A III/III. krónikája

A kommunista titkosszolgálatok fennmaradt dossziéiban számos évtizedeken át tartó üggyel találkozhatunk. Ilyen a külvárosi fiatalokkal foglalkozó papok, a Regnum Marianum mozgalom (másként a regnumosok) megfigyelése.
E közösség ellenőrzését, hivatalos szerveződésük felszámolása után, még az ÁVH kezdte meg. 1952-től már külön iratgyűjtőbe (objektum-dossziéba) rendezték a jelentéseket, közte a későbbi televíziós-újságíró (ekkor áv. főhadnagy) Ipper Pál által irányított ügynökök besúgásait.  A titkosszolgálati akciók még évtizedekkel később sem zárultak le teljesen, amint azt a huszonhét évvel ezelőtt megfogalmazott napi állambiztonsági összefoglaló is bizonyítja.
Az „illegalitásban” is tovább tevékenykedő mozgalom tagjait a politikai rendőrség ellenséges, veszélyes célszemélyként ellenőrizte. Az ifjúsági munkával foglalkozó papok elleni fellépésekkel a hatalom erőteljes üzeneteket küldött az egyházak számára. Az állambiztonság által kezdeményezet manipuláló, bomlasztó intézkedések eredményességét még tankönyvszerűen is feldolgozták és hasznosították a Rendőrtiszti Főiskola képzései során.
A szolgálatok tevékenységének intenzitása természetesen a politikai megrendelés függvényében változott. Regnumos papok és vezetők ellen három nagyszabású pert (1961, 1965, 1971) is lefolytattak a Kádár-korszakban. Eközben a fedőneveken futó állambiztonsági nyomozások („Bigottak”, „Ellenállók”, „Békétlenek”) anyagai vaskos köteteket töltöttek meg.
A levéltárba került dossziék az ügynöki jelentések, intézkedési tervek, javaslatok, kihallgatási jegyzőkönyvek és vádiratok mellett a titkos megfigyelések során készült fotókat is megőriztek. Az egyik ilyen sorozat egy 1969. augusztusi táborozás résztvevőit örökítette meg.

Az Adamik Mihály százados vezette megfigyelési akció során a Keleti Pályaudvartól Oroszlányig követték a Vértesbe táborozni induló fiatalokat.

Operatív (megfigyelési) fotók az "Ellenállók" fedőnevű állambiztonsági dossziéból és az akciót irányító Adamik Mihály százados 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.08.27. (167)

5. A Regnum Marianum feloszlatott papi közösség augusztus végére tervezi legfelsőbb irányító testületének , az „intéző bizottságnak”, valamint a regnumos „rétegek” vezetőinek újraválasztását. Eddigi információk szerint Emődi László, Varga Péter, Doskar Balázs, Blackenstein Miklós és Darvas László személyét vették számításba jelöltként.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött.

Intézkedés:
-         a választások előkészületeit, illetve lefolytatását figyelemmel kísérik,
-         az új vezetés személyi összetételét operatív úton felderítik, szoros ellenőrzésüket megszervezik. 

(III/III)

A közösség elleni titkosszolgálati akciókról számos tanulmány mellett a Hitvallók és ügynökök című film negyedik része is tömör áttekintést nyújt. 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.08.26. (166)

3. D. Dóra, az Országos Széchenyi Könyvtár dolgozója, a Népművészeti Baráti Kör titkára több társával egy ún. Széchenyi Casinó létrehozását tervezi, amely művelődési házhoz hasonlóan, de egyesületként működne a névadó szellemében. Elképzelésük szerint olyan művészeket tömörítene, akiknek nincs „reklámjuk”.

Az általuk kiszemelt villaszerű épületben egy 50 fős előadótermet, irodalmi kávéházat, a forgalmazási engedélyt nem kapó rendezők számára vetítőtermet, alkotószobát és átmeneti szálláslehetőséget kívánnak kialakítani egyes, erre rászoruló művészek számára.

A szervezés alatt álló egyesületnek eddig 15 tagja van, a kört egyelőre szándékosan nem szélesítik, csak ha már birtokában lesznek a hivatalos engedélynek. A szervezők közül ismerté vált még D. Pál, a Szentendrei Petőfi Sportkör vezetője.

A Casinó létrehozásával „Csókás” is egyetért. És véleménye szerint az egyesület akkor lenne igazán értékes, ha „elit” jellege maradna és a közművelődés nemzeti központjává válna. A siker érdekében szükségesnek tartja, hogy az ügynek nyerjenek meg néhány jelentősebb gazdasági, közéleti, illetve egyházi személyt.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztató jelentést készítenek.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.08.25. (169)

7. Vas Zoltánné tájékoztatta húgát arról, hogy hová rejtette Vas Zoltán önéletrajzi írásának két példányát. Elmondta, hogy a kéziratot senkinek sem adja oda, mert az a család számára csak így nyújt továbbra is védelmet. Közölte továbbá: a kéziratról lánya, Vas Éva is tud és reméli, hogy ő majd harcosabban képviseli apja érdekeit.

Vas Zoltán temetésén mintegy 500 személy vett részt, képviselte magát Komló város is. A temetésen prominens „ellenzéki” személy nem jelent meg, zavaró körülmény nem volt.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         végrehajtották a temetés operatív biztosítását, tájékoztató jelentést készítettek róla;
-         folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.08.24. (165)

6. A BM III/I Csoportfőnökség – nem ellenőrzött – információja alapján f. hó 13-án jelentettük, hogy egy Magyarországon tartózkodó, 36 fős norvég turistacsoport demonstrációt tervez meghatározott időpontban Ordass Lajos volt evangélikus püspök sírjánál, illetve a váci fegyház előtt.

A BM III/III Csoportfőnökség – a BRFK és a Pest megyei RFK szervével együttműködve – a jelzett időpontban megszervezte a norvég csoport ellenőrzését. Megállapították, hogy az említett helyszíneken nem jelent meg, rendzavarás nem történt.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III)

A punkzenekarok megjelenése következtében kialakuló botrányok az állambiztonsági összefoglaló dokumentumokban is említésre kerültek.
Az ifjúsági elhárítás illetékesei a nyolcvanas években több intézkedés-sorozatot is végrehajtottak a veszélyesnek ítélt zenekarok megfigyelése, manipulálása, bomlasztása esetenként hatósági felelősségre vonása érdekében.
Erdős Péter a jelentésben említett cikke a zene.net oldalon olvasható.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.08.23. (167)

8. A szerv hivatalos kapcsolatától származó információ szerint nagy hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki Erdős Péter: Felszólalás a szennyhullám ügyében című, a Kritika 1983/7. számában megjelent írása. A szerző a cikkben – a punk együttesek tevékenységét politikai és egyéb szempontokból is rendkívül károsnak ítélve meg.- igen keményen elmarasztalja a KISZ KB Kulturális Osztályának, a kapcsolódó intézményeknek, valamint ezek képviselőinek tevékenységét.

A szerzőt megkeresték az NDK, a jugoszláv és a lengyel nagykövetségek sajtóirodáinak megbízottai, abból a célból, hogy írását átvehessék, hazai sajtójukban leközölhessék. Erdős nem adta hozzájárulását.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1980.08.19. (192)

8. Mérei Ferenc pszichológus, aki Hamburger Mihály kérése alapján részt vett a lengyel mintára szerveződő ún. „érdekvédelmi munkabizottságok” létrehozásában – a vele történt figyelmeztető beszélgetések hatására – közölte kapcsolataival, hogy a rendőrség beszélt vele, így kénytelen volt elhatárolni magát tevékenységüktől.

Hamburgert és társait (a „Várakozók” fn. bizalmas nyomozás keretében ellenőrzött személyek) érzékenyen érintette Mérei kilépése. Ennek ellenére a szervezésben fel akarják használni Mérei nevét.

Számítanak arra is, hogy Vásárhelyi Miklós irodalomtörténész is „kivonul” az egyik bizottságból.

Az információ megbízható, ellenőrzött forrásból származik; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: a bizalmas nyomozást folytatják.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés 1987.08.18. (162)

6. Menahem Golan – a Canon filmgyártó cég elnöke – rendezésében, „Hanna háborúja” címmel egy amerikai film forgatására kerül sor Budapesten. (A forgatáshoz szükséges engedélyekkel a csoport rendelkezik.) A film készítésének feltételeit – a szerződés alapján – a Mafilm Nemzetközi Stúdiója biztosítja.

Az 1944-ben játszódó történet egyik külső helyszíne a Kossuth tér, valamint a Parlament környéke, ahol a forgatókönyv alapján harckocsik, valamint nagy méretű horogkeresztes zászlók kerülnek felhasználásra. A forgatás tervezett időpontja 1987. október 18., de a gyártásvezető – a szerv javaslatára – kísérletet tesz annak október 4-re való előrehozatalára.

Megjegyzés: az engedélyező szervek felhívták a Mafilm figyelmét, hogy a felvételt megelőzően tájékoztassák a közvéleményt a környék „forgalomkorlátozási okok miatti” elkerülésére.

Az információ ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         tájékoztatják a BRFK áb szervét;
-         a forgatás menetét folyamatosan figyelemmel kísérik.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.08.17. (163)

5. A szerv ellenőrzése alatt álló „ellenzéki” személyek többsége felháborítónak tartja Csoóri Sándor „megbüntetését”. Ennek kapcsán elhangzanak olyan vélemények, hogy a politikai vezetés nem képes megbirkózni a szellemi életben felhalmozódott problémákkal, ezért adminisztratív szankciókkal próbálja korlátozni a „valós helyzetet feltáró” értelmiségi személyeket.

Csoóri álláspontja az, hogy 1956 után szükség volt az Illyésék által kötött szövetségre, kompromisszumra, most azonban a politikai vezetés „meg akarja venni” az értelmiséget, amit nem szabad engedni. Ismételten hangsúlyozza a kulturális vezetés alkalmatlanságát, mivel „képtelenek kompromisszumra”, a problémák megoldására. Fejtegetései szerint amíg az „elmérgesedett ügyeket” nem rendezik, nincs reális alapja az írókkal való megegyezésnek. Álláspontja szerint az „ellenzék azért tud erősödni, mert a politika kisszerű maradt”.

Az információ forrása és tartalma ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         tájékoztató jelentést készítenek;
-         folytatják az ellenőrzést.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.08.16. (163)

 5. Ellenséges „ellenzéki” személyek körében az alábbi vélemények hangzanak el az árintézkedésekkel kapcsolatban:

-         Az intézkedések a társadalom minden rétegét érintik, és „ez még csak a kezdet”.
-         A gazdasági reformhoz későn fogtak hozzá, és menet közben – a vezetés leváltásával – még lassították is a kibontakozását. Felvetődött, hogy ezek a vezetők ismételten előtérbe kerülnek.
-         A kenyér, a liszt és a tésztaféleségek áremelése egyesek szerint nem volt indokolt. Azzal érvelnek, hogy évek óta most van gabonából a legjobb termésünk.
-         A vasúti és más közlekedési árak emelését elhamarkodottnak tartják. A vezetés – szerintük – nem számolt azzal a ténnyel, hogy gyártelepítési politikánk a bejáró, ingázó dolgozókra épült.
-         Többen nevetségesnek ítélik a nyugdíjasok számára nyújtott 40 forintos kiegészítést.
-         Bill Lomax angol állampolgár „ellenzéki” személyek körében kifejtette, hogy „a magyar közvélemény eléggé életszínvonal-centrikus ahhoz, hogy kellő mértékben sokkolja a most elindult folyamat… a gazdasági helyzet romlása rendkívül gyorsan követi a többi szocialista országban kialakult állapotot”. 

[Kézzel írva:] Párt felé tájékoztató jelentés készül. [olvashatatlan aláírás]

(III/III)

Amint azt az előző napok bejegyzései is mutatják, a belső elhárítás jelentős szerepet kapott a pártállam emlékezetpolitikai törekvéseinek támogatásában. A nyilvánosság kontrolljának biztosítása mellett, a szervek a nemkívánatos múltértelmezési törekvésekről is igyekeztek minél hamarabb jelzéseket küldeni a politikai vezetés számára. A NOIJ anyagok nem csupán az 1956 emlékezetével kapcsolatos veszélyes tendenciákról, hanem más magyar sorsfordulók, történelmi események "provokatív felidézéséről" is tájékoztattak.

A III/III-asok emellett számos más módon történetíróként, szakértőként, propagandistaként is igyekeztek befolyásolni a történeti köztudatot.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.08.15. (161)

7. A szárszói konferencia évfordulójával kapcsolatosan a korábbi szervezésben résztvevő személyek gyűjtik és cserélik értesüléseiket arról, hogy végül mi valósul meg elképzeléseikből. Megelégedéssel vették tudomásul, hogy megjelent a Forrás c. folyóirat „Szárszó-száma”, és az Alföld is közöl megemlékezést.

Tudni vélik, hogy az augusztus 20-i balatonszárszói nagygyűlés ünnepi beszédében – megemlékezésében, melyet a HNF főtitkára tart – helyet kap a konferencia méltatása is. (A nagygyűlésre 3-4000 embert várnak. Állítólag 200 fő részére díszebédet is szerveznek – ezek résztvevőit találgatják.)

Egyesek ismeretei szerint később, valószínűleg szeptemberben, megrendezik az emlékülést is. Híresztelik, hogy az Írószövetség külön szervezést folytat „Szárszó kapcsán”. (Megjegyzés: ez nem fedi a valóságot.)

Intézkedés: a konkrét program és a résztvevők ismeretében végrehajtják a szükséges biztosítási feladatokat.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.08.14. (159)

2. Az ORF Osztrák televízió munkatársai Karl Stipsicz szerkesztő-riporter vezetésével f. hó 14-24. között forgatják az „1956-ban születtek” című, 45 percre tervezett dokumentumfilmet.

A filmben Nagy István nevű főszereplő mellett több ismert személlyel is riportot akarnak készíteni. A külső forgatások során házfalakat, tűzfalakat, üzletnegyedeket és nemzeti szimbólumokat, valamint szovjet és magyar emlékműveket kívánnak filmre venni, emellett várható megjelenésük az augusztus 20-i ünnepi rendezvényeken is.

A film egy része Párizsban játszódik; azt kívánják fejtegetni, hogy milyen benyomásokat gyűjt egy magyar fiatal nyugaton. Stipsicz hangsúlyozta, hogy filmjében az „ország fejlődését akarja bemutatni, amelyben 1956 csak kiindulási pont lenne”.

Az információ forrása és tartalma megbízható, ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         figyelemmel kísérik a forgatócsoport tevékenységét;
-         Stipsicz beutazásáról tájékoztatják a BM III/II Csoportfőnökséget.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.08.13. (158)

6. Németh Géza („F” dossziés) kereten kívüli református lelkész a Kallódó Ifjúságért Misszióban levő megbízatását kihasználva szeptemberben összejövetelt szervez. Felkérte Farkas József nyugdíjas református lelkészt egy előadás megtartására, és kérte: ajánljon valakit, aki „Sárga csillagot hordtam”, illetve „Rab voltam Rákosi börtönében” címmel előadást tartana fiatalok részére. Farkas a felkérést visszautasította.

Németh ezután felvette a kapcsolatot Éliás József („F” dossziés) debreceni nyugalmazott református lelkésszel, aki vállalta, hogy megtartja a „Sárga csillagot hordtam” c. előadást.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
-         pontosítják az információt;
-         tájékoztatják az ÁEH-t;
-         felderítik a rendezvénnyel kapcsolatos terveket;
-         folytatják az ellenőrzést.. 

(III/III)