NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.09.20. (184)
2. Az SZDSZ és az MDF között egyre élesebb az ellentét bontakozott ki a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon elért megállapodásokat megelőzően. A két szervezet vezetői az együttműködést akadályozó „galádságokkal” vádolják egymást.
- Csurka István és Antall József szerint egyre nehezebb együttműködni ezzel a „ronda cionista bagázzsal”, amely mögött „Aczél még ma is ott áll és hátulról irányítja őket”; az Orbán-féléknek fogalmuk sincs arról, milyen kocsiba vannak befogva – mondták. Mindketten úgy látják, hogy a vidéki együttműködés elképzelhető, de a „pesti bandával” lehetetlennek tartják azt, mivel „ezek nem akarják, hogy megegyezés legyen, hanem inkább rumlit akarnak”.
- Az SZDSZ képviselői, például Magyar Bálint és Mécs Imre, azt tartják, hogy „Antall állandóan Pozsgayval egyeztet, és utána elkezd fenyegetni, amíg az EKA többi tagja – az SZDSZ kivételével – csak szavazógépezetként működik”. Dühíti őket az is, hogy ha a tárgyalásokon bármilyen eredmény születik, azt mindig a Fórum aratja le mint „nagy kompromisszumteremtő”. Emellett Antall személyét illetően vannak kifogásaik, mert „gennyes kompromisszumokra hajlamos és tulajdonképpen teljes egészében átvette a Fórumot”.
Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.
(III/III)
