1989. július 25-én egy három és fél éves intézkedés-sorozatot zártak le a belső elhárításnak a Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgozó 
munkatársai. A „Lila” fedőnevű nyomozás során a Nagyarkörút telefonfülkéiben talált politikai tartalmú röplapok terjesztőit kívánták felderíteni. Ám hiába ellenőriztek egész utcákat, iskolákat, szórakozóhelyeket, alakítottak ki 13 titkos megfigyelőhelyet a nagyszabású akció-sorozat nem járt eredménnyel. Nem vezettek eredményre vegyi, illetve írásszakértői elemzések, valamint a telefonfüggő páciensekről készült pszichológusi szakvélemény sem. Idővel a fokozatosan szabaddá váló nyilvánosságban egy ilyen nyomozás folytatása értelmetlenné vált.
A fennmaradt dossziék miatt részleteiben is megismerhető ügy elsősorban az elhárító szervek számára potenciálisan rendelkezésére álló erőforrások miatt érdekes. Bár az illetékes részleg a BRFK III/III-D alosztály nem volt túlméretezett szükség 
esetén mégis nagy erőket tudott mozgósítani egyéb belügyi egységek bevonásával. A Belváros területén szervezett portyákon esetenként 30-60 belügyes figyelte titokban a telefonfülkéket, s próbálta meg elkapni a tetteseket, akikeket azonban az évek folyamán csak megközelíteni sikerült.
(A BRFK III/III-D Alosztályon a hetvenes évek végén 25 fő dolgozott, többségük azonban a „társadalomra veszélyesnek” minősített állampolgárok megfigyelésével foglalkozott. 911 kiválasztott célszemély közül 229 főt hálózati személyekkel is ellenőriztek. Így a fentiekhez hasonló „rendkívüli eseményekkel” csak néhány tiszt foglalkozhatott közvetlenül.)
Az alább közölt összefoglaló jelentést aláíró parancsnok Stefán Géza 1961 óta tevékenykedett az állambiztonságnál (elsősorban a katonai elhárításnál). 1990 után a Magyar Köztársaság titkosszolgálatainak megbecsült vezetője lett.
BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG SZIGORÚAN TITKOS!
III/III-D. ALOSZTÁLY
Jóváhagyom:
Dr. Stefán Géza r. ezredes
Főkapitány-helyettes
Tárgy: „Lila” fn RED ügyben
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
Budapest, 1989. július 25.
1985. október 25-étől 1989. március 12-éig ismeretlen tettesek a főváros II., III., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XVI. kerületei területén – zömmel a Nagykörút és a Kiskörút telefonfülkéiben – 12 alkalommal, közel 4. 000 db A/5-ös nagyságú papírlapokra, gyermek guminyomdával nyomott, emelkedő sorszámozású, „ellenzék”, majd „rdp” aláírású, kommunistaellenes röpcédulákat terjesztettek
A röpcédulák tartalmát az ismeretlen tettesek a bel- és külpolitika eseményeivel, az ellenzéki aktuális követelésekkel összhangban állították össze; népi, nemzeti, valláserkölcsi retorikával fogalmazva, uszítva a szocialista rendszer, az MSZMP, a „párt és szakszervezeti büro” ellen.
Vezetői megítélés szerint a röpcédula terjesztés az utóbbi évtizedek legnagyobb sorozata volt, mind a terjesztett inkriminációk mennyisége, mind a helyszínek számát illetően.
Az ügyben négy esetben történt nyomozás elrendelése, majd megszüntetése.
A felderítés feladatainak meghatározására nyolc intézkedési tervet készítettünk.
Az operatív feldolgozó munkát a rendkívüli esemény vonal teljes személyi állománya, egyes időszakokban a BRFK ÁB Szerv más területeinek beosztottaival megerősítve végezte.
A feldolgozó munka menetében – ismételt alkalmakkor – közvetett vagy közvetlen segítséget kértünk a BM III/II., III/III., III/IV, III/V. Csoportfőnökség valamennyi osztályától, hét megyei állambiztonsági szervtől, a BRFK I-XXII. Kerületi Rendőrkapitányságoktól és a BRFK II/I-1, 2, 3, 5, 6 Osztályoktól célirányos információs igényeink kielégítésére, illetve egyes operatív szakterületektől hálózati személyeik eligazítását kérve.
A szűrő-kutató munka érdekében közvetlen, folyamatos kapcsolatban álltunk a BM III/3. és III/4. Osztállyal.
A frekventált terjesztési övezetekben 13 rejtett figyelőhely létesítésével és felhasználásával, 53 alkalommal hajtottunk végre az esti-éjszakai órákban figyelést és operatív portyát. E feladatokat zömmel saját erőből (BRFK ÁB Szerv személyi állománya, ÁB önkéntes rendőrök bevonásával is), valamint jelentősebb időszakokban a BM III/2. és a BRFK II/I-6. Osztály külső figyelőivel együttesen végeztük. Egy-egy esetben 30–60 munkatárs bevonására került sor.
A három és fél éves feldolgozó munka során tárgyi-technikai vonatkozásban beszereztük:
- írás, nyelvész, pszichológiai, vegyész, nyomda- és papíripari szakvéleményeket;
- négy alkalommal személyleírások alapján mozaikképet készíttettünk;
- tíz elkövetés alkalmával helyszíni szagnyomokat konzerváltunk, számos esetben személykiválasztásra fel is használtuk;
- a röpcédulákról ujjnyomokat és ujjnyom-töredékeket rögzítettünk, daktiloszkópiai nyilvántartásban prioráltuk, majd elhelyeztük azokat.
Személyi vonatkozásban:
- 127 fő szoros operatív ellenőrzését hajtottuk végre, illetve szerveztük meg, ebből 120 személyt (köztük az igazoltatottakat is) nyílt, vagy konspirált úton beszerzett ujjnyomaik alapján, a többi személyt egyéb ellenőrzött adatok alapján zártuk ki;
- 16 esetben hajtottunk végre titkos kutatást munkahelyen és lakáson;
- 46 esetben hajtottunk végre konspirált meghallgatást, melyek során konspiráltan ujjnyomaikat beszereztük az érintettektől
- 3/a rendszabályt alkalmaztunk 5 esetben;
- „K” ellenőrzést vezettünk be 15 esetben;
- az ügy során 31 állampolgári bejelentés történt, amelyeket kivizsgáltunk, de érdemleges adatok nem kerültek felszínre.
A társszervekkel történt együttműködés során az ÁB szervektől 16, a bűnügyi szervektől 4 olyan információt kaptunk, amelyek a röpcédula terjesztéssel összefüggésben részinformációkat tartalmaztak, de a további ellenőrzés során egyik esetben sem került felszínre az elkövetők kilétére utaló adat, konkrét körülmény.
A feldolgozás időszaka alatt felmerült valamennyi guminyomdás jelzést a „Lila” fn. üggyel összefüggésben vizsgáltuk ki és dolgoztuk fel, de nem találtunk kapcsolatot közöttük.
A terjesztések alkalmával 9 esetben jutottunk olyan adatok birtokába, amelyek fiatal elkövetőkre utalnak. A 16–25 év közötti fiúk és lányok röpke pillanat alatt hajtották végre a röpcédulák elhelyezését a telefonfülkékben, majd a késő esti sétálói forgatagban elvegyültek, cselekményük dokumentálása nem járt sikerrel.
Dekonspirációra utaló adatok a feldolgozó munka során nem jutottak a birtokunkba. Valószínűsíthető azonban, hogy a felderítő munka a kívánatosnál nagyobb körben vált ismertté, pld. nyílt rendőri állomány és kapcsolataik révén.
Noha a fő cél – az ismeretlen röpcédulakészítők-, terjesztők felderítése – nem járt eredménnyel, az ellenőrző-felderítő munka menetében számos esetben jutottunk különböző személyekkel kapcsolatos operatív vagy nyílt felhasználhatóságú információk birtokába, amelyeket az illetékes szakterületeknek további feldolgozás céljából eljuttattunk.
19 személy adatait a Helyi Kémelhárító Adattárban elhelyeztük, akik részéről a továbbiakban állam, illetve alkotmányellenes cselekmények elkövetése várható.
(…)
Tekintettel arra, hogy az ügyben folytatott széleskörű feldolgozó munka az elkövetők felderítését nem eredményezte és ez a további operatív munkától sem várható, valamint figyelembe véve, hogy a hazánkban zajló társadalmi, politikai változások következtében a cselekmény társadalmi veszélyessége csekély fokú, javasoljuk a feldolgozó munka megszüntetését és az ügydosszié irattárba helyezését.
A fentiekkel a központi szakalosztály egyetért.
Kérjük az összefoglaló jelentés jóváhagyását, és az ügydosszié irattárba helyezését engedélyezni.
Javaslom:
Somlai Ferenc r. őrnagy Fekete László r. őrnagy
alosztályvezető vonalvezető
Egyetértek:
Cirkos Tibor
osztályvezető-helyettes
Forrás: ÁBTL 3.1.5. O-19848/3. 130–133
Az ügy további részletei Unger Gabriella a Betekintő folyóiratban megjelent tanulmányában olvashatók.
körözési listán második. Szakkollégiumok a BM. III/III-as főcsoportfőnökség ügyiratainak tükrében. Bp. 2000) Ugyanakkor néhány egyéb dosszié is adalékokkal szolgál a megfigyelésekhez.