A III/III. krónikája

Az 1962-ben megszervezett belső elhárító szervek (BM III/III. Csoportfőnökség) tevékenysége a Magyar Szocialista Munkáspárt feloszlatása és a Magyar Köztársaság kikiáltása után is folytatódott 1989-ben. A „Cég” dolgozói nemcsak önmaguk átmentésén és az iratok megsemmisítésén dolgoztak, hanem -amint a fennmaradt jelentések mutatják- továbbra is (titkosszolgálati) információkkal látták el a politikai vezetést. A helyzet sajátossága, hogy ezekben a napokban egykori elvtársaik az MSZMP újjászervezését kívánó csoportok is a célszemélyek közé kerültek.

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Tárgy: Ribánszki Róbert

JELENTÉS

Az MSZMP újjászervezése érdekében – mint az a napi sajtóból ismeretes- Ribánszki Róbert és mások aktív tevékenységet folytatnak.
A Belügyminisztérium ellenőrzött információi szerint Ribánszki Róbert felelevenítette számos, a korábbi beosztásai során megismert külföldi kapcsolatát. A szervezés anyagi, erkölcsi, konspirált közötti támogatására kérte fel őket, illetve az általuk képviselt szervezeteket.
A december 17-én kezdődő kongresszuson – a tervek szerint – elsősorban szervezeti formákkal foglalkoznak, kimondják, hogy az MSZMP él és jogfolytonos, Központi Bizottságot választanak és egy a februári ülésszakon véglegesítésre kerülő programnyilatkozatot is elfogadnak. A szervezés vezetői – Grósz Károly, Berecz János, Ribánszki Róbert és Puja Frigyes – között a korábbi politikai csatározások, helyezkedések miatt, valamint a jelenlegi helyzet megítélése, a tennivalók kialakítása rekintetében komoly nézeteltérések vannak.

(…)

Úgy vélik, hogy az MSZMP lesz az ország legnagyobb pártja, a jelenlegi 120 ezres taglétszám 300 ezerre fog nőni, ha a sokkot kapott tagságot vissza tudják szerezni. Megítélésük szeritn nem történt pártszakadás, hanem az MSZP-sek léptek ki a pártból és lehetségesnek látják az együttműködést az MSZP balszárnyával. A pártvagyon felosztása ügyében írt levelükre a Miniszterelnöktől kapott választ úgy értékelik, hogy ezzel de facto elismerte a párt létezését.

 Alapvető fontosságúnak tartják a párt sajtójának rendszeres megjelentetését. (…) Ribánszki Róbert a Palesztin Felszabadítási Szervezettől a SZABADSÁG további megjelentetéséhez 400 000 forintot kapott, a kongresszus megrendezéséhez január elején újabb 400 000 forintot kap és kilátásba helyezték ilyen összegek 2-3 havonkénti rendszeres juttatását.

(…)

Budapest, 1989. december „ „

 ÁBTL 1.11.6. 7. doboz

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.12.04. (236)

5. Az ún. Kádár János Társaság ideiglenes központi bizottsága december 2-án konspirált megbeszélést tartott az Építők-székházban. Az ülésen Antoniewicz Roland „főtitkár” és két másik személy jelent meg.

Kötetlen beszélgetés keretében véleményt cseréltek társaságuk cégbírósági bejegyzéséről; ennek során elhangzott, hogy a bejegyzéshez 10 személy szervezetükhöz való csatlakozását, valamint az ideiglenes vezetőség üléseinek jegyzőkönyveit kell bemutatniuk, de jelenleg ezen feltételek egyikét sem tudják teljesíteni. Az MSZMP-hez és más kommunista pártokhoz való viszonyukról elmondták, hogy társaságukat a volt MSZMP egyik utódpártjának tekintik. Szervező és propagandatevékenységük erkölcsi és anyagi támogatásához továbbra is keresik a kapcsolatokat a szocialista országok hasonló beállítottságú és érzületű kommunistái körében.

Az összejövetel tapasztalatai azt mutatják, hogy a szervezők – tagság és szereplési képesség hiányában – a közeljövőben sem lesznek képesek egy, a politikai szintéren hatékonyan működő szervezet létrehozására.

Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III)   

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.12.03. (235)

12. A BM III/IV Csoportfőnökség információja ALAPJÁN JELENTETTÜK, HOGY NOVEMBER 4-ÉN Nagykanizsán fellépett „Első Emelet” együttes tagjainak dresszén 56-os számjegy volt látható.

Miniszterhelyettes elvtárs utasítására a BM III/III Csoportfőnökség jelenti, hogy az információ ellenőrzése során az alábbiakat állapították meg:

A Zala megyei RFK áb szerve a koncerten nem tapasztalt 1956-os eseményekre utaló hangulatkeltést. A zenekar egyik tagja valóban „56” számmal ellátott mezt viselt, mellénye azonban a számot nagyrészt eltakarta. A koncert megkezdése után kb. 5 perccel a rendezők kérésére lecserélte a mezt, de megjegyezte, hogy szinte mindig abban lép fel, s ezt eddig senki nem kifogásolta.

Tekintettel arra, hogy sem állami intézmények, sem a BRFK áb szerve nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek az együttes politikailag káros korábbi megnyilvánulásaira vonatkoznának, a BM III/III Csoportfőnökség korlátozó intézkedést nem tart indokoltnak, azonban beszélgetést kezdeményeznek az együttes vezetőjével nagykanizsai szereplésükről és a fellépéseik során tanúsítandó megatartási normákról.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.12.01. (236)

3. Orbán Viktor, Molnár Péter, Fodor Gábor FIDESZ-esek a MISZOT alakuló ülését értékelve megállapították, hogy céljaikat elérték: az eredeti elnevezés megváltozott és az alapszabályba is bekerült két olyan mondat, melyeket a továbbiakra nézve fontosnak tartanak. („A MISZOT keretében együttműködő szervezetek elfogadják az ifjúságnak az alkotmányos keretek tiszteletben tartásával történő politikai, etnikai, vallási, kulturális, szakmai és egyéb szerveződésekhez való jogát. Ennek értelmében elutasítják és a politikai szabadságjogokat sértőnek tekintenek minden, a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvést és gyakorlatot.”) Emellett a MISZOT védelmet jelent a FIDESZ számára a „mostanában tapasztalható sorozatos támadásokkal, retorziókkal” szemben.

Orbán szerint a társelnökség megszervezésével lehetőség nyílik a MISZOT elé terjeszteni mindazokat a javaslatokat, amelyekről úgy gondolják, hogy országos megvitatásra érdemesek. Ezek lehetnek például a katonai szolgálati idő és az alternatív szolgálat idejének csökkentése, a KÖZGÁZ FIDESZ csoport által elkészített foglalkoztatáspolitikai koncepció, stb.

Megállapodtak abban, hogy össze kell állítani az oktatáspolitikai tervezetüket, valamint egy listát a FIDESZ-t ért sérelmekről, arra törekedve, hogy az abban foglaltakat a MISZOT „bélyegezze meg, ítélje el”. Mindezeket tájékoztató jelleggel terjesztik elő, mert akkor megjelenhetnek a sajtóban.

Molnár összegezve megállapította, hogy a MISZOT-ba bekerülésük egyrészt kompromisszum, másrészt pozíció, mert egy hivatalos szervezetben „vetették meg a lábukat”, ahonnan szélesebb körben hallathatják a hangjukat. Tevékenységük taktikája az kell legyen, hogy a többi tagszervezetet „tanítják, befolyásolják, hozzászoktatják az egyenes beszédhez és világos érveléshez”, majd mikor azok kellőképpen a FIDESZ hatása alá kerültek – ha szükséges lesz –, kiválni a MISZOT-ból „és magukkal vinni a többi független szervezetet”.

Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
-         folytatják az ellenőrzést;
-         hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III)     

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.11.30. (235)

4. Az MDF székesfehérvári csoportja március 15-e munkaszüneti nappá nyilvánítása érdekében felvonulást hirdet december 17-én 14 órára. Felhívásukban csatlakozásra szólítják fel az országban működő MDF-szervezeteket oly módon, hogy minden szervezet helyileg kezdeményezzen a fenti időpontban felvonulást.

A székesfehérváriak a megmozdulást önállóan szervezik – és ezt ajánlják a többi MDF-szervezetnek is –, ami azonban szerintük nem zárja ki, hogy más alternatív csoport is csatlakozzon a felhíváshoz. Számukra a lényeg az, hogy a közvélemény előtt nyilvánvaló legyen: ezt az akciót az MDF szervezi.

Felhívásukat meg szeretnék jelentetni többek között a Hitelben, a HVG-ben, a Magyar Nemzetben és a Kapu c. folyóiratban. A lakitelki központ segítségével minden MDF-szervezetnek megküldik a felhívást, egy gyakorlati útmutatásokat tartalmazó kísérőlevéllel együtt (rendőrségnek bejelentés, újságok, röplapok útján és verbálisan propaganda tevékenység kifejtése; a felvonulás azonos időpontban legyen mindenütt; a megmozdulás békésen, transzparensekkel, jelszavak hangoztatásával, a rendre nagyon vigyázva bonyolódjon le; az útvonal ne legyen  – a tél miatt – hosszú; az eseményt egy rövid beszéd zárja; az egész egy óránál ne legyen hosszabb).

A kezdeményezőkben – esetleges és kiérleletlen további cselekvési programként – megfogalmazódott, hogy abban az esetben, ha követelésük ilyen formában történő kinyilvánítása eredménytelen lenne, 1989-ben egy később eldöntendő – feltételezésük szerint januári – időpontban újabb országos demonstrációt fognak szervezni. Ha ez is eredménytelen lenne, március 15-re országos sztrájkra szólítanak fel.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-         folytatják az adatgyűjtést, figyelemmel kísérik a fejleményeket;
-         megszervezik a koordinálást és rendszeres együtt működnek a megyei áb szervekkel;
-         az információt hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III)  

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.11.29. (236)

3. Torontóban összeült a Szabadvilági Magyarok harmadik Világkongresszusa, amely határozatban kimondta, hogy különböző fórumokon az eddigieknél is erősebben fognak szót emelni a magyarságot érintő kérdésekben. Követelni fogják a nyugaton megjelenő magyar nyelvű újságok, könyvek és folyóiratok magyarországi terjesztési jogát.

A kongresszus a magyar „forradalom miniszterelnöke és munkatársai” kivégzésének közelgő 25. évfordulójára való tekintettel 1983-at Nagy Imre emlékének nyilvánította. E dátum megünneplése céljából a nyugati szellemi és politikai élet kiemelkedő személyiségeiből szervező testületet alakítottak, melynek elnöke az USA-ban élő Gereben István lett.

A világkongresszus követeli a magyar kormánytól, hogy:
-         tegye lehetővé az 1956-ban elesettek sírjainak névtáblával való ellátását;
-         a már ismert sírokat ne semmisítse meg és ne tegye hozzáférhetetlenné;
-         a kivégzettek sírjait kutassa fel és legalább a hozzátartozóknak engedje meg a névtáblával való megjelölésüket.

Az információ forrása és tartalma megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: külön terv alapján.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.11.28. (233)

8. Az újjáalakult FKP f. hó 25-én vezetőségi ülést tartott, melyen egyebek között Dragon Pál adott tájékoztatást szervezési kérdésekről. Elmondása szerint a jelenlegi tagság létszáma a csatlakozókkal együtt kb. 500 főre tehető.

Elmondta, hogy a szentendrei szervezet – melybe belépett a Pomázi Kertbarátok Köre is – minden szerdán találkozik. Felsorolta szokat a helységeket, ahol aktív szervező munka indult be: Veszprém, Gyöngyös, Eger, Szeged, Győr, Pécs, Szigetvár, Érd, Budakeszi, Battonya, Salgótarján stb. Elmondta, hogy több helyen volt FKP-tagok irányításával indult meg a szervező munka. Javasolta, hogy hozzanak létre egy operatív munkacsoportot, amely az országos vezetőség havi ülései között a konkrét gyakorlati munkát irányítja és szervezi.

Dr. Böröcz István javasolta egy jogvédő bizottság létrehozását arra a célra, ha valakit adminisztratív intézkedés érne, megvédje. Javaslatát elfogadták, a bizottság vezetője Boros Imre lett.

Dr. Ravasz Károly elmondta, hogy több nyugati világlappal vette fel a kapcsolatot és tájékoztatta őket. Ezen kívül állandó kapcsolatban áll nyugati hírügynökségekkel is. Az Amerika Hangja magyar nyelvű adásának nyilatkozatot adott, s abban kérte az amerikai magyarok támogatását. Ezen túl interjút kért tőle a BBC, jelentkezett az angol követség sajtóattaséja, valamint a dán nagykövetség is jelezte egy újságíró érkezését.

Ravasz azt javasolta, hogy három héten belül tartsanak Budapesten nyilvános gyűlést, utána pedig sajtótájékoztatót.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         tájékoztatják a felső szakmai vezetést;
-         az információt hasznosítják a tájékoztató munkában. 

(III/III)  

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.11.28. (233)

9. AZ FKP november 26-án gyűlést tartott a Pilvax Kávéházban. A gyűlésre – melyben kb. 50 fő jelent meg – az országos vezetőség programja alapján került sor. Bejelentették, hogy Futó Dezső vállalta a főtitkári megbízatást, budapesti főtitkárnak Jezsó Istvánt választották meg. Megválasztásra került egy 8 főből álló operatív munkabizottság a gyakorlati szervezési feladatok végzésére. Tagjai: Dr. Balogh György, Bereczki Vilmos, Futó Dezső, Dragon Pál, Jezsó István, Légrádi Tibor, Peszterica István.

Havi 100 Ft. Tagdíjban állapodtak meg, a „felülfizetéseket elfogadják”. Nagy László nevű személy az FKP régi javainak visszaperelését szorgalmazta. Kiss Tamás, a Jurta Színház egyik vezetője felajánlott az FKP vezetőségének egy helyiséget, telefonnal ellátva. 

A szervezeti kérdések után került sor az irányelvek megvitatására. A vita eredményeként kiegészítésre kerül:
-         az egyházzal való viszony „kidomborítása”;
-         a földkérdés (hangsúlyozottabb legyen a föld nagysága, alakuljanak középnagyságú egyéni birtokok);
-         a katonai-rendészeti kiadások felett legyen társadalmi ellenőrzés; a munkásőrsé szűnjön meg.

Az FKP gyűlésen a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében Szász István, a Reutertől David Lewis, az Associated Press részéről Teddie Weyr volt jelen.

A gyűlés résztvevői megállapodtak, hogy legközelebb a decemberi parlamenti ülésszak előtt jönnek össze.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
-         tájékoztatják a felső szakmai vezetést;
-         az információt a célszemélyek ellenőrzése során hasznosítják. 

(III/III)  

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.11.27. (276)

6. 1979.X.23-án, a 247. sz. napi jelentésben a BM III/III. csoportfőnökség adatai alapján szerepelt, hogy a Magyar Atlétikai Club (MAC) emigrációban élő tagjai 1980-ban Magyarországon akarják megtartani évi találkozójukat, és el akarják érni volt egyesületük rehabilitálását.

A szerv újabb adatai szerint a külföldön élő egykori MAC-tagok kezdeményezésére feltérképezték a Magyarországon élő volt MAC-tagokat, és több száz aláírással ellátott beadvánnyal fordultak az OTSH-hoz. Egy „Old boy” klub létrehozása érdekében.

A legaktívabb külföldi szervezők: Zsuffa Viktor, Dr. Meleghy Gyula; magyar részről B.L., K.J. és H.Gy. vesznek részt a szervezésben.

(III/III)

Az információ megbízható, ellenőrzött forrásból származik; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: Az információt ellenőrzik.

Tabódy István huszártisztként a második világháborúban megjárta az orosz frontot, Varsó mellett súlyos sérülést szenvedett. 1947 tavaszán kémkedés vádjával letartóztatták, hat és féléves raboskodása során a kistarcsai és a recski táborokat is megismerte. Szabadulása után papnak jelentkezett, s az egyházügyi (ÁEH) eltiltás (1955), illetve 1956-os tevékenysége miatti elzárás ellenére 1958-ban felszentelték. A Központi Szemináriumból kizárt kispapok titkos képzésének megszervezéséért ("Kizártak" fedőnevű állambiztonsági nyomozás) 1961-ben 12 év börtönbüntetésre ítélték. 1972 végén történt szabadulása után plébánosként szolgált. Amint az alábbi részlet is bizonyítja a BM még 1987-ben is a "társadalomra veszélyes elemként", azaz F(igyelő)-dossziés személyként tartotta nyilván és ellenőrizte. A napi jelentésre írt megjegyzés, az állambiztonság parancsnokának Harangozó Szilveszternek az utasítása.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.11.26. (232)

8. Dr. Tabódy István, „F” dossziés, volt kislángi (Fejér megye) plébános (egykori recski internált) közölte a hírforrással, hogy áthelyezése miatt és a fennálló lehetetlen körülményeire tekintettel 330.000 forintot kap a Nemzeti Bankon keresztül az emigrációtól.

Nevezett az áthelyezését személyének szóló „kiszúrásnak” tekinti, „ezért felmentve érzi magát nyilatkozatok meg nem tétele alól”. Az őt kereső Böszörményi Géza és Gyarmati Lívia filmrendezők számára ezért lehetővé tette, hogy 3 órás felvételt készítsenek vele a recski internálótáborban történtekről.

Intézkedés: tájékoztatják a Fejér megyei RFK áb szervét.

[Kézzel írva:] Meg kell akadályozni a filmfelvétel elkészítését. HSZ

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.11.02. (216)

8. A szerv operatív bizonyítékok alapján október 26-án végrehajtotta J. Lajos közgazdász (Philaxia Oltóanyagtermelő Vállalat) meghallgatását. Nevezett elismerte, hogy – „Lidi” megbízásából – szamizdat anyagokat sokszorosíttatott H. Károly nyomdásszal (Tisszó Nyomdaipari GT). A birtokában lévő 600 db könyvborítót és a szamizdat-gyűjteményét önként átadta.

Az I. kerületi Rendőrkapitányság a szerv által kezdeményezett szabálysértési eljárást lefolytatta, és J. Lajost 7000 Ft, H. Károlyt 5000 Ft pénzbüntetéssel sújtotta. 

Intézkedés:
-         J. Lajos és H- Károly munkahelyi vezetőjét tájékoztatják;
-         A szignalizáció eredményét, nevezettek további magatartását az ügy keretében figyelemmel kísérik.

(III/III)

NOIJ –összefoglaló jelentés, 1984.11.06. (218)

6. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján f. hó 2-án jelentettük, hogy a I. kerületi Rendőrkapitányság szamizdat anyagok sokszorosítása miatt – a szerv által kezdeményezett szabálysértési eljárás keretében – 5000 Ft pénzbüntetéssel sújtotta H. Károly nyomdászt.

A munkahelyére (Tisszó Nyomdaipari GT) küldött szignalizáció alapján nevezettett fegyelmi úton elbocsátották.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.11.23. (230)

5. F. hó 2-án a BM III/III Csoportfőnökség információja alapján jelentettük, hogy az I. kerületi Rendőrkapitányság – szabálysértési eljárás keretében – 7000 Ft pénzbírságra büntette J. Lajos közgazdászt, aki elismerte, hogy dr. Krassó megbízásából szamizdat anyagokat sokszorosított.

A J. Lajos által benyújtott fellebbezés másodfokon elutasítást nyert, egyben a pénzbírságot felemelték 10.000 Ft-ra.

Bebizonyosodott, hogy J. Lajos tevékenységéről tudomással bírt házastársa, aki KISZ alkalmazott, ezért tájékoztatták az illetékes pártbizottságot.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: a jóváhagyott javaslat szerint.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.11.24. (231)

9. A november 23-24-re tervezett felsőoktatási demonstráció programjáról a szerv a következőket jelentette:

November 23-án

-         Az ELTE BTK-n 9 órakor Kari Fórumot rendeznek. 14 órakor a Kari Tanács Elnöksége nyílt ülést tart. A BTK épületében 14 órától „happening” jellegű rendezvények sorozata zajlik, filmvetítésekkel – pl. Eper és vér – felelevenítik az 1968-as diáklázadás eseményeit, előadások hangzanak el az egyetemi autonómiáról. Úgy tervezik, hogy egész éjjel az épületben tartózkodnak.

-         Az ELTE TTK-n 8.30-10 óra között szakonként gyűléseket, 11 órától 6 helyszínen különböző témákban szekcióüléseket tartanak. 15-16 óra között a hallgatók csendes demonstrációként „élő láncot” alkotnak a TTK épülete körül, transzparenseken ismertetve követeléseiket. 16.30 órakor Kari Küldöttgyűlést rendeznek, ahol felvetik az „Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség” létrehozásának gondolatát.

-         Az ELTE ÁJTK-n 11 órakor hallgatói fórumot rendeznek, 15 órakor a Kari Tanács hallgatói tagozata nyilvános ülést tart, ahol a JATE BTK és ELTE BTK közös felhívásáról rendeznek vitát.

-         Az ELTE ÁITFK-n 11 órakor tanácskozás lesz a követelésekről. 14 órától az MSZMP, a KISZ, az MDF, a FIDESZ és a TDDSZ „bemutatkozása”, majd vita. 15 óra 300 perctől Kari Fórum, ahol állásfoglalást kívánnak kialakítani az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetségről.

-         A BME aulájában 11 órakor nagygyűlést tartanak, erre az időre a rektor rektori szünetet rendelt el.

-         Az MKE aulájában 13 órakor – az állami pártvezetés egyetértésével – nagygyűlést rendeznek, utcai demonstrációt nem terveznek. Felvetődött egy, a követeléseket tartalmazó nyílt levél megfogalmazása, amelyet az Országgyűléshez juttatnának el.

November 24-én

-         A BME Építőmérnöki Kar hallgatói tanácsa röpcédulákon sztrájkot hirdetett meg.

-         Délelőtt 11 órától a BEAC tornacsarnokában mintegy 1500 fő részvételével nagygyűlést tartanak. Ezen beszámolók hangzanak el a Kari Fórumon hozott határozatokról, majd eszek összesítését követően tervezik az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség megalakítását. A nagygyűlésre az ország számos felsőoktatási intézményéből várnak képviselőket.

-         15 órakor az ELTE BTK-s hallgatók a Belvárosban a felsőoktatás jelképes temetését „rendezik” meg.

-         16 órától az ELTE ÁJTK épületében politikai fórumot rendeznek az MSZMP, a KISZ, a FIDESZ, a TDDSZ, az SZDSZ, az MDF, az FDSZ, a Nyilvánosság Klub képviselőinek részvételével.

Intézkedés: a rendezvények operatív biztosítását megszervezik, együttműködve a Művelődési Minisztérium és a felsőoktatási intézmények állami és politikai vezetőivel.

(III/III)

A rendszerkritikus hangokkal kapcsolatos kérdések rendre történeti keretben jelentek meg az MSZMP vezető testületeinek értekezletein. Minden kül- és belpolitikai krízishelyzetben előkerült az 1956-os (1957-es) tapasztalat. Kádár János 1982 márciusában is ennek megfelelően adott eligazítást a rendszer ellenzékével kapcsolatban.

Részlet az MSZMP Politikai Bizottságának ülésén rögzített felvételből.
(Kattintásra meghallgatható, a második részlet is)

"Nem tudom visszaemlékeznek-e az elvtársak egy bizonyos korszakok tapasztalataira. Hát itt többen idézték, hogy hát ellenzék volt végig volt 56 óta is. Hát tényleg volt. És probléma is volt vele és a maga módján még küzdöttünk is velük. Nem tudom, hogy az istenbe mondjam? A politikailag aktív részében a társadalomnak mondjuk 56 decemberében az ellenzék volt a többségben. Mondjam így? Azt hiszem mondhatom így. Aztán lassan kisebbségbe szorult. (…) nem azon múlik, hogy nem adunk nekik villamosbérletet, hogy utazzon ki az Egyesült Izzóba vagy Csepelre, így mi elszigetelni nem tudjuk őket. A nagy tömegektől mi csak politikailag tudjuk elszigetelni őket, jó politikai munkával tudjuk elszigetlni. Ez nekem mély meggyőződésem.”

„Eddig úgy durván, isten nevében, bizonyos szférákat nem ...Ez egy siker. A nagy munkás és paraszti tömegekhez nem fértek hozzá. Ilyen egyetemi körökben, intézetekben, kutatóknál, itt-ott teret nyertek ezek persze, még inkább a nézetekben nem is ők maguk személy szerint. Nekünk a fő eszközünk a politika és hatásos eszköz. És emlékezzenek vissza az adminisztratív rendszabályokra. Statáriumot hirdettünk és az nem volt tréfadolog, azt is komolyan vettük a statáriumot. De ha visszaemlékeznek az az volt, hogy a főbenjáró bűnösöket üldöztük, akik egyéni vagy tömeggyilkosságokat hajtottak végre. Azzal hogy ki mit pofázott a villamoson meg a mit tudom én hol, azzal nem törődtünk.  (…) elértük a villamoson már nem lehetett a rendszert szidni mert a villamoson ülők többsége már ezt nem fogadta el. Hát azért dolgozni kellet persze, de ezt nem az adminisztratív rendszabályokkal értük el.. azért az is kellett!”

(A közölt anyag őrzési helye: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
a dokumentum jelzete: HU MNL OL M-KS 288. f. 5/850. ő.e. )

Egy válogatott mérkőzés állambiztonsági szemszögből.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.11.22. (272)

10. A magyar labdarúgó válogatott ez év szeptemberében – amikor barátságos mérkőzést játszott az osztrák válogatottal – részt vett az osztrák Kurier szélsőjobboldali bulvárlap jubileumi rendezvényén.

Emiatt az Osztrák Kommunista Párt sportosztályának vezetője panasszal kíván fordulni az MSZMP illetékes vezetőihez.

(III/III)

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         Tájékoztató jelentést készítenek.
-          Szignalizációt küldenek az MLSZ vezetőinek.