A rendszerkritikus hangokkal kapcsolatos kérdések rendre történeti keretben jelentek meg az MSZMP vezető testületeinek értekezletein. Minden kül- és belpolitikai krízishelyzetben előkerült az 1956-os (1957-es) tapasztalat. Kádár János 1982 márciusában is ennek megfelelően adott eligazítást a rendszer ellenzékével kapcsolatban.
Részlet az MSZMP Politikai Bizottságának ülésén rögzített felvételből.
(Kattintásra meghallgatható, a második részlet is)
"Nem tudom visszaemlékeznek-e az elvtársak egy bizonyos korszakok tapasztalataira. Hát itt többen idézték, hogy hát ellenzék volt végig volt 56 óta is. Hát tényleg volt. És probléma is volt vele és a maga módján még küzdöttünk is velük. Nem tudom, hogy az istenbe mondjam? A politikailag aktív részében a társadalomnak mondjuk 56 decemberében az ellenzék volt a többségben. Mondjam így? Azt hiszem mondhatom így. Aztán lassan kisebbségbe szorult. (…) nem azon múlik, hogy nem adunk nekik villamosbérletet, hogy utazzon ki az Egyesült Izzóba vagy Csepelre, így mi elszigetelni nem tudjuk őket. A nagy tömegektől mi csak politikailag tudjuk elszigetelni őket, jó politikai munkával tudjuk elszigetlni. Ez nekem mély meggyőződésem.”
„Eddig úgy durván, isten nevében, bizonyos szférákat nem ...Ez egy siker. A nagy munkás és paraszti tömegekhez nem fértek hozzá. Ilyen egyetemi körökben, intézetekben, kutatóknál, itt-ott teret nyertek ezek persze, még inkább a nézetekben nem is ők maguk személy szerint. Nekünk a fő eszközünk a politika és hatásos eszköz. És emlékezzenek vissza az adminisztratív rendszabályokra. Statáriumot hirdettünk és az nem volt tréfadolog, azt is komolyan vettük a statáriumot. De ha visszaemlékeznek az az volt, hogy a főbenjáró bűnösöket üldöztük, akik egyéni vagy tömeggyilkosságokat hajtottak végre. Azzal hogy ki mit pofázott a villamoson meg a mit tudom én hol, azzal nem törődtünk. (…) elértük a villamoson már nem lehetett a rendszert szidni mert a villamoson ülők többsége már ezt nem fogadta el. Hát azért dolgozni kellet persze, de ezt nem az adminisztratív rendszabályokkal értük el.. azért az is kellett!”
(A közölt anyag őrzési helye: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
a dokumentum jelzete: HU MNL OL M-KS 288. f. 5/850. ő.e. )