tárgyak oktatójaként számos leendő mérnökkel kerülhetett kapcsolatba, Hollós (részben feleségével Lajtai Verával közösen írt) egymást követő művei révén 1956 legfontosabb szakértőjévé vált. Sajátos módon a BM irattárban az egykor által vezetett szervezet dokumentumaiba külön engedéllyel betekintve a kommunista titkosszolgálatok aktáinak első kutatója is lett. Így tovább terjeszthette azokat a belügyesként kidolgozott téziseit, amelyek  az 1944-es nyilas csőcselék és az 1956-os forradalmárok közti folytonosságot hangsúlyozták. Ugyanakkor az ismert antiszemita közíróval, David Irvinggel történő találkozásai révén kapcsolatba került a forradalom szélsőjobboldali narratívájának megszületésével is. A funkcionárius, titkosszolgálati, oktatói és történetírói múlttal rendelkező Hollós a rendszerváltozás után Vincellér Béla néven adta ki újabb könyveit. Egykori harcostársa, Ságvári Endre ügyében pedig még 2006-ban (fotó itt) is nyilvános szerepet vállalt.

Személye egy, a kutatások révén mind részletesebben megismert pártállami karriere mutat példát. Az állambiztonsági iratok feldolgozása következtében mind az ő, mind munkatársai tevékenységének egyre több eleme tárul fel. Legyen szó a megtorlás pereiről, vagy az ifjúság politikai neveléséről, megfigyeléseiről.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1980.06.25. (146)

6. Alföldi Jenő, az Élet és Irodalom rovatvezetője, adomány címén 200 Ft-ot vett át Csoóri Sándortól. Alföldit úgy tájékoztatták, hogy már kb. 50 ezer forint gyűlt össze segélyezés céljára. Az elosztást egy bizottság végzi ösztöndíj formájában azok közt, aki állásukat elveszítették. Úgy döntöttek, a segélyt legjobban megérdemli Bencze György és Krokovai Zsolt filozófus, akit a BME-ről bocsátottak el.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         az információt tájékoztató jelentéshez használják fel;
-         folytatják a bizalmas nyomozást.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.06.25. (136)

4. A budapesti felsőoktatási intézményekben széleskörű viták folynak a marxizmus-leninizmus oktatásának szükségességéről, illetve módozatairól. A vitákban gyakran szélsőséges nézetek is hangot kapnak, előfordul, hogy cáfolat nélkül.

Június elején a Budapesti Műszaki Egyetem Tudományos Szocializmus tanszék értekezletén kifejtésre került, hogy az oktatás eddig alkalmazott koncepciója téves: a hallgatókban kétkedést nem eloszlatni, hanem szítani kell. Az oktatás célja a kétely legyen, a hallgatók önállóan döntsék el, hogy mit fogadnak el és mit nem. A tanár feladata nem a meggyőzés, hanem az önálló gondolkozásra nevelés.

Egy másik elképzelés szerint a hallgatókkal meg kell ismertetni a nem marxista nézeteket is. Ennek érdekében szükséges lenne ezeket a nézeteket tartalmazó szöveggyűjtemény kiadása, esetleg mellékelve hozzá a marxista magyarázatokat is.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztató jelentéshez használták fel.

(III/III)

Az alábbi napi jelentés a levél-ellenőrzés (BM III/3. Osztály) működésének eredményessége mellett egy újabb célszemély fedőnevével ismertet meg. A "Dizőz" nevet Vágner Anna, az ellenzék, a szamizdat-készítés ismert gépírónője kapta a belső elhárítástól.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.06.24. (123)

1. A BM III/3 Osztály információja alapján f. hó 19-én jelentettük, hogy az Alternatív Kulturális Központ (ACC) meghívók útján értesített több magánszemélyt – köztük ismert „ellenzékieket” – a f. hó 21-én induló, „tiltott Filmek Mozija” c. új sorozatáról.

A BM III/III Csoportfőnökség információja szerint a megtartott vetítés során bemutatták a Balázs Béla Stúdióban készült – valószínűleg Mész András által rendezett – „Bebukottak” c. filmet, valamint a MAFILM Hunnia Stúdiójában készült, Jeles András által rendezett „Álombrigád” c. filmet.

-         A „Bebukottak” a tököli bv. intézet „életéről” szól, és a nyugati típusú börtön-kalandfilmekhez hasonlóan a börtönélet legerőszakosabb, legmocskosabb mozzanatait poentírozza (az új zárkatársak megerőszakolása, homoszexualitás, öngyilkosságra késztetés, önveszélyes betegség-előidézés stb.). A naturális ábrázolás mellett azt sugalmazza,, hogy a büntetés és az azzal együtt járó körülmények aránytalanul súlyosabbak az elkövetett bűncselekményeknél, továbbá hogy a „megbotlott emberek” itt válnak igazi bűnösökké. 

-         Az „Álombrigád” története: egy munkás színjátszó csoport felkészülése A. Golman: Prémium c., ismert, munkás témájú darabjának bemutatása. Történelmi képdokumentumok váltakoznak obszcén, pornográf beállításokkal. A film összességében élesen antikommunista, az eszmét és a szocializmus gyakorlatát elutasítja, azok képviselőjét merő gúnnyal nevetségessé, visszataszítóvá teszi. (pl. Lenin gyárkapunál motozást végez; a párttitkár egy néhány mondatos szöveget képtelen felolvasni stb.). A film megkísérli „szemléltetni”, hogy párt már „nem alkalmas” a munkásosztály hatalmának érvényesítésére, és „nem is vállalja” ezt a feladatot.

A vetítésen mintegy 35-40 fő vett részt, köztük csupán 4-5 kulcsszemély (köztük „Salamon”, „Dobó”, „Dizőz”), a többiek 20-25 év közötti fiatalok. Az összejövetelt szamizdat árusítással is egybekötötték: a helyszínen mintegy 10-15 féle sokszorosítvány volt kapható.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III)