A III/III. krónikája

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.09.13. (182)

6. A bizalmas nyomozás alatt álló dr. K. Györgyöt felkereste egy M. Ferenc nevű személy, aki Balatonfűzfőről érkezett, hogy átadja a lengyel gyerekek részére gyűjtött konzerveket és csokoládét. Az adományt annak a balatonfűzfői iparitanuló otthonnak a lakói gyűjtötték, ahol M. Ferenc állítólag nevelőtanár.

A tanulók M. Ferenc vezetésével többször jártak Lengyelországban, és – elmondása szerint –jó kapcsolatba kerültek az egyik lengyel cserkészcsapattal. A maguk körében – a fűzfői otthonban – létrehoztak egy cserkészcsapatot. (M. Ferenc ruházatán lengyel cserkészjelvényt és „Polska” feliratot ábrázoló jelvényeket hordott.)

Dr. K. Györgyöt arra kérte, hogy adjon részére abból a felhívásból, amit a Bem téren felolvastak és amit a SZER is közölt, mert szeretné megmutatni a tanulóknak.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
-         tájékoztató jelentést készítenek;
-         a felmerült személyt azonosítják. 

(III/III)    

A rendőrség és az állambiztonság kapcsolata 1.

A H. Sz. monogram Harangozó Szilvesztert jelöli, a K. jelölés minden bizonnyal Kamara János belügyminiszter szignója.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.09.12. (179)

14. A BRFK áb szervének információja alapján jelentettük, hogy egy rendőrjárőr augusztus 18-án 01.35 órakor rutinellenőrzés során igazoltatta Nagy Bálintot, a Beszélő c. illegális kiadvány egyik szerkesztőjét, aki az intézkedéskor durva, ellenséges kijelentéseket tett.

Miniszterhelyettes elvtárs utasítására a BM III/III Csoportfőnökség az alábbiakat jelenti:

A járőrszolgálatot teljesítő két r. tiszthelyettes az eseményről írásos jelentést tett a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének. Más intézkedés nem történt.

A BM III/III Csoportfőnökség kérésre a BM III/1 Osztály jogi véleményt készített, amely szerint „Nagy Bálint kijelentései a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét megillető megbecsülés és tisztelet ellen irányultak. Cselekménye alkalmas a Btk. 269. § (1) bek. b/.  pontjába ütköző, közösség megsértése vétségének megállapítására.”

A szakszerűtlen és késedelmes rendőri intézkedés, valamint a felmerülő bizonyítási nehézségek miatt – egyetértésben a BM III/I Osztállyal – további intézkedés foganatosítását a szerv nem tartja célszerűnek.

(III/III)

[A gépelt szöveg mellett kézzel írva:] Kérek tájékoztatást! K

[A gépelt szöveg alá kézzel írva:] Miért nem tartja? H SZ

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.09.11 (178)

13. Az „emberek menete” elnevezésű, amerikai központtal működő békeszervezet jelenleg Ausztriában tartózkodó 9 tagja azt tervezi, hogy 1985. szeptember 20. – október 1. között hazánk területén folytatja „gyalogos békemenetét” Úti céljuk – Mosonmagyaróvár, Győr, Komárom, Tatabánya és Bicske érintésével – Budapest, ahol három napot szándékoznak eltölteni, majd vonattal Kijevbe utaznának.

Útjuk során propagálni akarják tapasztalataikat, valamint az amerikai és európai békemozgalmakkal kapcsolatos állásfoglalásaikat, elképzeléseiket.

A „gyalogos békemenet” sikeres megvalósítása érdekében eddig 19 magyar állampolgárral kíséreltek meg kapcsolatfelvételt. 

Intézkedés:
-         az érintett megyei RFK-k áb szervét tájékoztatják;
-         a „békemenet” operatív biztosítását megszervezik;
-         az Országos Béketanács vezetőit tájékoztatják.

(III/III) 

A kommunista titkosszolgálatok fennmaradt dossziéiban számos évtizedeken át tartó üggyel találkozhatunk. Ilyen a külvárosi fiatalokkal foglalkozó papok, a Regnum Marianum mozgalom (másként a regnumosok) megfigyelése.
E közösség ellenőrzését, hivatalos szerveződésük felszámolása után, még az ÁVH kezdte meg. 1952-től már külön iratgyűjtőbe (objektum-dossziéba) rendezték a jelentéseket, közte a későbbi televíziós-újságíró (ekkor áv. főhadnagy) Ipper Pál által irányított ügynökök besúgásait.  A titkosszolgálati akciók még évtizedekkel később sem zárultak le teljesen, amint azt a huszonhét évvel ezelőtt megfogalmazott napi állambiztonsági összefoglaló is bizonyítja.
Az „illegalitásban” is tovább tevékenykedő mozgalom tagjait a politikai rendőrség ellenséges, veszélyes célszemélyként ellenőrizte. Az ifjúsági munkával foglalkozó papok elleni fellépésekkel a hatalom erőteljes üzeneteket küldött az egyházak számára. Az állambiztonság által kezdeményezet manipuláló, bomlasztó intézkedések eredményességét még tankönyvszerűen is feldolgozták és hasznosították a Rendőrtiszti Főiskola képzései során.
A szolgálatok tevékenységének intenzitása természetesen a politikai megrendelés függvényében változott. Regnumos papok és vezetők ellen három nagyszabású pert (1961, 1965, 1971) is lefolytattak a Kádár-korszakban. Eközben a fedőneveken futó állambiztonsági nyomozások („Bigottak”, „Ellenállók”, „Békétlenek”) anyagai vaskos köteteket töltöttek meg.
A levéltárba került dossziék az ügynöki jelentések, intézkedési tervek, javaslatok, kihallgatási jegyzőkönyvek és vádiratok mellett a titkos megfigyelések során készült fotókat is megőriztek. Az egyik ilyen sorozat egy 1969. augusztusi táborozás résztvevőit örökítette meg.

Az Adamik Mihály százados vezette megfigyelési akció során a Keleti Pályaudvartól Oroszlányig követték a Vértesbe táborozni induló fiatalokat.

Operatív (megfigyelési) fotók az "Ellenállók" fedőnevű állambiztonsági dossziéból és az akciót irányító Adamik Mihály százados 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.08.27. (167)

5. A Regnum Marianum feloszlatott papi közösség augusztus végére tervezi legfelsőbb irányító testületének , az „intéző bizottságnak”, valamint a regnumos „rétegek” vezetőinek újraválasztását. Eddigi információk szerint Emődi László, Varga Péter, Doskar Balázs, Blackenstein Miklós és Darvas László személyét vették számításba jelöltként.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött.

Intézkedés:
-         a választások előkészületeit, illetve lefolytatását figyelemmel kísérik,
-         az új vezetés személyi összetételét operatív úton felderítik, szoros ellenőrzésüket megszervezik. 

(III/III)

A közösség elleni titkosszolgálati akciókról számos tanulmány mellett a Hitvallók és ügynökök című film negyedik része is tömör áttekintést nyújt. 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.08.26. (166)

3. D. Dóra, az Országos Széchenyi Könyvtár dolgozója, a Népművészeti Baráti Kör titkára több társával egy ún. Széchenyi Casinó létrehozását tervezi, amely művelődési házhoz hasonlóan, de egyesületként működne a névadó szellemében. Elképzelésük szerint olyan művészeket tömörítene, akiknek nincs „reklámjuk”.

Az általuk kiszemelt villaszerű épületben egy 50 fős előadótermet, irodalmi kávéházat, a forgalmazási engedélyt nem kapó rendezők számára vetítőtermet, alkotószobát és átmeneti szálláslehetőséget kívánnak kialakítani egyes, erre rászoruló művészek számára.

A szervezés alatt álló egyesületnek eddig 15 tagja van, a kört egyelőre szándékosan nem szélesítik, csak ha már birtokában lesznek a hivatalos engedélynek. A szervezők közül ismerté vált még D. Pál, a Szentendrei Petőfi Sportkör vezetője.

A Casinó létrehozásával „Csókás” is egyetért. És véleménye szerint az egyesület akkor lenne igazán értékes, ha „elit” jellege maradna és a közművelődés nemzeti központjává válna. A siker érdekében szükségesnek tartja, hogy az ügynek nyerjenek meg néhány jelentősebb gazdasági, közéleti, illetve egyházi személyt.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztató jelentést készítenek.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.08.25. (169)

7. Vas Zoltánné tájékoztatta húgát arról, hogy hová rejtette Vas Zoltán önéletrajzi írásának két példányát. Elmondta, hogy a kéziratot senkinek sem adja oda, mert az a család számára csak így nyújt továbbra is védelmet. Közölte továbbá: a kéziratról lánya, Vas Éva is tud és reméli, hogy ő majd harcosabban képviseli apja érdekeit.

Vas Zoltán temetésén mintegy 500 személy vett részt, képviselte magát Komló város is. A temetésen prominens „ellenzéki” személy nem jelent meg, zavaró körülmény nem volt.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         végrehajtották a temetés operatív biztosítását, tájékoztató jelentést készítettek róla;
-         folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.08.24. (165)

6. A BM III/I Csoportfőnökség – nem ellenőrzött – információja alapján f. hó 13-án jelentettük, hogy egy Magyarországon tartózkodó, 36 fős norvég turistacsoport demonstrációt tervez meghatározott időpontban Ordass Lajos volt evangélikus püspök sírjánál, illetve a váci fegyház előtt.

A BM III/III Csoportfőnökség – a BRFK és a Pest megyei RFK szervével együttműködve – a jelzett időpontban megszervezte a norvég csoport ellenőrzését. Megállapították, hogy az említett helyszíneken nem jelent meg, rendzavarás nem történt.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III)

A punkzenekarok megjelenése következtében kialakuló botrányok az állambiztonsági összefoglaló dokumentumokban is említésre kerültek.
Az ifjúsági elhárítás illetékesei a nyolcvanas években több intézkedés-sorozatot is végrehajtottak a veszélyesnek ítélt zenekarok megfigyelése, manipulálása, bomlasztása esetenként hatósági felelősségre vonása érdekében.
Erdős Péter a jelentésben említett cikke a zene.net oldalon olvasható.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.08.23. (167)

8. A szerv hivatalos kapcsolatától származó információ szerint nagy hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki Erdős Péter: Felszólalás a szennyhullám ügyében című, a Kritika 1983/7. számában megjelent írása. A szerző a cikkben – a punk együttesek tevékenységét politikai és egyéb szempontokból is rendkívül károsnak ítélve meg.- igen keményen elmarasztalja a KISZ KB Kulturális Osztályának, a kapcsolódó intézményeknek, valamint ezek képviselőinek tevékenységét.

A szerzőt megkeresték az NDK, a jugoszláv és a lengyel nagykövetségek sajtóirodáinak megbízottai, abból a célból, hogy írását átvehessék, hazai sajtójukban leközölhessék. Erdős nem adta hozzájárulását.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1980.08.19. (192)

8. Mérei Ferenc pszichológus, aki Hamburger Mihály kérése alapján részt vett a lengyel mintára szerveződő ún. „érdekvédelmi munkabizottságok” létrehozásában – a vele történt figyelmeztető beszélgetések hatására – közölte kapcsolataival, hogy a rendőrség beszélt vele, így kénytelen volt elhatárolni magát tevékenységüktől.

Hamburgert és társait (a „Várakozók” fn. bizalmas nyomozás keretében ellenőrzött személyek) érzékenyen érintette Mérei kilépése. Ennek ellenére a szervezésben fel akarják használni Mérei nevét.

Számítanak arra is, hogy Vásárhelyi Miklós irodalomtörténész is „kivonul” az egyik bizottságból.

Az információ megbízható, ellenőrzött forrásból származik; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: a bizalmas nyomozást folytatják.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés 1987.08.18. (162)

6. Menahem Golan – a Canon filmgyártó cég elnöke – rendezésében, „Hanna háborúja” címmel egy amerikai film forgatására kerül sor Budapesten. (A forgatáshoz szükséges engedélyekkel a csoport rendelkezik.) A film készítésének feltételeit – a szerződés alapján – a Mafilm Nemzetközi Stúdiója biztosítja.

Az 1944-ben játszódó történet egyik külső helyszíne a Kossuth tér, valamint a Parlament környéke, ahol a forgatókönyv alapján harckocsik, valamint nagy méretű horogkeresztes zászlók kerülnek felhasználásra. A forgatás tervezett időpontja 1987. október 18., de a gyártásvezető – a szerv javaslatára – kísérletet tesz annak október 4-re való előrehozatalára.

Megjegyzés: az engedélyező szervek felhívták a Mafilm figyelmét, hogy a felvételt megelőzően tájékoztassák a közvéleményt a környék „forgalomkorlátozási okok miatti” elkerülésére.

Az információ ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         tájékoztatják a BRFK áb szervét;
-         a forgatás menetét folyamatosan figyelemmel kísérik.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.08.17. (163)

5. A szerv ellenőrzése alatt álló „ellenzéki” személyek többsége felháborítónak tartja Csoóri Sándor „megbüntetését”. Ennek kapcsán elhangzanak olyan vélemények, hogy a politikai vezetés nem képes megbirkózni a szellemi életben felhalmozódott problémákkal, ezért adminisztratív szankciókkal próbálja korlátozni a „valós helyzetet feltáró” értelmiségi személyeket.

Csoóri álláspontja az, hogy 1956 után szükség volt az Illyésék által kötött szövetségre, kompromisszumra, most azonban a politikai vezetés „meg akarja venni” az értelmiséget, amit nem szabad engedni. Ismételten hangsúlyozza a kulturális vezetés alkalmatlanságát, mivel „képtelenek kompromisszumra”, a problémák megoldására. Fejtegetései szerint amíg az „elmérgesedett ügyeket” nem rendezik, nincs reális alapja az írókkal való megegyezésnek. Álláspontja szerint az „ellenzék azért tud erősödni, mert a politika kisszerű maradt”.

Az információ forrása és tartalma ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         tájékoztató jelentést készítenek;
-         folytatják az ellenőrzést.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.08.16. (163)

 5. Ellenséges „ellenzéki” személyek körében az alábbi vélemények hangzanak el az árintézkedésekkel kapcsolatban:

-         Az intézkedések a társadalom minden rétegét érintik, és „ez még csak a kezdet”.
-         A gazdasági reformhoz későn fogtak hozzá, és menet közben – a vezetés leváltásával – még lassították is a kibontakozását. Felvetődött, hogy ezek a vezetők ismételten előtérbe kerülnek.
-         A kenyér, a liszt és a tésztaféleségek áremelése egyesek szerint nem volt indokolt. Azzal érvelnek, hogy évek óta most van gabonából a legjobb termésünk.
-         A vasúti és más közlekedési árak emelését elhamarkodottnak tartják. A vezetés – szerintük – nem számolt azzal a ténnyel, hogy gyártelepítési politikánk a bejáró, ingázó dolgozókra épült.
-         Többen nevetségesnek ítélik a nyugdíjasok számára nyújtott 40 forintos kiegészítést.
-         Bill Lomax angol állampolgár „ellenzéki” személyek körében kifejtette, hogy „a magyar közvélemény eléggé életszínvonal-centrikus ahhoz, hogy kellő mértékben sokkolja a most elindult folyamat… a gazdasági helyzet romlása rendkívül gyorsan követi a többi szocialista országban kialakult állapotot”. 

[Kézzel írva:] Párt felé tájékoztató jelentés készül. [olvashatatlan aláírás]

(III/III)