A III/III. krónikája

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.03.22. (58)

5. A Dialógus-békecsoport március 17-i összejövetelén elhatározták, hogy április 23-án koszorúzást rendeznek az ismeretlen katona Hősök terén lévő emlékművénél. Így akarnak megemlékezni a „Duna-83” szovjet – magyar – csehszlovák közös harcgyakorlat halottairól, akik között előfelvételis egyetemi hallgatók is voltak.

Tervezik az elhunyt egyetemi hallgatók hozzátartozóinak megkeresését és felkérésüket a koszorúzáson való részvételre.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött.

Intézkedés:
-         ellenőrzik az információt és operatív intézkedéseket tesznek az akció megakadályozására;
-         folytatják a bizalmas nyomozást. 

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.03.21. (56)

5. Az FKgP tagságát és vezetőségét továbbra is erősen megosztja a négy kizárt személy – Bába Iván, Jezsó István, Légrádi Tibor, Ravasz Károly – által folytatott kampány.

A „négyek” – Futó Dezső és dr. Boros Imre megnyerése révén – f. hó 23-án a Jurta Színházban nagyválasztmány megtartását tervezik, ahol feltehetően az eddigi politikai bizottság tagjainak zömét kizárnák, és a „hatalmat” magukhoz ragadnák. Sikertelen puccskísérlet esetén megalakítanák a párt „reformszárnyát”, úgy, hogy az idősebb személyek fokozatos kiszorításával elérjék a politikai küzdőtéren maradásukat. Bába Iván és Ravasz Károly tevékenysége mögött az a nem titkolt terv húzódik meg, hogy mindketten képviselői mandátumhoz jussanak a megválasztásra kerülő új országgyűlésben.

Pártay Tivadar levélben (mellékelve) felkérte az ország összes szervezeti vezetőjét a szervezetek közgyűléseinek megtartására, egyben tájékoztatta őket a Politikai Bizottság 3 fős szervező bizottságának kijelöléséről, amely az „igazi” nagyválasztmányt hivatott előkészíteni 1989. április 15-e után.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         az információt tovább pontosítják;
-         figyelemmel kísérik az FKgP-n belüli irányzatokat.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.03.21. (56)

6. A vatikáni Hittani Kongregáció megküldte Bulányi Györgynek Ratzinger bíboros írásos állásfoglalását, mely hivatalos választ tartalmaz Bulányi múlt év októberi „nyílt levelére”. A válaszlevél tévesnek ítéli Bulányi tanait, és ezen kívül egy „hitvallást” is tartalmaz, melyet Bulányinak 30 napon belül alá kellene írnia.

A Kongregáció levelét és a „hitvallást” Bulányi ismertette a „Központ Vezetőséggel”. Álláspontjuk egy olyan megoldási lehetőség keresése, hogy a „hitvallás” aláírása nélkül elkerüljék a bázisközösség és a Vatikán közötti konfliktus további kiéleződését.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:
-         tájékoztatják az ÁEH vezetőjét;
-         folytatják az ellenőrzést.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.03.20. (57)

5. A Duna Körön belül mélyül az ellentét a Vargha János által képviselt irányzat és a Bába Iván körül csoportosuló „radikálisok” között.

Langmár Ferencnek egy beszélgetés során kifejtett véleménye szerint Bábáék frakciót hoztak létre Vargha ellen, és a körre olyan programot akarnak ráerőszakolni, amihez Varghának – eddigi tevékenysége alapján . semmi köze sincs. A megosztottság egyik oka – Langmár szerint –, hogy Vargha az utóbbi időben „nagylelkű és engedékeny”: hajlandó átadni az „alternatív Nobel-díj” ráeső részét is egy külső kuratóriumnak, amellyel szemben egyetlen feltételt szabott, hogy abban ellenzéki vagy azokkal kapcsolatban álló személy nem lehet, sőt hajlandó eltekinteni a „Duna Kör” névtől is. Bába és környezete ezzel szemben a pénz külön-külön felhasználása mellett szavaz.

Az információ ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         folytatják az ellenőrzést;
-         az ellentétek fokozására operatív úton kísérletet tesznek.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.03.19. (55)

5. A f. hó 14-i napi jelentésben szerepelt, hogy a Szittyakürt éles támadást intézett a Clevlandi Irodalmi Társaság ellen, amely évi 600, illetve 400 dolláros irodalmi díjat tűzött ki a JAK-tagok műveinek elismerése céljából. (Az első díjat Lezsák Sándornak ítélték oda.)

Részletes jelentés szerint a Szittyakürt cikkében – többek között – megkérdezik:
-         tud-e az irodalmi társaság arról, hogy József Attila élvonalbeli kommunista költő volt;
-         miért küldenek haza pénzt a kommunista Magyarországra, ahol csak pártvonalas művek jelenhetnek meg;
-         ha az ottani ellenzéki hangulatot szándékoznak erősíteni, miért hirdetik meg a díj hazaküldését az újságban, (a Nemzetőrben); csak azért, hogy a díjazott írót az államvédelmi hatóságok fokozottan figyeljék? Az összeget miért nem küldik kerülő úton a földalatti irodalom művelőinek? 

Intézkedés:
-         felhasználják a tájékoztató munkában;
-         értesítették a Bács-Kiskun megyei RFK áb szervét 

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1985.03.18 (66)

13. Kardos László, a NÉKOSZ volt főtitkárának temetése f. hó 17-én volt a Farkasréti Temetőben, mintegy 2.000 fő jelenlétében.

A hivatalos búcsúztatón kívül a volt kollégisták nevében Dr. Tálas Lajos prof. És Halász József tanár mondott búcsúbeszédet. Illyés Gyula „Egy forradalmár emlékére” c. versét Bitskei Tibor, az „elindultam szép hazámból…” c. dalt Béres Ferenc adta elő, együtt a résztvevőkkel. Ugyancsak közösen énekelték el a NÉKOSZ-indulót (Sej a mi lobogónkat…). A szertartás a Himnusszal zárult.

A temetés után mintegy 200 fő – volt Győrffy kollégisták, NÉKOSZ tagok – a Szüret  utcai kollégiumba ment. Az összejövetelt Csoóri Sándor szervezte.

Az ellenőrzés alatt tartott személyek közül a „Subások” fn. bizalmas nyomozás célszemélyei és volt politikai elítéltek – Göncz Árpád, Obersovszky Gyula, Eörsi István, Gáli József stb. – nagy számban jelentek meg.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: a biztosítási feladatokat végrehajtották, intézkedés nem vált szükségessé.

(III/III) 

1989. március 20-án Grósz Károly pártfőtitkár, a BM MSZMP szervezeteinek vezetőivel egyeztetett a minisztérium József Attila utcai komplexumának második emeleti tanácstermében. A rendőri, állambiztonsági és tanácsi munkaterületeken dolgozó funkcionáriusok súlyát jelzi, hogy összesen 7300 belügyes párttag életét irányították. (Még 1988-ban is 191 párttagfelvétel volt a minisztériumban.)
A fennmaradt jegyzőkönyv nem csak a BM vezetőinek világlátását tükrözi, hanem bepillantást enged a pártfőtitkár politikai  változásokkal kapcsolatos 25 évvel ezelőtti elképzeléseibe is.

BM vezetők felszólalásai 

PÁRTHŰSÉG, KÉRDŐJELEKKEL
„belügyi párttagságunk a májusi pártértekezlet határozatának szellemében végzi a munkáját, támogatja azt a reformot, amit a májusi pártértekezlet és a központi bizottsági ülések itt elindítottak, kész az állományunk végrehajtani a feladatait ingadozás nélkül, de hadd tegyem hozzá, hogy azért az utóbbi időben egyre több olyan kérdőjel, bizonytalanság fogalmazódik meg a párttagságunk részéről is, ami a magyar politikát, a magyar való helyzetet jellemzi.”

 AZ ELLENFORRADALOM ÁTÉRTÉKELÉSE
„Nem egészen értettük, és ma sem egészen értjük, hogy ki nem érlelt vélemények megjelennek a nyilvánosság előtt, hogy műhelymunkák –ami még nem kész mű- konkrétan 1956-nak (nem tudom hogy fogalmazzak) átértékeléséről van szó, ami köreinkben is zavart okoz, mondjuk ez az 56-os dolog, ez mondjuk egyszerűen hidegzuhanyhoz kevés, ahogy itt érte a párttagságot. Ahhoz, hogy a társadalom bizalmát a Magyar Szocialista Munkáspárt vissza tudja nyerni, ahhoz  először a párttagság bizalmát kell visszanyerni...”

AZ MSZMP TÉRVESZTÉSE
„Igen sok probléma vetődik fel ma a párttagság részéről a politikai vezetés kezdeményezőkészségét illetően. Nem akarom vádolni a pártot, hogy az alternatív szervezetektől vett át bizonyos dolgokat, holott mi tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem így van, csak manapság az MSZMP halkabban szól, vagy a többiek hangosabban szólnak, nagyobb teret kapnak véleményük nyilvánítására…”  

AKIKET A PÁRT NEVELT
„Személyes véleményem szélsőbalra helyezzük, meg balra helyezzük azokat az embereket, akik koruknál, múltjuknál fogva, akik nem voltak ebben a pártban vezetők, csak párttagok voltak, csak dolgoztak. De hát istenem nem tudnak már 70 éves korukban másképp gondolkodni, csak úgy, mint ahogy eddig gondolkodtak, csak úgy, mint ahogy a párt megtanította őket gondolkodni. … engem a párt nevelt ilyenné, amilyen lettem, az én gondolkodásomat nagyrészt beszabályozták, és én hagytam hogy beszabályozzák, és én hittem, és rajtam kívül nagyon sokan vannak ilyenek…  

AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI MUNKA JÖVŐJE

„…. Szükséges-e ezt az információs tevékenységet a jövőben növelni, szüksége van-e erre a pártnak, az állam- és a politikai vezetésének, és van erre valamiféle igén. Én azt hiszem, hogy a magunk részéről mindenképpen. Hiszen lényegi kérdésekről van szó. Például a nyugati szándékok reális értékeléséhez ... az alternatív szervezetekkel való politizáláshoz szükséges információm szükség van-e erre a pártnak? Feltétlen. A taktikai elképzelések kidolgozása például, hogy ez is miként alakuljon ezekkel a szervezetekkel és a jövőben, a politikai és gazdasági reformok ütemezéséhez szükséges…”  

Grósz Károly válaszai

GAZDASÁGI PROBLÉMÁKRÓL
„… az eocén programban durván 7 milliárdot dobtunk ki az alakon, Ez valamikor meg fog térülni. Ha 2010-ban fogják számolni, akkor azt mondják, hogy megtérült, mert addigra megtérül.”

AZ „ALTERNATÍV SZERVEZETEKRŐL”
 „Igazat adok azoknak a megközelítési módoknak, ahogy az elvtársak felvetették, hogy mind a kettő van egyszerre, lebecsülés is van és túlbecsülés is, Azért az SZDSZ az 1500 tagjával nem hiszem, hogy tartósan beépül a politikai intézményrendszerbe, a Magyar Demokrata Fórumot el tudom képzelni a maga 15-20 ezer tagjával, hogy ez meg fog erősödni, és be fog épülni a rendszerbe. 

VÁLASZTÁSOKRÓL
„Elveszítjük a választásokat? Elképzelhető…Lehet-e kisebbségben, koalícióban többséget szerezni? Lehet. Ilyen a politikában gyakran van, nem kuriózum. Azt hiszem 50% fülé kellene jutnunk mindenféleképpen a választásokon. A vidék a miénk. A városok egy jelentős része is a miénk még… „ 

RENDSZERVÁLTÁSRÓL
„Lehet, hogy 10 vagy 20 év múlva kialakulhat valamelyik párt, bár én nem hiszem, hogy a Kisgazda párt vagy a Szociáldemokrata Párt valaha is ilyen tényező lenne, de elméletileg fel kell tételeznünk, hogy lehet egy alternatív párt, amelyik felvállalja a szocializmust, és akkor nincs polgárháború, mert akkor pártváltás van és nem rendszerváltás, és ez minőségi különbség. Mert egy tárgyalásos mechanizmus beenged más erőket a hatalom gyakorlásába, de ugyanakkor garantálja a fő erők vonulatát, irányát….”

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1982.03.17. (56)

12. Végh Antal író a saját kiadásban engedélyezett és megjelentetett könyvével nem 145 ezer, hanem legalább 700 ezer forintot keresett. Ennek bizonylatait illetékes szervek jogilag véleményeztetik, majd lehetőség szerint kezdeményezni fogják, csalás gyanúja miatt, az eljárás lefolytatását.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: az író körül kialakult helyzetet figyelemmel kísérik.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1983.03.16. (54)

3. A március 15-i ünnepségek biztosítása a terveknek megfelelően folyt.

Az ünnepségek során az alábbi események történtek:

- Dr. Szondy György a Múzeum-kertben kísérletet tett arra, hogy az általa megalakítani tervezett „END Békeszervezet” brossuráját 30 forintért eladja a jelenlévőknek.
- A Petőfi-szobor megkoszorúzása után többen kiszedték és félredobták a szobor körül földbe szúrt vörös zászlókat.
- A Március 15-e téren kb. 100-150 fő gyertya gyújtásával, a Nemzeti dal szövegrészeinek ismétlésével, 48-as emlékdalokkal, és mindenekelőtt a Székely-himnusz éneklésével hívta fel magára a figyelmet.

Vitai József felszólítására a tömeg egy része a Batthyány-emlékmécseshez vonult. Itt határozott, eltávozásra ösztönző igazoltatásokkal kísért, rendőri intézkedésre került sor. Erre a résztvevők többsége szétszéledt.

A különböző helyeken végrehajtott intézkedések összesen közel 70 főt érintettek. Ebből 15 előállítás, 15 fő személyi igazolvány elvétel és kb. 40 fő igazoltatására került sor. Az előállított személyek közül 2 főt őrizetbe vettek.

(III/III)   

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.03.16. (55)

4. A Forradalmi Ifjúsági napok március 15-i rendezvényei Budapesten és az ország területén az előzetes programok szerint befejeződtek. Az ünnepség alatt és azt követően jelentős rendzavarás nem történt.

Budapesten a 48-as történelmi emlékhelyen – Múzeum-kert, Petőfi-szobor, Bem József tér, Batthyány emlékmécses – megjelentek S. Otília, N. András, P. Róbert, Sz. István, M. Tamás, B. Péter, P. Tibor, dr. K. György, N. Jenő, H. Ágnes ellenőrzés alatt álló személyek és kapcsolataik, de ellenséges befolyást az ott-tartózkodókra nem sikerült gyakorolniuk.

20.45-kor a Petőfi-szobornál megjelent egy 82 fős, egyetemistákból álló csoport. Köztük volt dr. K. György, aki külön ünneplésre biztatta a fiatalokat, mondván, hogy a rendőrség úgyse mer fellépni velük szemben. 21.30-kor a csoportból kb. 40-en gyertyákat gyújtottak, s így indultak el a Batthyány örökmécses felé. Az Akadémia utcában a gyertyacsonkokat az egyik felállványozott háznál kezdték lerakni. A biztosításban résztvevők a tűzveszély miatt tevékenységük abbahagyására szólították fel őket. Ezt követően metróval a Batthyány térre mentek és ott szétszéledtek.

A Petőfi-szobornál éjjel 1 órakor 5-6 fős csoportok jelentek meg. A szobor körül elhelyezett piros zászlók kiszedése és összetörése miatt az intézkedő elvtársak 7 fiatalt igazoltattak és tanácsoltak el a térről.

(III/III, BRFK)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987. 03.16. (53)

2.-         Március 15-én Solt Otília a délutáni különmenet szétoszlását követő egy órán belül tájékoztatta Zsille Zoltánt a nap eseményeiről. Megelégedetten nyilatkozott a saját és társai – Gadó, Jakab, Pákh – bátor kiállásáról, beszédeik kedvező fogadtatásáról, a nyugati tudósítók jelenlétéről. Közölte azonban, hogy kerüli a tudósítókat, mert nem tud válaszolni kérdéseikre, hogy „miért ilyen békés az egész”, „miért nem avatkozott közbe a rendőrség”.

- Philipp Tibor ezzel egyidejűleg hasonló hangnemben tájékoztatta az eseményekről Krassó Györgyöt.

(III/III)

3. Szerveink folyamatosan végzik a biztosítási feladatok végrehajtása során birtokukba került adatok, információk feldolgozását. A szükséges utóintézkedéseket a következő napokban végrehajtják.

(III/III)    

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1980.03.15. (64)

16.

- Budapesten március 14-én – a mai napon 8.30-ig beérkezett jelentések alapján – rendzavarás nem történt. A program szerinti rendezvények a tervezettnek megfelelően folytak le.

- Március 14-én Pécsett a Munkásőrséget három alkalommal felhívták telefonon – férfi és női hang, - és a következő szöveget mondták: „milyen ruhátok van, mert meg lesztek verve”, „van-e menyasszonyi ruhátok, mert meg lesztek táncoltatva”.

Intézkedés: Megszervezték a vonal technikai ellenőrzését. 

- Március 15-én reggel Pókaszepetk községben a főtéri nagyáruház elől 2 db vörös és 1 db nemzeti zászlót egy 6-7 főből álló csoport leszedett és összetépett. Szemtanuktól szerzett adatok alapján az ismeretlen tettesek felderítésére intézkedések folynak.

- Március 15-én 0 óra 30 perckor Budapesten a IX. ker. Üllői úton a gépkocsis járőr tetten érte Balog László és Góczán László BME hallgatókat, akik a Magyar Szabványügyi Hivatal kapujáról 2 db vörös zászlót letörtek, mondván, hogy ők magyarok, „mit keres a vörös- a nemzeti szín mellett”.

A két személy előállították a VIII. ker. Rendőrkapitányságra.

-  Március 15-én reggel Pécsett elfogtak egy 3 fős csoportot, akik az utcán vörös zászlókat téptek szét. Az előállítás során elismerték tettüket. Az egyik fiatal édesapja PB titkár, a másiké rendőrtiszt, a harmadiké munkás.

Az őrizetbe vételtől eltekintettek.

(III/III)

Huszonöt évvel ezelőtt a belső elhárítás részletesen tájékoztatta a pártállami vezetést a nemzeti ünnepen várható ellenzéki megmozdulásokról.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.03.14. (52)

- Az alternatív szervezetek képviselői március 11-én – korábbi terveiknek megfelelően – nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak március 15-vel kapcsolatban. A rendezvényen a külföldi sajtó képviselői közül Kasza Levente (SZER), Parizon (ARC - nyugatnémet tv), valamint a BBC és a Reuter tudóstói voltak jele, míg a magyar hivatalos sajtót – Magyar Nemzet nevében – Ruttkay Levente képviselte. Több tudósító magánszemélyként vett részt a tájékoztatón. Ezen bejelentették, hogy a tüntetés napján 17 órakor az Angelika presszóban kiosztják a sajtó képviselőinek az elhangzott beszédeket.

- A sajtótájékoztatót követően Szilágy Sándor és Ruttkay Levente pontosította a már kész felhívást (1. Sz. melléklet), amely a szónokok végső névsorát is tartalmazza, s melyet eljuttattak a TV-hez és az MTI-hez.

Megállapodtak abban, hogy Szilágyi a „Március 15-e Bizottság” nevében előzetesen követelni fogja, hogy a TV egyenes adásban közvetítse és fő műsoridőben ismételje meg az eseményt, amikor a Szabadság téren a 12 pont felolvasása után Cserhalmi György vezetésével egy iskolás korú gyerekekből álló küldöttség az MTV bejáratánál elhelyez egy Magyar Szabad Televízió feliratú transzparenst. (A küldöttségben résztvevő gyerekeket Filó Katalin szervezte be saját osztályából).

Szilágyi szerint az MTV jelképes lefoglalását „kizárólag akkor hajtják végre, ha azt nem övezi rendőrsorfal. Ellenkező esetben nem tartják meg az előadásukat a TV előtt, illetve megszégyenítik a jelenlévő rendőröket”.

- A délutáni ünnepség során azt tervezik, hogy a Bem téren a Kelet-Közép-Európai népekkel való szolidaritás jegyében a lett, litván, észt, lengyel, cseh, román (kivágott címerrel), jugoszláv zászlók kerülnek kibontásra.

- Az MDF tagjai 18 órakor a Bécsi kapu térnél gyülekeznek és a Dísz térre vonulnak, ahol „egyesülve a Roosevelt térről induló fáklyás tömeggel” nagygyűlést és műsoros megemlékezést tartanak.

- Szilágyi Sándor 14-én a Kisrabló étteremben „a 15-i ünnepségek szónokai részére” összejövetelt szervez, s erre „bekérte” az ünnepi beszédeket, több példányban sokszorosítva.

- A „Mozgó-kép Innovációs Alapítvány” 15-én 18 órakor a Kinizsi moziban videó összeállítást vetít a nap eseményeiről. Grosszó János az alapítvány nevében mozgósítani kíván a rendezvényre minden szervezetet, melynek videokamerája van.

- Március 13-án délelőtt az MKKE főbejáratánál egy – feltehetően – egyetemista férfi kb. 50-60 db „Mit kíván a magyar nemzet?” kezdetű röpcédulát helyezett el. (A személy távozása után a röpcédulák a szerv birtokába kerültek.)

- Tamás Gáspár Miklós szerint elkészült az SZDSZ programja és a mintegy 80 oldalas anyagot valószínűleg március 15-én már terjeszteni fogják. Tamás erről tájékoztatta Láng Júliát is, és felhívta a SZER munkatársainak figyelmét arra, hogy az anyaggal súlyának megfelelően foglalkozzanak.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: külön intézkedési terv szerint.

(III/III) 

Az ünnepnappal kapcsolatos további állambiztonsági dokumentumok találhatók az ÁBTL virtuális kiállításán.

Fotó: abtl.hu

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.03.13. (52)

16. A közelmúltban újabb irodalmi társaság alakult. A Sarkadi Imre nevét felvevő társaság összetételét tekintve eltér a már létrejöttektől, amelyekben a tagokat azonos világnézeti, politikai, esztétikai stb. elvek vállalása jellemzi. Az új társaság névsorában szerepel például Király István és Végh Antal; belépésre felkérték Tóth Dezsőt (mint irodalomtörténészt), Ilia Mihályt, Ladányi Mihályt, Szabó Magdát.

A Sarkadi-társaság létrehozása egyesek szerint – összefügg azzal, hogy az „elit”-nek kinevezett Móricz Zsigmond társaságban nem kérték fel őket. Oda ugyanis az eddigi gyakorlat alapján nem lehet „belépni”, csak felkérésre csatlakozni. Ez az „elit-képzés” állítólag Fekete Gyula koncepciója; eszerint a MZST-ba a nagy tekintéllyel rendelkezőket kell tömöríteni, akik azután – mint „Társaság” képesek lesznek „kedvező befolyást gyakorolni.” Az Írószövetség ügyeinek intézésére és a döntések meghozatalára is.

Az információ részben ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III)