A III/III. krónikája

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.10.02. (193)

11. A rádió Poptarisznya című, szeptember 29-i adásának műsorvezetője nyereménytárgyakat ígért egy feladvány megfejtőinek, akiknek az Állatkert bejáratánál kellett gyülekezni, s onnan gépkocsival szállították volna őket a Rádió épületébe.

A gépkocsivezető – meglátva az egybegyűlt tömeget – a helyes megfejtők megállapítása és felvétele helyett megállás nélkül visszaindult a Rádió épületéhez. Az ott levők az adásban közölt adatok alapján felismerték a gépkocsit, és a Bródy Sándor utcába mentek a megígért nyereményt, illetve a műsorvezető kijövetelét követelni.

Az objektum előtt megjelent mintegy 4-500 főt a BRFK riasztott akciócsoportja határozott fellépéssel, szóbeli felszólítással szétoszlatta. 

Intézkedés:
-         a Magyar Rádió illetékes vezetőit tájékoztatták az eseményről;
-         a vizsgálat eredményéről tájékoztató jelentést készítenek.

(III/III)  

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.10.01 (192)

2. A szerv birtokába kerültek újabb, az adórendszer bevezetésével, az áremelésekkel, gazdasági nehézségekkel foglalkozó, ellenséges hangnemben írt névtelen, illetve fiktív feladóval ellátott levelek.

Az irományok készítői követelik: a törvény előtt vonják felelősségre azokat a vezetőket, akik az országot ilyen nehéz gazdasági helyzetbe juttatták, a pártvezetés vonja le a konzekvenciát, mondjon le, és adja át a helyét az újaknak, továbbá vezessenek be többpártrendszert.

A levélírók véleménye szerint az adó összegét a fogyasztói árszínvonal emelkedése vagy csökkenése szerint módisítsák, terheit pedig ne hárítsák a lakosságra, mert „ez komplett népnyomort” eredményezhet.

Intézkedés: a leveleket ellenőrzik a Központi Gép- és Kézírásminta Irattárban, és az ellenőrzéstől függően tesznek intézkedéseket.

(III/III)  

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.09.30. (210)

7. Lékai bíboros – az egyházi hierarchiát támadó beszéde miatt – felfüggesztette Kovács László káplánt, a 6. sz. információban szereplő bázisközösségi mozgalom aktív résztvevőjét.

Az esetről „ellenzéki” személyek is tudomást szereztek. Kapcsolatot keresnek a bázisközösséggel, amelynek vezetői mérlegelik, milyen kapcsolatot alakítsanak ki velük, hogy távol tudják tartani magukat az „ellenzék” politikai jellegű megnyilvánulásaitól.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják a bizalmas nyomozást.

(III/III)

Megjegyzés: A BM III/I Csoportfőnökség jelenti, hogy az üggyel a SZER adásai is foglalkoztak. Az osztrák Kurier szeptember 28-i számában ’A jugoszlávok, a magyarok és a csehek egyre élesebben támadják az egyházat” címmel megjelent cikkében a szerző azt írja, hogy Kovács László káplánnak el kellet hagynia híveit, mivel a fiatalok körében nyíltan terjesztette a katonai szolgálat megtagadásának eszméjét, valamint az államtól és az egyháztól távol álló, nem ellenőrzött csoportot – „Basia Gemeinde” – hozott létre fiatal keresztényekből. A cikk szerint Kovácsot hat hónapra felfüggesztették, el kell hagynia Esztergomot és nem prédikálhat. Lékai prímás további szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, amennyiben Kovács nem követi az előírásokat. Kovács azonban nem adta fel, és levélben fordult a pápához, amelyben leírta a vele történteket – írja a lap. (A BM III/I Csoportfőnökség tájékoztatja a BM III/III Csoportfőnökséget). 

Felkészülés a nyolcvanas évek osztrák botrányhősének érkezésére:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.11.25 (229)

7. A BRFK áb szervények információja alapján f. hó 4-én jelentettük, hogy Falco osztrák énekes november 13-i budapesti koncertjén várhatóan elhangzik egy széles körben ismert, ellenséges hangvételű dal.

Miniszterhelyettes elvtárs utasítására a BM III/III csoportfőnökség jelenti, hogy az ügyben szignalizált az Országos Rendező Iroda művészeti vezetőjének. A koncertet a jelzett időpontban megtartották, a kifogásolt dal nem hangzott el.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.08.28. (169)

13. Augusztus 9-10-én megközelítőleg 2600 román állampolgár jelentkezett vízum nélküli kilépésre a hegyeshalmi FEP-en. Áttörési kísérlet nem történt, csupán néhány órás csoportosulás volt tapasztalható. (A román személyek állítása szerint a SZER bemondta, hogy „a nyugati határokat a Forma -1 versenyre való tekintettel a romániai magyaroknak szabaddá teszik”.)

Augusztus 4-én 4 román állampolgár felkereste a Művelődési Minisztérium titkárságát, ahol segítséget akartak kérni ahhoz, hogy ők és mintegy 40 társuk nyugatra távozhassanak. Elmondásuk szerint már minden fórumot megjártak, de sehol sem kaptak segítséget, és elkeseredésükben arra is elszánták magukat, hogy erőszakkal próbáljanak átjutni a határon Ausztriába. Miután segítséget nem kaptak, személyazonosságuk igazolása nélkül távoztak az épületből.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III)

[Kézzel írva:] Ez az információ jól elkésett a Napi információs jelentésben, a vezetés már abban az időben ismerte ezeket a kérdéseket. L: Harangozó

Így segítette a belső elhárítás a mindennapokban a nyilvánosság, a honi média kontrollját.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.07.20 (155)

2. R.I újságíró, a Magyar Rádió munkatársa, a Bar Ilon Egyetem meghívására öt hetet töltött Izraelben. Több vezető közéleti személyiséggel, újságíróval, tudóssal és művésszel készített riportot, és anyagot gyűjtött „Jeruzsálem” című könyvének megírásához. Kiutazását „Mesterkedő” fn. célszemély illegális anyagi eszközök megszerzésével és ajánlólevelekkel aktívan segítette.

Az újságíró a riportokat úgy szeretné felhasználni, hogy „messzemenően támogassa a zsidóság érdekeit”. Véleménye szerint a Szovjetunió akadályozza a hazánk és Izrael közötti normális kapcsolat kialakulását. Készülő könyvével is a „jelenlegi otromba helyzet” feloldását kívánja segíteni. Egyoldalú adatok szerint nevezett f. hó 20-án számol be a rádióban izraeli tapasztalatairól. A Magyar Rádió felső vezetése – nevezett távolléte miatt – a közvetítésre kerülő hangszalag tartalmát nem ismeri.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         az információt tájékoztató jelentéshez használják fel;
-         tájékoztatják a Magyar Rádió vezetőjét.

(III/III)

A történeti emlékezet elsősorban egy ellentmondásos karriert befutó, 1944-ben zsidómentő szerepet vállaló (jobboldali) politikusként őrizte meg Mester Miklós (1906-1989) alakját. Az állambiztonsági iratok számos adalékkal szolgálnak a Sztójay- és a Lakatos-kormányok egykori államtitkárának későbbi sorsával kapcsolatban.
Mester Miklós ellen többszöri igazolása ellenére, már 1945-ben a Politikai Rendészeti Osztály (PRO) majd annak utódszervei (ÁVO, ÁVH) is több eljárást kezdeményezték, sőt a szovjet titkosszolgálatok is többszörösen kihallgatták. Mint háborús bűnöst, vezető horthysta tisztségviselőt a vonatkozó irányelvek szerint évtizedekig nyilván tartották és ellenőrizték. Bár befolyásos kapcsolatai révén a legsúlyosabb retorziókat sikerült elkerülnie, s igyekezett a magánszférába visszavonulni családja kitelepítését nem kerülhette el. 1956-os passzív szerepe ellenére neve ismételten felmerült a Magyar Közösség elleni nyomozásokban, illetve az "Ellenállók" fedőnevű ügyben, amely végül a Püski Sándor és társai elleni perhez (1962) vezetett. Operatív kartonjára utoljára 1977-ben vezették fel egy szóbeli figyelmeztetés tényét. Ekkor a kisebbségi szakértőként és történészként is tevékenykedő Mestert a Kádár-Ceausescu találkozóval kapcsolatos "nacionalista" kijelentése miatt marasztalták el. Mindez abban az évben történt amikor az MTV Századunk sorozatában portréfilmet (Egy naiv ember a bársonyszékben) sugárzott róla, újabb generációkkal ismertetve meg 1944-es törekvéseit.
Az alábbi napi jelentés szerint ellenőrzése még hat évvel később is rendszeres volt. Figyelemre méltó, hogy a rövid tájékoztató anyag egy hálózati jelölt dekonspirációját is rögzítette.

(Bejegyzésünk Somlai Katalin vonatkozó tanulmánya alapján készült, amely az 1956-os Intézet  évkönyvében olvasható: Somlai Katalin: Nacionalistaként korszakokon át - Mester Miklós (1906-1989) In: Évkönyv XVIII. Búvópatakok - A feltárás. Szerk.: Rainer M. János. Budapest, OSZK-1956-os Intézet Alapítvány, 2012. 105-165.)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.07.19. (142)

12. Dr. Mester Miklós budapesti lakos, volt FKP képviselő, a Horthy-kormányzat egykori államtitkára, napjainkban elsősorban az erdélyi magyarság kérdésével foglalkozik, kapcsolatait is ennek függvényében igyekszik bővíteni.
Mester az erdélyi kérdésről folytatott eszmecserét A. Ferenccel is, aki tájékoztatta őt a Romániában szerzett tapasztalatairól. A. Ferenc arról is beszámolt, hogy a magyar belügyi szervek megkeresték őt, s felvetették az együttműködés lehetőségét. Fontolgatja ennek elfogadását, noha időközben tudomására jutott, hogy ellenőrzik. Mester nehezményezte A. Ferenc esetleges együttműködési szándékát., de lebeszélni nem kívánta erről a lépésről.
Mester egy másik kapcsolata, Sz. T. Ádám felvetette, hogy az erdélyi magyarság problémáival foglalkozó írásaikat – mivel itthon nem találnak kiadót megjelentetés céljából külföldre küldjék ki.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött.

Megjegyzés:
-         A. Ferencet a BM III/II Csoportfőnökség szoros ellenőrzés alatt tartja;
-         A kapcsolatfelvételi kísérlet a Pest megyei RFK áb szerve részéről történt. 

Intézkedés:
-         pontosítják az információt;
-         tájékoztatják a BM III/II Csoportfőnökséget és a Pest megyei RFK áb szervét;
-         folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

Az utolsó magyar király legidősebb fiáról, a sokáig és sokak által "trónörökösként" számon tartott Habsburg Ottóról ma még felmérhetetlen mennyiségű állambiztonsági irat keletkezett. (A szaklevéltár folyamatosan bővülő adatbázisa jelenleg mintegy százötven aktát jelöl meg vele kapcsolatban.) Személye a vélt vagy valós legitimizmus elleni küzdelem, a régi (feudális) világ elleni harc miatt számtalan ügyben vált központi tényezővé. Esetében a titkosszolgálati akciók gyakran fonódtak össze lejárató sajtókampányokkal is, legyen szó a Mindszenty-perről (1949) vagy a Matheovits Ferenc elleni eljárásról (1964).
A trónigényéről lemondó, Ausztriába visszatérő, majd európai közszereplővé váló politikus azonban a későbbiekben is az állambiztonság kiemelt célszemélye maradt. Nemzetközi szerepe mellett honi spekulációk miatt is említésre került a pártállami vezetők számára készített napi anyagokban.

NOIJ – összefoglaló jelentés. 1989.07.18. (138)

4. Stoffán György budapesti lakos javaslattal fordult Habsburg Ottóhoz, sürgetve egy emigrációs kongresszus összehívását.

A javaslatot Habsburg Ottó politikailag időszerűtlennek minősítette, s elutasító véleményét azzal indokolta, hogy „Magyarország felszabadítása olyan cél, amelyet csak lépésről lépére tudunk elérni. Sokan túl gyorsan akarnak haladni”.

Tájékoztatta továbbá Stoffánt, hogy kész előszót írni egy – a szerv előtt ismeretlen – Mindszenty könyvbe.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III)

A Tiszatáj-ügy (2.)

Az egyik legismertebb III/III-as lehallgatási akciósorozat a szegedi Tiszatáj folyóirathoz és Ilia Mihályhoz kötődik. A kulturális elhárítás munkatársai (a megrendelő révén "Aczél-műveknek" nevezett titkosszolgálati részleg) nemcsak a folyóirat körüli ügyek miatt indítottak nyomozást, hanem egy egész szellemi kör ellenőrzéséhez is hozzájárultak. Ennek iratait többen elemezték illetve publikálták már, maga az egykori célszemély is reflektált az iratokra.
A „Szerkesztő” fedőnéven számon tartott egyetemi tanár megfigyeléséről ugyanis öt dossziényi dokumentum maradt fenn. A széles kapcsolatrendszert kiépítő irodalomtörténészt, kritikust a szerkesztőségen túl lakásán és munkahelyén is lehallgatták.
A szerv kései időszakából fennmaradt (ezért különlegesnek számító) akták a vonatkozó intézkedési terveket is megőrizték. Így az 1974 és 1989 közti időszakokból részletesen nyomon követhetők a belső elhárítás törekvései. Emellett jól látható, hogy a lehallgató-készülékek (hivatalosan 3/e rendszabály) beépítésére, az elemcserékre éveken át hasonló fedőtörténetekkel és jelszavakkal került sor. A történet számos abszurduma közül csak egy további, hogy az akciókat a helyi III/III-asok közül, Ilia egykori (részben belügyi ösztöndíjjal tanuló) hallgatói irányították.
A blogon közölt (különböző években készült) napi jelentések (NOIJ) azt mutatják, hogy a kiterjedt intézkedéssorozat eredményeként milyen információk kerültek a pártállami vezetők asztalára. Az itt bemutatott részletek adalékok a népi-nemzeti ellenzék (hivatalosan a „nacionalista platform alapján támadó” ellenzék) ellenőrzésének és manipulálásának történetéhez.
1. Lehallgató-készülék beszerelése, 1974
2. Telepcsere a készülékben, 1984
3. NOIJ – összefoglaló jelentés. 1986.07.17. 

1. Lehallgató-készülék beszerelése, 1974

BIZTOSÍTÁSI TERV
Szeged, 1974. október 21.
A III.III/V-1. Osztály a szemrevételezés alapján készített műszaki véleményezés szerint Dr. Ilia Mihály ügyében 1974. október 23-án hajtja végre a 3/e rendszabály bevezetését a célszemély Szeged, Magyar Tanácsköztársaság u. 10. szám alatti, II. emeleten lévő munkahelyén. Az akció ideje alatt az objektumban dolgozók közül senki nem tartózkodik a munkahelyén.

(…)

2./ A rendszabály beszerelését, a vétel ellenőrzését és a külső biztosítását négy – egymással rádió, ill. telelefon összeköttetésben álló – brigád végzi, akik az akciót 24 órakor kezdik el.
a./ A birtokunkban lévő kulcsokkal a bejárati és a II. emeleti folyosóajtót kizárva a célszemély dolgozószobájáig megyünk, melynek felnyitását a BM III/V-1. Osztály munkatársa hajtja végre.
b./ A rendszabály beszerélését a BM III/V-1. Osztály beosztottai végzik, a belső biztosításért Földvári László r.fhdgy. a felelős.
c./ A rendszabály működésének ellenőrzését a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság III/V. Csoport helyiségéből Baranyai István r. őrnagy, csoportvezető végzi. A szerelést végző csoporttal a vételi hely telefonon tart összeköttetést.
/Telefon:12-330/
d./ Az esetleges rendkívüli esemény elhárítására a bejárat közelében Dán István r. őrnagy osztályvezető tartózkodik. Szükség esetén rádió segítségével riasztja a behatoló csoportot, amely a társadalmi kapcsolat által rendelkezésükre bocsájtott szobába vonul vissza.
e./ A célszemély Szeged, Tarján telep 611. szám alatti lakását gépkocsiból figyelés alá vonjuk. Amennyiben az akció idején onnan eltávozna, az ellenőrzést végző Kovács József r. százados és Zsembery Antal r. hadnagy rádión értesíti a rendszabály elhelyezését és külső biztosítását végző csoportot.
3./A brigádok rádióforgalmi hívójelei:
a./ behatoló csoport: „Fecske”
b./ külső biztosító: „Bagoly”
c./ lakásbiztosító: „Rakéta”
Zavaró körülmény esetén a biztosítók az alábbi hí

2. Telepcsere, 1984 

INTÉZKEDÉSI TERV
Szeged, 1984. január.

A rádiót csak vészesetben használhatják.
-Ha valaki megjelenik: „Fecske az ég beborult” Összeszedik szerszámaikat
-Ha célszemély jön: „Fecske! Röpüljön a fészekből!”
-Ha idegen személy távozik: „Fecske! Az ég kiderült!” Folytatjuk a munkát

3. NOIJ – összefoglaló jelentés. 1986.07.17. (139) 

1. „Csókás”, „Jurátus”, „Zsellér”, „Szerkesztő”, „Bojtár” fn. személyek és más elvbarátaik elhatározták, hogy megkezdik a „Tiszatáj” című szegedi irodalmi folyóirat megmentése érdekében, korábban tervezett akciójukat.

Megállapodásuk szerint első lépésként a kulisszák mögött jelzik „kompromisszumkézségüket” a hatalommal annak érdekében, hogy az elégedjen meg a „Tiszatáj” elleni látszatintézkedésekkel. A figyelmeztetés hatástalansága esetén, még ebben a hónapban rendkívüli választmányi ülést hívna össze az Írószövetségben. Számításaik szerint a választmányi tagok többségével el tudják fogadtatni a lap védelme érdekében előre megszerkesztett állásfoglalásukat.

Elhatározták azt is, hogy a történtek kapcsán levelez írnak az MSZMP főtitkárához, amelyet a humán értelmiség minél több jeles képviselőjével szeretnének aláíratni.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:
-         tájékoztató jelentést készítettek;
-         az akciót folyamatosan felderítik.

(III/III)

Az 1978-ban megszerveződő ellenzéki képzőművész csoportról szóló jelentés különlegessége az alján található kézírásos megjegyzés.
Az így is szorgalmazott látványos hatósági fellépés még bő egy évet váratott magára. Az Inconnu csoport ügyével ugyanakkor egészen 1990-ig foglalkoztak a hatóságok.

NOIJ – összefoglaló jelentés. 1985.07.16. (138)

4. A BM III/I Csoportfőnökség, majd a BRFK áb szervének információja alapján júniusban jelentettük, hogy a Inconnu csoport felvette a kapcsolatot az Amnesty Internationallal, attól propagandaanyagokat és plakátokat kapott, s azokból július 14-ére kiállítás megrendezését tervezte.

A BM III/III Csoportfőnökség információja szerint az Inconnu jelzett kiállításának megnyitóján – melyen több ismert „ellenzéki” személy is részt vett – „Pörge” fn. célszemély beszédében szólt az AI célkitűzéseiről, valamint arról, hogy Magyarországon is létre kellene hozni egy tagcsoportot.

A megnyitón jelenlévő Martos Péter magyar származású osztrák újságíró, a Die Presse c. lap tudósítója – aki egyben az AI osztrák szekciójának tagja – hozzászólásában kifejtette: lehetségesnek tartja a magyar csoport létrehozását, ez ugyanis „a hivatalos politikai irányvonalat sem keresztezné”, mivel nem foglalkozna kelet-európai ügyekkel.

Az Inconnu csoport a kiállítás anyagainak egy részét a későbbiekben terjeszteni kívánja.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

[Kézzel írva:] Meddig? Amíg megalakul a szervezet!? Konkrét intézkedésre kérek javaslatot!

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés. 1986.07.14. (136)

4. Folyó hó 8-án és 10-én jelentettük, hogy a „Tiszatáj” című szegedi irodalmi folyóirat júniusi száma nem jelenhetett meg, mivel abban Nagy Gáspárnak és Csoóri Sándornak az ellenforradalomnak emléket állító, illetve burkoltan rendszerünket becsmérlő versei szerepeltek.

A BM III/III Csoportfőnökség újabb információja szerint „Jurátus” fedőnevű célszemély arról beszél, hogy a folyóirat működését felfüggesztették, és ellene pártvizsgálat indult megyei szinten. Nevezett – „Csókás”-sal konzultálva – azt tervezi, hogy összejövetelt szervez annak megbeszélésére, hogy milyen „ellenakciót” tegyenek a következőkben és milyen erőket tudnak mozgósítani az ügyben. Elképzelésük szerint hatásos lenne, ha „Csókás” személyesen keresné fel az MSZMP KB illetékes titkárát a folyóirattal kapcsolatos megbeszélés céljából.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:
-         figyelemmel kísérik a tervezett lépéseket;
-         folytatják az ellenőrzéseket;
-         tájékoztatják a Csongrád megyei RFK áb szervét. 

(III/III)  

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.07.13.. (135)

2.- A Magyar Október Párt választmányi ülésén felvetődött, hogy József Attila Münnich Ferenc mellé van temetve, és most, hogy Kádár Jánost is odatemetik, az állapot „tarthatatlanná” válik, ezért „ki kel szabadítaniuk a költőóriást”.

Elhatározták, hogy a temetés napján „védő őrizetet” állítanak sírja mellé.

- A választmányi ülésen arról is döntöttek, hogy a Münnich Ferenc utcát jelképesen visszakeresztelik Nádor utcává: a jelenlegi utcanév táblákat piros csíkkal leragasztják és alájuk saját készítésű „Nádor utca” táblákat ragasztanak. Az akciót július 14-én 16 órára időzítik az utca Ságvári téri végéhez, mivel itt a metró és a házasságkötő terem miatt nagy a tömeg.

Krassó György szerint a demonstrációt azért kell nappal végrehajtaniuk, mert így nagyobb lesz a „balhé”. Kijelentette továbbá: „mi feltűnést akarunk kelteni, provokálni akarunk”.

Megjegyzés: a Magyar Október Párt – a Magyar Radikális Párttal közösen – mindkét témában nyilatkozatot jelentetett meg a Magyar Nemztet mai számában.

Intézkedés: tájékoztatják a BRFK-t és a Kormányőrséget.

(III/III)