A III/III. krónikája

A napi jelentések sok esetben kiegészítik, árnyalják azt a köztörténeti tudást, amellyel egy-egy eseménysorral kapcsolatban rendelkezünk. Adott esetben megerősítik a kortársak megérzéseit, emlékeit, tapasztalatait. Bibó István temetése két nézőpontból:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.05.23. (118) 

5. Dr. Bibó Istvánnak, az 1956-os ellenforradalom államminiszterének f. hó 21-én megtartott temetésén kb. 400-450 fő vett részt. Közülük mintegy 30 fő volt ellenforradalmár, illetve jelenleg bizalmas nyomozás, vagy F-dossziés ellenőrzés alatt áll.
Búcsúztatót – az egyházi szertartáson kívül – Illés Gyula és Kenedi János mondott. Utóbbi külön méltatta Bibónak az 1956-os eseményekben betöltött szerepét. A beszédeket hangszalagra vették. A szertartás a Himnusz, majd – F. Rácz Sándor kezdeményezésére – a Szózat eléneklésével fejeződött be.

A temetés biztosítását a kijelölt operatív egység végrehajtotta.

(III/III) 

Az információ forrása és tartalma megbízható, ellenőrzött.
Intézkedés: Tájékoztató jelentést készítenek.

Litván György: 1956 emlékének szerepe a rendszerváltásban (Beszélő 2007. január)

"Bibó István temetése volt az első nagy, spontán, nyilvános demonstráció ’56 szelleme mellett, 1979 májusában. Az Óbudai temetőben sok száz gyászoló előtt emlékezett meg Illyés Gyula és Kenedi János Bibó Istvánról, az 1956-os forradalom szinte jelképes jelentőségű alakjáról. A tömeg – amelyben a titkosrendőrség hallgatózó és buzgón fényképező megbízottai is jelen voltak – messze nemcsak családtagokból és barátokból, személyes tisztelőkből állt, hanem sok olyan emberből, akik éppen ’56 mellett akartak demonstrálni Bibó István temetésén való részvételükkel."

http://beszelo.c3.hu/cikkek/1956-emlekenek-szerepe-a-rendszervaltasban

35 évvel ezelőtt Kádár János leváltásának hatásáról készített összefoglaló jelentést a belső elhárítás (BM III/III). Az MSZMP 1988. május 20-22. között megrendezett országos értekezletén a párt új vezetőjének (főtitkárként) Grósz Károlyt választották meg, míg Kádár az újonnan létrehozott (szimbolikus) elnöki cím birtokosa maradt csupán.

 NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.23. (100)

(Az országos pártértekezlettel közvetlenül összefüggő információk)

1. A szerv célszemélyei feszült figyelemmel kísérték az értekezletet, és szinte óráról órára cserélték ki véleményüket egymás között, és hasonlóan szoros kapcsolatot tartottak nyugati újságírókkal, ugyancsak kölcsönös tájékozódás céljából. Valamennyiük érdeklődésének középpontjában a vezető szervek újjáválasztása során megvalósuló személycserék állottak. Május 19-20-án már konkrétan beszéltek e változásokról, közöttük a pártelnöki funkció létrehozásáról, a főtitkári-miniszterelnöki pozíciók ideiglenes összevonásáról, s majdnem pontosan a többi személyi változásról. A sajtótájékoztató után ezekről mint „előre eldöntött” kérdésekről beszéltek, kétségbe vonva a május 22-re kitűzött választás demokratizmusát.

Az országos pártértekezletet szinte valamennyien rendkívüli jelentőségűnek ítélik meg, függetlenül attól, hogy bizonytalanok abban, hogy az saját további helyzetükre milyen kihatással lesz. Ebből a szempontból elemezgetik a felszólalásokat. Ezek hangvétele alapján vonnak le következtetéseket arra, hogy a „konzervatívok elegendő hadállással rendelkeznek-e továbbra is”, vagy „visszaszorulni kényszerülnek”. Szinte egyöntetűen elmarasztaló, gúnyos, cinikus hangnemben értékelik az elhangzott megnyitó beszédet, mind tartalmát, mind stílusát illetően. „felháborítónak”, „anakronisztikusnak” minősítik a szakszervezetek, valamint az ifjúsági szövetség egységére vonatkozó megállapítást. E témakörben különösen, de általában is kutatták, hogy – összevetve az egyes felszólalásokat – hol találhatóak ellentmondások. Elhangzott az az értékelés is, hogy a bevezető a „balos erők” mozgósítását célozta meg.

A főtitkári-miniszterelnöki funkció összevonását van, aki úgy értékeli, hogy erre azért kerül sor, mert „Grósz Károlyra van szükség ahhoz, hogy a párt ne legyen útban, és a kormány irányíthassa az ország napi ügyeit”. Többségében azonban ezzel is a felső vezetés szavahihetőségének kétségességét látják „bizonyítva”, mivel addig a funkciók szétválasztása szerepelt célkitűzésként.

A FIDESZ szervezői körében azt terjesztették, hogy a szervezőket „a korábbi döntésnek megfelelően” – röviddel az országos értekezlet után – letartóztatják. Ennek eshetőségét ugyancsak a felszólalások és a – viták idején még csak tippelt – személyi változások tükrében vizsgálták. A vélemények e kérdésben is megoszlanak. A többségi álláspont, hogy „az új politikai bizottság nem vállalhatja ezt a lépést, mert azonmód lejáratná magát”.

A TDDSZ (Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) egyes szervezői a párttag tagság nevében egy levelet fogalmaztak a konferenciához, amelyben „megdöbbenésüket” fejezték ki az őket ért „támadás” miatt, és kérik a pártértekezlet támogatását. Végül azonban elálltak a tervtől, mivel egyrészt kevés idő állt rendelkezésükre a párttagok megkereséséhez, illetve meggyőzéséhez, másrészt voltak, akik azt képviselték, hogy „ne hagyják provokálni magukat”.

(III/III)

2. Az értekezlet ideje alatt: 

ismeretlen személyek az MSZMP KB és néhány lapszerkesztőség címére gyalázkodó, névtelen leveleket, illetve röplapokat küldtek (a szerv a küldeményeket a postaforgalomból kivonta);
ismeretlen telefonáló f. hó 20-án 18.20 és 18.45 között három esetben felhívta az MTV székházát, és közölte, hogy a székházat fel fogják robbantani (a BRFK illetékesei a helyszínen ellenőrzést végeztek, robbanóanyagot nem találtak);

f. hó 22-én ugyancsak az MTV-hez érkezett hívás, amelyben életveszélyesen megfenyegették Berecz János elvtársat.

(III/III)

A III/III éberen őrködött a párt sajtómonopóliumán, védte a nyilvánosságban megszerzett pozícióit. Az ezeket veszélyeztető jelenségek, kezdeményezések 1988/89-ben egyre gyakrabban kerültek be a napi jelentésekbe:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.22 . (97)

6. Molnár Tamás, az INDEX Független Hír- és Sajtószolgálat vezetője pályázatot nyújtott be az MTA Soros Alapítványhoz, amelyben közel 2 millió forint anyagi támogatást kér a sajtóiroda további fejlesztéséhez. Tervei között szerepel a már meglévő telefax rendszerek mellett, telex- és sokszorosító gépek működtetése, komplex szolgáltatást nyújtva az alternatív társadalmi szerveződéseknek. Az iroda működését a továbbiakban hat alkalmazottal képzeli el.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:
-         felhasználják a tájékoztató munkában;
-         folytatják az ellenőrzést. 

(III/III)

Ember Judit a "legbetiltottabb rendező" forgatásairól, terveiről számos alkalommal születtek jelentések, köztük a pártvezetésnek szánt napi összefoglalók. A (kommunista hatalomátvételben fontos szerepet játszó) 1948-as pócspetri ügyről/ perről szóló dokumentumfilm fogadtatásáról, 1984. május 21-én külön felső utasításra jelentett a belső elhárítás.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.05.21. (98)

20. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján f. hó 2-án jelentettük, hogy a Kossuth Klubban f. hó 4-én bemutatják Ember Judit „Pócspetri” című filmjét.
Miniszter elvtárs utasítására a BM III/III Csoportfőnökség jelenti, hogy a zártkörű vetítésre (mintegy 200 fő volt jelen) a Művelődési Minisztérium filmfőigazgatójának külön engedélyével került sor a TIT budapesti szervezete szociológus klubjának szervezésében.
A közel három és fél órás film lényegében egy interjúsorozat, amelyben azokat a személyeket szólaltatták meg, akik a rendőrgyilkosság helyszínén tartózkodtak, illetve akik ellen az ügyben bírósági eljárás folyt. A megszólaltatott személyek azt bizonygatják, hogy nem történt gyilkosság, hanem dulakodás közben véletlen baleset okozta a rendőr halálát. Részletesen beszéltek arról, hogy az eljáró közegek – „ávósok” – erőszakkal kényszerítették hamis vallomások aláírására őket. Több személy említenek, akik a vallatás következtében meghaltak, illetve egész életükre megrokkantak. Az interjúkat Ember Judit készítette. Az ő következtetése, hogy az esemény ilyen beállítására, a hozott ítéletekre azért volt szükség, hogy „példát statuáljanak” az iskolák államosítása ellen fellépők elrettentésére. A film utáni beszélgetést Újhelyi Szilárd vezette. Jelen volt Ember Judit és Hankiss Elemér. A beszélgetés témája a filmbeli események időszaka volt. Általános vélemény volt, hogy az elmúlt több évtized már nem teszi lehetővé a reális megítélést. Egy felszólaló kifogásolta a film egyoldalúságát, tehát, hogy miért nem szólaltatták meg a „másik oldalt”, pl. akkori rendőröket vagy rendőrségi szakértőt.

A vita során ellenséges megnyilvánulás nem volt.

(III/III)

Fotó: filmkultura.hu
Ember Judit munkásságának megfigyeléséről ld. Gervai András: Fedőneve: "szocializmus" c. munkáját.

A III/III figyelme, illetve mindennapi tevékenysége elsősorban a rendszerkritikus, ellenzéki csoportok radikálisnak tekintett szerveződései felé irányult. 26 évvel ezelőtt így főként a Szabad Kezdeményezések Hálózata (SZKH) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) került a célkeresztbe.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.20. (99)

6. A Fővárosi Bíróságon f. hó 19-én lezajlott a FIDESZ-nek az MTI és a Magyar Hírlap ellenindított sajtópere. Ezen a felperes képviseletében dr. Dornbach Alajos ügyvéd a már ismert érvrendszert hangoztatta, míg az alperesek azzal érveltek, hogy a rendőrségi közleményt nincs joguk megváltoztatni, illetve a Magyar Hírlapban megjelent kommentár véleményt tükröz, amellyel szemben sajtó-helyreigazításnak helye nincs. 

A bíróság – az alperesek érvelését elfogadva – az öt személy keresetét elutasította, a hatodik felperes – a FIDESZ – esetében a pert megszüntette azzal az indoklással, hogy a Ptk. vonatkozó paragrafusai, valamint a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása értelmében nem minősül jogi személynek. Az ítélet ellen fellebbezni lehet, amit a felperesek megtesznek.
A tárgyalást követően a bíróság épülete előtt dr. Dornbach Alajos és Szájer József nyilatkozott, azt videóra rögzítették. Ugyanitt – az eljárást kommentálva – Orbán Viktor kijelentette: „bebizonyosodott, hogy valóban független a magyar bíróság, azaz a jogtól független”.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.20. (99) 

7. A BM III/III csoportfőnökség információja alapján jelentettük, hogy 20 „ellenzéki” személy üzenetet intézett a Moszkvában megalakult „Demokrata Unióhoz”. Ennek szövegét Molnár Tamás továbbította Krassó Györgyhöz.
Újabb információ szerint a Szabad Kezdeményezések Hálózata szóvivői testületének f. hó 16-i ülésén Tamás Gáspár, Haraszti és Ruttkay Levente megfogalmaztak egy másik anyagot, melynek szövege a következő: 

„Üdvözöljük a Moszkvában nemrég megalakult Demokrata Szövetséget!
Ez az első lépés a pluralista orosz demokrácia felé. Jelentőségét nehéz volna túlbecsülni. Csodálattal és tisztelettel adózunk az első ellenzéki párt bátor alapítóinak! Örülünk, hogy már útjuk elején fölvetették a Kelet-Európában állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdését. Tiltakozunk az Orosz Demokrata Szövetség vezetőinek hatósági üldözése ellen. Meggyőződésünk, hogy a kelet-európai demokratikus átalakulást nem tartóztathatja föl a rendőri önkény”. Aláírók: „Demszky Gábor, Gadó György, Haraszti Miklós, Kenedi János, Kis János, Konrád György, Mikes Tamás, Molnár Tamás, Radnóti Sándor, Ruttkay Levente, Tamás Gáspár Miklós.”

Az üzenet szövegét Haraszti továbbította Krassó Györgynek.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

Különlegesen informatív napi jelentés (1989. május 19.) a csepeli munkásőr, a (potenciális) ellenség: a FIDESZ, a dekonspirálódott belügyi objektum egy történetben. 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.19 (96)

18. A f. hó 17-i napi jelentésben szerepelt a BRFK áb szervének információja azzal kapcsolatban, hogy f. hó 16-án bejelentés érkezett a Munkásőrség Országos Parancsnokságáról, miszerint a FIDESZ a Belügyminisztérium József Attila utcai épületével szemben betörést tervez az üzlethelységbe azért, hogy így bizonyítsák az objektumba bemenő lehallgatást szolgáló kábelek meglétét.
A bejelentés alapján a BM III/III Csoportfőnökség illetékesei meghallgatták a a hírforrásként megjelölt Török Mátyás munkásőrt, a Csepeli Szerszámgépgyár Lízing Vállalat igazgatóját. Ennek során kiderült, hogy nevezett semmilyen információval nem rendelkezik a FIDESZ-szel kapcsolatban, majd a Munkásőrség Országos Parancsnokságával (a bejelentővel) történt telefonbeszélgetés után a félreértést tisztázva elmondta a bejelentés alapjául szolgáló alábbi információt:

A belvárosban járva üzlethelységet keresett vállalata számára, amikor a József Nádor tér 12 szám alatti gyógyvízüzlet bérlőjétől tudakozódva, az üzlet melletti, ablak nélküli, használaton kívüli szobáról szerzett tudomást. Sem az üzlet bérlőjétől, sem a kerületi tanács osztályvezetőjétől nem kapott felvilágosítást a helyiség tulajdonviszonyait illetően. Újra megtekintve a helyszínt, a házban felújítási munkát végző egyik munkástól olyan tájékoztatást kapott, hogy a „lezárt szoba bizonyosan a Belügyminisztériumé, mert látta az időszakosan takarítást végző ember bemenetelekor, hogy bent műszerek vannak és ezek bizonyosan lehallgató berendezések. Fel kellene törni az ajtót és akkor erről meg lehetne bizonyosodni”.
A meghallgatás után a szerv beosztottai megtekintették a megjelölt helyszínt. Megállapították, hogy a használaton kívüli szoba valóban az elmondottaknak megfelelően helyezkedik el a felújítás alatt lévő házban. 

A meghallgatás tapasztalatait értékelve megállapítható, hogy a FIDESZ jelzett tevékenységére vonatkozó bejelentés nem állja meg a helyét. Az információ valószínűleg a Munkásőrség Országos Parancsnokságán szenvedhetett – nem szándékolt – torzulást, az ott uralkodó hiedelmek következtében.

Intézkedés: a József Nádor tér 12-es számú házra vonatkozó információról tájékoztatják a BM III/V Csoportfőnökséget.

[kézzel írva] Baranyai Elvtárs! Tekintettel arra, hogy az üzlethelyiség a III/2-es Osztály használatában van, a BM Külügyi Osztállyal együttműködve meg kell gyorsítani a megkezdett rendezést az ilyen helyiségek társadalmi környezethez való illeszkedéséhez.. Szita János

(III/III)

A nyilvánosság kereteinek kialakításából, így a korszak legnagyobb botrányából, a Mozgó Világ folyóirat egykori megrendszabályozásából a kulturális elhárítás is kivette a részét. (A folyamat részleteit legújabban Szőnyei Tamás: Titkos-írás című adatgazdag munkája tárta fel.) Egy harminc évvel ezelőtti jelentés fedőnevekkel:

12. A Magyar Írók Szövetségének kritikai szakosztálya f. hó 11-én az Írószövetség klubjában rendezte meg a Mozgó Világ c. folyóirat vitáját.

A rendezvényen minden eddiginél többen voltak jelen. A résztvevők zöme sem az Írószövetségnek nem tagja, sem az irodalmárokhoz nem sorolható. Az előző JAK programnak megfelelően jelen voltak „Csókás”, „Gyuszi”, „Tiszai”, „Fiú”, „Tanár” és „Kutyás” fn. célszemélyek.

A vita igazi célját lényegében nem érte el, mivel a nem szakmabéli és érzelmileg felhevült közönség már jelenlétével is befolyásolta az eszmecserét, nem tette lehetővé a higgadt, józan, tárgyilagos vitát.

Ezúttal először lépett arrogáns módon, nyíltan színre az „ellenzék”: alaphangot adott a negatív megnyilvánulásokhoz, és nyíltan propagálta a Beszélő 5-6. számát. Különösen agresszív ellenséges hangot ütött meg „Kutyás”, „Tanár” és „Gyuszi”.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött tartalma részben ellenőrzött.  

Intézkedés:
részletes tájékoztató jelentést tesznek fel;
folytatják a JAK ellenőrzését.

(III/III)

A III/III május 17-i jelentései jól érzékeltetik a pártállami rendszer válságát, a belső elhárításnak a kritikai, ellenzéki megnyilvánulásokkal kapcsolatos növekvő feladatait a nyolcvanas években - 1983: egy kiállítás megrongálása, 1985: a választási manipulációk kritikája, 1989: egy ellenzéki szervezet pénzügyei.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.05.17. (97) 

9. Művészeti főiskolások május 13-15. között Szentendrén megrendezett fesztiválja keretében a Színház- és Filmművészeti Főiskola I. éves operatőr szakos hallgatói kiállítást rendeztek a Szentendrei Művelődési Központ folyosóján.
Az egyik képre, amely egy szovjet katonát ábrázolt, ismeretlen személy ráírta: „Egy ideiglenesen hazánkban állomásozó. Bizonyára azon töpreng, hogy mit is keres itt.” Egy másik képen géppisztolyos, barna bőrű férfi látható. Ide a következő véleményt írták: „Biztos feltűnik, hogy nem amerikai gitár van a kezében – szovjet géppisztoly.”

Intézkedés: a feliratokat eltávolították.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.05.17. (95) 

6. Ismeretlen feladó ellenséges tartalmú levelet kísérelt meg eljuttatni a The Economist című lap szerkesztőjének. A levélíró a lapnak a magyarországi választásokkal foglakozó, április 27-én megjelent cikkére reagálva kifejti, hogy ez nem tartalmazza a teljes igazságot. A jelölőgyűlések hangulatát botrányosnak, azok szervezését és lebonyolítását hisztérikus manipulációnak minősíti. Kéri a szerkesztőt, hogy emberi jogi szempontból a magyarokat ne a románokkal hasonlítsa össze, hanem olyan európai népekkel, mint például az osztrákok.
A feladó az utóiratban levele nyilvános közzétételétől nem zárkózik el. 

Intézkedés:
a küldeményt végleg visszatartják;
a levélíró személyét megállapítják.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.17. (94)

5. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján f. hó 3-án jelentettünk arról, hogy a FIDESZ pályázatot nyújt be a Soros Alapítványhoz „a választásokkal kapcsolatos infrastrukturális bázisának megteremtése (írógépek, fénymásolók szövegszerkesztők beszerzése) érdekében”.

Újabb adatok szerint Soros György a FIDESZ pályázatával kapcsolatban kijelentette, hogy támogatja az összeg odaítélését, bármekkora is legyen az, mivel a szövetség kivételezett figyelmet élvez nála.

Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják a bizalmas nyomozást.

(III/III)

----
Orbán Balázs (ÁBTL) válogatása.
Fotó: titkosbudapest.hu

A „társadalomra veszélyes” személyek (1981–1988)
megnyitott és lezárt Figyelő-dossziék a BM III/III Csoportfőnökségen

A belső elhárítás fennmaradt éves statisztikai jelentéseinek mellékletei (ÁBTL 1.11.10) egyéb személyes ill. azonosító adatokat nem tartalmaznak. A korszak köztörténetének ismeretében a névlistában szereplők többsége így is azonosítható. (A részlegek dekódolását a névlista alján található felsorolás segítheti.)

BM III/III-A Önálló Alosztály
BM III/III-1. Egyházi Reakciót Elhárító Osztály
BM III/III-1-a. Alosztály [a római katolikus egyházzal szembeni elhárítás]
BM III/III-1-b. Alosztály [a római katolikus egyházi vezetéssel és intézményekkel szembeni elhárítás]
BM III/III-1-c. Alosztály [a protestáns és más egyházakkal szembeni elhárítás]

BM III/III-2. Ifjúságvédelmi Osztály
BM III/III-2-a. Alosztály [a felsőfokú oktatási intézményekkel szembeni elhárítás]
BM III/III-2-b. Alosztály [az ifjúságellenes reakciós erők elhárítása]

BM III/III-3. Ellenséges személyeket elhárító, rendkívüli eseményeket felderítő Osztály
BM III/III-3-a. Alosztály [az "F" (azaz figyelő)-dossziés személyekkel és politikai elítéltekkel szembeni elhárítás]
BM III/III-3-b. Alosztály [írásos elkövetők felderítése]

BM III/III-4. Ellenséges ellenzék fő erőit elhárító Osztály
BM III/III-4-a. Alosztály [radikális ellenzék elhárítása]
BM III/III-4-b. Alosztály ["szektásnak" minősített, egykori és aktív párttagok, trockisták, álbaloldaliak elhárítása]
BM III/III-4-c. Alosztály [a nemzeti/népi ellenzék elhárítása ]

BM III/III-5. Kulturális terület védelmével foglalkozó osztály
BM III/III-5-a. Alosztály [kiemelt objektumok védelme]
BM III/III-5-b. Alosztály [a kulturális vonalak védelme]

BM III/III-6. Ellenséges propagandaanyag készítését és terjesztését elhárító osztály

A belső elhárítás nemcsak a forradalom egykori elítéltjeit figyelte meg szabadulásuk után, hanem minden az 1956-os hagyománnyal kapcsolatos információra is érzékenyen reagált. A pártállami vezetés számára készített napi állambiztonsági összefoglalók így 1956 emlékezetének is sajátos forrásai. 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.05.16. (96)

15. Az MTA Történettudományi Intézet és a Magyar Történelmi Társaság 1984 májusában történészkonferenciát rendez. Szándékukban áll meghívni hivatalos vendégként az USA-ban élő Király Béla professzort, aki az 1956-os ellenforradalom egyik prominens katonai vezetője volt.

Intézkedés: nevezett meghívásának megakadályozása.

(III/III)

Megjegyzés:

az 1982. december 28-i napi jelentésünkben szerepelt a Tolna megyei RFK áb szervének nem ellenőrzött információja, mely szerint Király Béla meghívást kapott az MTA-tól, mivel azonban „nem bízik a magyar hatóságokban”, nem tesz eleget a meghívásnak. Testvéreivel is Belgrádban akar találkozni.

Nevezett – BM III/III Csoportfőnökség információja alapján – szerepelt az 1983. február 3-i napi jelentésben is, állítólag a román honvédelmi miniszter meghívására Bukarestbe utazik, majd részt vesz a várnai nemzetközi konferencián, ahol megnyító beszédet mond.

---
Fotó: Fortepan

A kulturális elhárítás munkatársai kiemelt figyelmet fordítottak a filmes szakmára. Az "elhárítási terület" hozzáférhető, meghatározó illetve jellegzetes aktáit Gervai András dolgozta fel (Fedőneve: "szocializmus". Budapest, Jelenkor, 2010). A napi jelentések további adalékokat szolgáltatnak a szerv történetéhez...

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.05.15 (104)

10. A Balázs Béla Stúdió legutóbbi ülésén megállapították, hogy a Stúdió teljesen elveszítette korábban elért hazai és külföldi tekintélyét. Ennek egyik okát az elégtelen dotációban látják.

Az ülés résztvevőinek egy része megértéssel fogadta G. Frigyes filmrendező és társai azon tervét, amely szerint a Stúdiónak ismét a kulturális élet jelentős tényezőjévé kell válnia, de úgy, hogy a jelenlegi kultúrpolitikával szembenálló, azt irritáló tevékenységet folytasson.

Szerepel a tervben az évi dotáció 10-12 millió forintra való megemelése és egyéb követelés is. Amennyiben ezeket a hivatalos szervek elutasítanák, akkor erre a Stúdió önmaga feloszlatásával válaszolna, aminek szerintük igen kellemetlen külföldi visszhangja lenne.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött.

Intézkedés: az információt ellenőrzik, pontosítják.

(III/III)