A III/III. krónikája

Az állambiztonság olykor teljesen hétköznapi (egyedi) esetekről is tájékoztatta a pártvezetést. Ez egyrészt a szerv önigazolását szolgálta, másrészt pótolt valamit a nyilvánosság hiányzó fórumaiból. Zsidó fiatalokról 1984-ből, a csernobili katasztrófa hatásáról 1986-ból...

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.05.14. (93)

10. Péntek esténként nagy számú fiatal gyűlik össze K. Iván vezetésével a József körúton működő izraelita imaházban, majd ezt követően egy étteremben. Rendszeresen terjesztenek egymás közt cionista irodalmat, legfőbb témájuk a „kiválasztottság”. Tervezik, hogy „védelmi ligába” tömörülnek, és termet bérelnek a fiatalok testi és lelki edzésére.

Az információ forrása megbízható ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: tovább pontosítják az információt.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.05.14. (93)

4. A BRFK nyomozást rendelt el ismeretlen tettesek felderítésére, akik f. hó 11-e reggelét megelőző időszakban az V. kerület több pontján a csernobili katasztrófával összefüggő ellenséges firkálásokat követtek el.
A helyszínek megtekintése közben rendőri intézkedés történt dr. Danics Zoltánnal, a SOTE tudományos ösztöndíjas tanárával szemben, aki egy barátja társaságában fényképfelvételt készített az ellenséges szövegről. Miután a filmet lefoglalták, Danics kijelentette, hogy az intézkedést jogtalannak tartja, mivel az ellenséges feliratoknál „nem volt kitéve a fényképezni tilos tábla”.
A fényképezőgépet Bayer Khadri Noémi nyugatnémet állampolgár, a SOTE hallgatója bocsátotta Danics rendelkezésére.

Intézkedés: intézkednek rendkívüli esemény dosszié nyitására.

(III/III)

Az 1985-ös választások közeledtével az egyetemi életet megfigyelő III/III-asok jelentései is a pártvezetés elé kerültek. A május 13-án felterjesztett anyag jól érzékelteti a szerv mindennapi működését (röplapbegyűjtés, azonosítás, elemzés, a politikai vezetés tájékoztatása).

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.05.13. (91)

5. F. hó 3-án jelentettük a BM III/III Csoportfőnökség információja alapján, hogy az ELTE BTK épületében illegálisan előállított és sokszorosított, „Merre néznek a 80-as évek” című szórólapokat találtak felragasztva. Az anyag azzal az április 22-i jelölőgyűléssel foglalkozik, amelyen „független” jelöltként R. László is részt vett.

A szerv újabb információja szerint az ELTE Ménesi úti jogász-szakkollégium „Értesítő” c. kiadványában a kiragasztott anyaggal azonos című cikk jelent meg. (A szórólap a cikkből való részlet volt.) A cikket O. Viktor III. éves jogászhallgató írta.

A kiadványban figyelmet érdemlő még a „Láttunk egy filmet” című cikk, amely Wajda „Vasember”-éről szó. A filmet – a szerv előtt ismeretlen körülmények között – 30 fő tekintette meg, a „filmkritikát” a kiadvány egyik szerkesztője F. Gábor írta.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztatják az ELTE párt- és állami vezetését.

(III/III)

Fotó: Fortepan

26 évvel ezelőtt, miközben az MSZMP sorsdöntő országos értekezletére készült (amely utóbb Kádár János félreállításával végződött),  a belső elhárítás intenzíven figyelte az ellenzéki reakciókat, terveket. A felterjesztett jelentés szerint eközben a bomlasztás, a belső ellentétek szítása sem volt eredménytelen...

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.12 (93)

4. F. hó 11-én kb. 100 fő részvételével megtartották az SZKH Ideiglenes Tanácsának ülését. Megjelent többek között Kis János, Tamás G. M., Philipp, Szilágyi, Grawátsch, Gadó, Solt, Demszky, Kenedi, Haraszti, Nagy J., Konrád, Eörsi, Magyar Bálint, Havas Gábor, Hodosán, Cseh Tamás.
Az ülés napirendjén a „Van kiút” című anyag volt. A vitát Haán Endre vezette, társelnökként közreműködött Orbán Viktor és Litván György.

A vita során Lengyel László kifogásolta, hogy a tervezet a kormányzathoz szól, nem a hálózat támogatóihoz. Javasolta továbbá, hogy a szövegben a „párt helyett a pártvezetés” szót alkalmazzák, mivel az ellenük irányuló diszkriminatív intézkedésekért nem lehet az egész párttagságot felelőssé tenni.
A továbbiakban a következő kérdéskörökkel kapcsolatban hangzottak el hozzászólások: a cigánykérdés, a környezetvédelem, a határainkon túl élő magyar kisebbségek problémái, Hálózat-csoportok alakítása, vitakörök létrehozása.
Takács Sándor (BZSBT) ismertette az összegyűltekkel a május 27-i tiltakozó felvonulás programját, melyben az is szerepelt, hogy az osztrák nagykövetséghez petíciót akarnak benyújtani.
Újabb kérdések felvetésével (a szerv operatív lehetőségeit felhasználva) sikerült a vita menetét úgy befolyásolni, hogy a tervezet végleges formáját nem tudták kialakítani. Ezért Kis János kénytelen volt bejelenteni, hogy a Szóvivői Testület tagjai közül ki fogják jelölni azokat, akik kidolgozzák a végső szövegezést, melyet majd a legközelebbi – június elején megtartandó – ülésen ismertetnek.

Az összejövetelen szétosztották a „Demokrata kör” 1. számú állásfoglalás-tervezetét a szakszervezetekről (2. sz. melléklet), valamint a „Vázlat a hálózat működéséről” című anyag átdolgozott kiadását. Nagy Jenő a Demokrata 1988/4. számát terjesztette (80 forintért).

A rendezvényen az amerikai CBS TV-társaság munkatársai, valamint Jávor István videofelvételt készítettek.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztató jelentést készítettek.

(III/III)

Fotó: sajtomuzeum.hu

A pártállami vezetés számára 1982. május 11-én felterjesztett anyag alapja vélhetően egy "hálózati személy" utazása volt. A jelentés a belső elhárítás és más állambiztonsági részlegek közti információcserén túl, a folyamatosan romló magyar-román viszony titkosszolgálati vetületét is érzékelteti.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.05.11.  (94)

5. A szerv hírforrása romániai hivatalos útjának tapasztalatairól az alábbiakat jelentette:

- Április elseje óta a legtöbb magyarországi sajtótermék kézbesítése szünetel. Erdélyben az előfizetési lehetőségeket 90%-kal csökkentetté, ezt hivatalosan devizahiánnyal indokolják. Román értelmiségi személyek ezzel szemben két fő okra gondolnak: a, március folyamán több magyar sajtótermék közvetlenül vagy közvetetten bíráló – illetve annak vélt – hangnemű írás jelent meg a romániai helyzetről; b, a magyarországi viszonyok objektíve a jelenlegi román viszonyok ellen hatnak.

- Az előbb idézett személyek több ízben felvetették: „mit gondolnak a magyarok, a Szovjetunió meddig engedi mindazt, ami ma az MNK-ban folyik”. A felvetés mögött nem aggódás, hanem inkább az ellentétek elhintésének szándéka volt érezhető.

- Közvetett és közvetlen utalások hangzottal el arra, hogy az MNK-ban eléggé kiterjedt román „figyelőszolgálat” működik. Elsősorban az MSZMP KB áll az érdeklődés homlokterében. Ami itt román vonatkozásban elhangzik vagy megfogalmazást nyer, azt igen hamar megtudják a budapesti román nagykövetségen.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: tájékoztatják a BM III/II Csoportfőnökséget.

(III/III)

 Fotó: Fortepan

Bacsó Péter A tanú című filmjének sorsa jól szemlélteti a kádárizmus nyilvánosság-, és művészetpolitikáját valamint a Rákosi-korszakhoz való viszonyát. A rendszer (benne az államvédelem) működését szatirikusan ábrázoló mű csak az 1969-es forgatás után tíz évvel kerülhetett a közönség elé. A később kultikussá váló alkotás fogadtatását, a belső elhárítás is nyomon követte.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.05.09 (106)

4. A Várostervező Intézet (VÁTI) filmklubjában áprilisban a „Tanú” (Bacsó Péter), májusban a csehszlovák „Tűz van babám” (Milos Forman) c. filmeket vetítették, és tervezik A. Wajda „Márványember” c. filmjének bemutatását. A filmeket politikai tartalmuk miatt a MOKÉP nem forgalmazza.

A bemutatókat két – előzetes ellenőrzés alatt álló – célszemély szervezi („Fordító” és „Geodéta”).

A bemutatók 350-400 fő előtt zajlanak, utána ankétokat szerveznek. A „Tűz van babám” c. film ankétját Eörsi István tartotta. A résztvevők előtt kifejtett véleménye szerint a film „sajátos jelzésrendszere” az bizonyítja, hogy „a jelenlegi vezetés teljesen alkalmatlan”.

A „Tanú” ankétját a rendezője vezette. Arra a kérdésre, hogy ezt a filmet hogyan engedték elkészíteni, a következőket mondta: a film elkészítésére – és általában minden „lojális ellenzéki” alkotásra – érvényes a „párt legfelső vezetőjének kitétele”, mely szerint „egypártrendszer lévén, az ellenzéket is a pártban kell biztosítani”. Forgalmazni csak azért nem lehet, mert túl sok ma is élő embert érintene fájdalmasan, érzékenyen.

(III/III)

---

Fotó: Fortepan (Berta József)

1989. május 8-án már intenzív adatgyűjtés folyt az ellenzéki politikai erők terveivel kapcsolatban. A begyűjtött információkról a politikai vezetés ilyen jellegű tájékoztatást is kapott:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.08. (87)

1. Május 3-án jelentettünk arról, hogy a FIDESZ a „választásokkal kapcsolatos infrastrukturális bázisának megteremtése (írógépek, fénymásolók, szövegszerkesztők beszerzése) érdekében” pályázatot nyújt be a Soros Alapítványhoz.

Újabb információ szerint Soros György találkozni akar a FIDESZ Választmányával, hogy megbeszélést folytassanak a szervezet által benyújtott pályázatról. A FIDESZ Iroda felszerelési tárgyainak beszerzésén túl feltehetően szóba kerül a FIDESZ Press, a nyári tábor és egy FIDESZ alkalmazott költségeinek esetleges finanszírozása is.

Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják a felderítést.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.08. (87)

1. Salamon Konrád, aki a Néppárt életre hívásában tevékenykedik, megkereste Bíró Zoltánt, s felvetette, hogy egy előkészítő megbeszélésen – egyelőre a nyilvánosság kizárásával – együttműködést kellene kialakítani a Néppárt, az MDF és esetleg a kisgazdák, valamint a kereszténydemokraták között. A cél az lenne, hogy az előrehozott választások idejére közös választási ligában tömörüljenek, ami nagyobb esélyt adna nekik a jó szerepléshez, mint az egyéni indulás.

Bíró az ötletet jónak tartja, s azt az MDF vezetőségének bevonásával meg fogja tárgyalni. Egyelőre maradnak az Ellenzéki Kerekasztal megbeszéléseknél, bár nem lát benne perspektívát, és véleménye szerint, ha nem tudnak szoros koalíciót létrehozni, az a felbomláshoz fog vezetni.

Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-          hasznosítják a tájékoztató munka során;
-          folytatják a felderítést.

(III/III)

Csoóri Sándorról, mint (potenciális) „ellenzéki vezérről” több mint három évtizeden át gyűjtöttek adatokat a kulturális elhárítás tisztjei. Kiszely Gábor kutatásai során 65 ügynök 938 jelentését találta meg az 1957-1989 közötti időszakból. (Megállapításait 2007-ben publikálta Szellem a célkeresztben c. munkájában.) Ebben a számban tehát még nincsenek benne az azóta előkerült, elsősorban összefoglaló jellegű anyagok, így a napi jelentések (NOIJ) sem. A megfigyelések mértékét, súlyát jelzi, hogy a nyolcvanas években „Csókás” fedőnéven ellenőrzött íróról, május 7-én több évben is felterjesztettek titkosszolgálati információkat a pártállami vezetés számára:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.05.07. (88)
6. A BM III/II Csoportfőnökség információja alapján 1985. május 17-én jelentettük, Szőcs Géza erdélyi magyar író beadványt készített a román pártvezetésnek és az ENSZ illetékes szerveinek egy „nemzetiségi internacionálé” létrehozása érdekében.
A BM III/III Csoportfőnökség információja szerint Szőcs Géza néhány nappal ezelőtt „Csókás”-hoz fordult, hogy nyújtson segítséget az elképzelés népszerűsítéséhez. „Csókás” üzenetet küldött Szőcsnek, mely szerint „komolyan fogja venni kérést”.
Az információ ellenőrzött. 

Intézkedés:
-          figyelemmel kísérik az ügy alakulását;
-          az információt felhasználják az értékelő, elemző, tájékoztató munkában. 

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.05.07. (89)
6. Gadó György az ún. „Salom Csoport” nevében nyolc flekk terjedelmű „állásfoglalást” készített, mely – saját megfogalmazása szerint – az antiszemitizmus bizonyos tüneteivel foglalkozik. Az anyagot – kérve annak valamilyen „látványos” formában történő támogatását – eljuttatta Csurka Istvánnak, aki a kérésről konzultált Csoóri Sándorral.
Csurka és Csoóri az anyag tanulmányozása alapján arra az álláspontra jutottak, hogy annak tartalma egyrészt „zsidó belügy”, másrészt olyan politikai problémákat taglal sajátos módon, amelyekkel ők nem azonosulhatnak, ezért közvetlen aláírással nem kívánnak csatlakozni hozzá.
Az az elképzelésük azonban, hogy már csak az antiszemitizmus vádjának kivédése érdekében is valami módon reflektálni kellene a nyilatkozatra. Egy párhuzamos deklaráció kiadását fontolgatják, amelyben elítélik az antiszemitizmus, hasonlóan károsnak minősítve azt, mint a napjainkban ugyancsak létező jelenséget, az „antiszemitizmus vádját”. Felmerült, hogy a deklarációt a leginkább antiszemitizmussal vádolt írókon – kettőjükön, valamint Sánta Ferencen, Fekete Gyulán – kívül alá kellene íratni Kis Jánosékkal is, s ez egyszersmind gesztus lenne a „népiek” részéről Kisék irányába.  

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Megjegyzés: eddig nem keletkezett adat arról, hogy Gadó nyilatkozata azonos-e azzal, amit az INCONNU május 8-i „estjén” Radnóti Sándorral kívánnak felolvastatni.

Intézkedés:
-          az információkat pontosítják, kiegészítik;
-          folyamatosan felderítik, akadályozzák az ellenséges akciókat, terveket.

 (III/III) 

Fotó: Bookline

A Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága 1987-ben Budapesten tanácskozott ezekben a napokban. Az állambiztonság május 6-án a következő jelentést küldte meg a pártállami vezetés számára.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.05.06. (88)

8.- A Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága ülésének résztvevői, közöttük Edgar Bronfman, a világszervezet elnöke megérkezett a f. hó 6-án kezdődő tanácskozásra. Az érkezés, elhelyezkedés, az elnök repülőtéri sajtótájékoztatója rendben lezajlott. Rendkívüli esemény nem történt.

- A szállodában egy szűkebb körű beszélgetésen – a szerv kapcsolatának megítélése szerint – az derült ki, hogy részvevőket nem annyira a Wallenberg-, mint inkább a Waldheim-ügy foglalkoztatja. Bronfman megnyilatkozása szerint bűnösnek találják.

A Wallenberg-üggyel összefüggő magatartásukat befolyásolják a közelmúltban Moszkvában szerzett pozitív tapasztalataik és ismételt meghívásuk. 

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:

-         a biztosítási feladatokat a jóváhagyott intézkedési terv alapján hajtják végre;
-         (kézzel írva) fokozottabban kell figyelni a vezetők biztonságára.

(III/III)

Megjegyzés: a BM III/I Csoportfőnökség információja alapján f. hó 4-én jelentettük: bécsi zsidó körök attól tartanak, hogy az osztrák újfasiszták a ZSVK budapesti ülése idején valamilyen akciót, esetleg merényletet szerveznek a Waldheim-ellenes kampány elindítója, a ZSVK elnöke ellen.

---
A NOIJ jelentéseket Orbán Balázs (ÁBTL) válogatta.

Az „idők változását érzékelve” a belső elhárítás figyelemmel kísérte az 1988-tól jelentkező társadalmi mozgalmakat. Az újjászerveződő cserkészmozgalommal kapcsolatban az állambiztonság több megyei munkatervében is meghatároztak feladatokat. A szervezet fontosabb eseményeiről a politikai vezetés a titkosszolgálati jelentésekből is értesülhetett.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.05.05. (86) 

9. A Magyar Cserkészszövetség április 30-án a Veszprém megyei Szent György-hegyen megtartotta tervezett első országos jellegű találkozóját. A nagyszabású összejövetelen 1200-1500 fő vett részt (minden korosztály képviselve volt), és 140 fiatal tett fogadalmat. A rendezvényen ausztriai, NSZK-beli és svájci emigráns cserkészszervezetek képviselői is megjelentek.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munka során.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.09.13. (182)

6. A bizalmas nyomozás alatt álló dr. K. Györgyöt felkereste egy M. Ferenc nevű személy, aki Balatonfűzfőről érkezett, hogy átadja a lengyel gyerekek részére gyűjtött konzerveket és csokoládét. Az adományt annak a balatonfűzfői iparitanuló otthonnak a lakói gyűjtötték, ahol M. Ferenc állítólag nevelőtanár.

A tanulók M. Ferenc vezetésével többször jártak Lengyelországban, és – elmondása szerint –jó kapcsolatba kerültek az egyik lengyel cserkészcsapattal. A maguk körében – a fűzfői otthonban – létrehoztak egy cserkészcsapatot. (M. Ferenc ruházatán lengyel cserkészjelvényt és „Polska” feliratot ábrázoló jelvényeket hordott.)

Dr. K. Györgyöt arra kérte, hogy adjon részére abból a felhívásból, amit a Bem téren felolvastak és amit a SZER is közölt, mert szeretné megmutatni a tanulóknak.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
-         tájékoztató jelentést készítenek;
-         a felmerült személyt azonosítják. 

(III/III)    

A rendőrség és az állambiztonság kapcsolata 1.

A H. Sz. monogram Harangozó Szilvesztert jelöli, a K. jelölés minden bizonnyal Kamara János belügyminiszter szignója.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.09.12. (179)

14. A BRFK áb szervének információja alapján jelentettük, hogy egy rendőrjárőr augusztus 18-án 01.35 órakor rutinellenőrzés során igazoltatta Nagy Bálintot, a Beszélő c. illegális kiadvány egyik szerkesztőjét, aki az intézkedéskor durva, ellenséges kijelentéseket tett.

Miniszterhelyettes elvtárs utasítására a BM III/III Csoportfőnökség az alábbiakat jelenti:

A járőrszolgálatot teljesítő két r. tiszthelyettes az eseményről írásos jelentést tett a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének. Más intézkedés nem történt.

A BM III/III Csoportfőnökség kérésre a BM III/1 Osztály jogi véleményt készített, amely szerint „Nagy Bálint kijelentései a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét megillető megbecsülés és tisztelet ellen irányultak. Cselekménye alkalmas a Btk. 269. § (1) bek. b/.  pontjába ütköző, közösség megsértése vétségének megállapítására.”

A szakszerűtlen és késedelmes rendőri intézkedés, valamint a felmerülő bizonyítási nehézségek miatt – egyetértésben a BM III/I Osztállyal – további intézkedés foganatosítását a szerv nem tartja célszerűnek.

(III/III)

[A gépelt szöveg mellett kézzel írva:] Kérek tájékoztatást! K

[A gépelt szöveg alá kézzel írva:] Miért nem tartja? H SZ

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.09.11 (178)

13. Az „emberek menete” elnevezésű, amerikai központtal működő békeszervezet jelenleg Ausztriában tartózkodó 9 tagja azt tervezi, hogy 1985. szeptember 20. – október 1. között hazánk területén folytatja „gyalogos békemenetét” Úti céljuk – Mosonmagyaróvár, Győr, Komárom, Tatabánya és Bicske érintésével – Budapest, ahol három napot szándékoznak eltölteni, majd vonattal Kijevbe utaznának.

Útjuk során propagálni akarják tapasztalataikat, valamint az amerikai és európai békemozgalmakkal kapcsolatos állásfoglalásaikat, elképzeléseiket.

A „gyalogos békemenet” sikeres megvalósítása érdekében eddig 19 magyar állampolgárral kíséreltek meg kapcsolatfelvételt. 

Intézkedés:
-         az érintett megyei RFK-k áb szervét tájékoztatják;
-         a „békemenet” operatív biztosítását megszervezik;
-         az Országos Béketanács vezetőit tájékoztatják.

(III/III)