Bulányi György piarista szerzetes a kommunista állambiztonsági szervek egyik leghosszabb ideig számon tartott célszemélye volt. Az ellene folytatott nyomozás elindítója 1946-ban az újságíróként, illetve televíziósként ismertté vált, ám ekkor még debreceni államvédelmi tisztként dolgozó Ipper Pál volt. Az 1952-ben és 1958-ban is súlyos börtönbüntetésre ítélt szerzetes szabadulása után újjászervezett közösségeit 1989-ig megfigyelték és manipulálták. A nyolcvanas években az immár Bokor nevet viselő mozgalom az egyházi/ „klerikális reakció” fő megtestesítője lett, amely ellen „Varjak” fedőnéven országos akciók indultak. A hatalmat elsősorban a közösség autonóm élete, a szabadság hiányaira rámutató kiállása (katonai szolgálatmegtagadás) esetenként nyilvános fellépései, valamint a lengyel példa nyomán a polgári ellenzékkel kialakuló esetleges kapcsolata aggasztotta. A bulányistákkal, mint az állam és az egyházak eddigre „rendezett” viszonyát zavaró „egyházi szakadárokkal” az MSZMP Politikai Bizottsága is foglalkozott. Így az ellenük folytatott tevékenységről Kádár János is kifejtette álláspontját 1982-ben: „ne korlátozódjék az intézkedés adminisztratív rendszabályokra, mert (…) akkor ezek mind mártírokat gyártanak és híveket szereznek”.
Közben a III/III illetékes vezetői a hálózati személyeken keresztül a mozgalommal szimpatizálók körében különböző bizalomromboló pletykákat terjesztettek, és a teológiai, koncepcionális és személyi ellentétek erősítésére törekedtek. Az ügy dokumentumai az iratmegsemmisítések miatt ma már csak töredékesen lelhetők fel, ám a sok tucatnyi összefoglaló jelentés jól érzékelteti a titkosszolgálati munka céljait és mélységét. Egy 25 évvel ezelőtti napi jelentés:
NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.31. (106)
5. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján jelentettük, hogy a bulányista bázisközösségi mozgalom f. hó 28-án rendezi meg ez évi bokorünnepségét, amelynek fő témája a polgári ellenzékhez való csatlakozás megvitatása. (A résztvevők sokkolása érdekében az összejövetel kezdetére színlelt rendőrségi razziát terveztek).
Újabb információ szerint f. hó 28-án a budai hegyekben megtartották a hagyományos „bokorünnepet”. Az eseményt az illegáción belül a vártnál kisebb érdeklődés kísérte. (A résztvevők sokkolására tervezett, színlelt rendőrségi razzia megrendezését Bulányi megtiltotta.)
A összejövetel központi témája a „Keresztények részvétele a közéletben” című vita volt. Az elhangzott vélemények alapján a politizálást illetően egységes álláspont nem született, továbbra is – egyházi kereten belül – a mozgalom függetlenségének és egységének megtartásával kívánnak működni. A közéletben való részvételüket a különféle egyesületek és gazdasági közösségek adta lehetőségekkel kívánják biztosítani, amely egyben a mozgalom megújulását és fennmaradását is jelentheti. Az „ellenzékiekkel” való együttműködés egyelőre csak a polgári közszolgálat bevezetésének kivívásáig tudják elképzelni.
Dr. Csapody Tamás ismertette a „Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör” által az alternatív polgári közszolgálat bevezetésére kidolgozott, az Országgyűlésnek címzett, május 26-i dátumozású alkotmánymódosítási és törvényjavaslatot. A tervezetet a jelenlévők közül többen aláírták.
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés:
- az információt ellenőrzik, pontosítják;
- tájékoztatják az ÁEH illetékes vezetőit;
- a jövőbeni elképzelésekről további információkat gyűjtenek, és azokat értékelve kidolgozzák az alkalmazható intézkedéseket.
(III/III)
