A III/III. krónikája

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.12.14. (244)

11. A közelmúltban megalakult „Nagycsaládosok Országos Egyesülete” felkért több személyt, köztük „Okoskodó” fn. célszemélyt, hogy fejtse ki véleményét a szociálpolitikáról, a családi pótlékról, az adórendszerről, a munkanélküliek segélyezéséről, a lakáskérdésről, az Alkotmánnyal szemben álló jogszabályokról, törvényekről stb.

Az egyesület elnökségének egyik reszortfelelőse visszajelzést kért „Okoskodó”-tól arra vonatkozóan is, hogy részt venne-e állandó vagy alkalmi jelleggel a beérkező válaszokat elemző csoport munkájában. „Okoskodó” válaszáról még nem keletkezett információ.

Intézkedés:
-         kiegészítik, pontosítják az információt;
-         folytatják az ellenőrzést;
-         hasznosítják a tájékoztató munkában. 

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.12.14. (291)

7. 1979. December 15-én és 16-án a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) aulájában megrendezésre kerülő rock-fesztiválról a Beatrice együttest kizárták. Ennek hatására a főváros központi helyein felhívások jelentek meg, hogy a Beatrice hívei december 16-án jöjjenek a MKKE elé „megvédeni a koronázatlan királyt, a Beatricét”.

(III/III)

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-   Az esetleges rendbontás megelőzésére a szerv a rendezvényt a BRFK áb szervével és a IX. ker. Rendőrkapitánysággal összehangolva biztosítja.
-  Tájékoztatják az MKKE rendezőgárdáját. 

A rendszerkritikus hangokkal kapcsolatos kérdések rendre történeti keretben jelentek meg az MSZMP vezető testületeinek értekezletein. Minden kül- és belpolitikai krízishelyzetben előkerültek a korábbi időszak (különösen az 1956-os krízis) tapasztalatai. Kádár János 1982 márciusában is ennek megfelelően adott eligazítást az ellenkulturális jelenségekkel kapcsolatban.

Részlet az MSZMP Politikai Bizottságának ülésén rögzített felvételből.

„Ilyen színházak a világon nincsenek, mint a szocialista rendszerben. Ezek se a közönségtől nem függnek, se tulajdonos nincs, akitől függnének. Azt csinálnak, amit akarnak. Hát így ez nem jó. Nem az a baj, hogy azt a nem tudom én milyen időszakot emlegetik. Azt a 53,54,55,56…. de hogy, hogyan emlegetik. Ezekből a színdarabokból, ezekből a filmekből más nem jön ki, mint annak a korszaknak a negatívuma. De azért nekünk van egy alap álláspontunk. Nem? Mindazok voltak, amiket elítéltünk és a többi… De hát azért azt mondtunk, hogy azért Magyarország a szocializmus épült még abban az átkozott korszakban is. De aki ezeket látja csak, és ez a fiatal nemzedék ma csak ezt ismeri és ezt látja, hát az nem tudom milyen következtetést von le az akkori Magyarországról. A mára. Mert ezeknek a visszatekintéseknek mindig van mai célzata. Ezek nem a történeti ismeretek terjesztéséből születnek ezek a filmek és színházak…”

(A közölt anyag őrzési helye: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / National Archives of Hungary
a dokumentum jelzete: HU MNL OL M-KS 288. f. 5/850. ő.e. )

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.12.13. (244)

2. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján jelentettük: Mécs Imre számít rá, hogy Fodor Gáborral együtt meghívják az NSZK külügyminiszterének magyarországi látogatására rendezendő fogadásra, s azon – véleménye szerint – feltétlenül ki kell fejteniük álláspontjukat a többpártrendszerről.

A szerv újabb egyoldalú információja szerint a budapesti NSZK nagykövetség f. hó 14-i fogadására H. D. Genscher meghivatta Mécs Imrét, Fodor Gábort, Kiss Gy. Csabát, Radnóti Sándort, Szabó Miklóst és Szent-Iványi Istvánt.

Mécs szűk körben megismételte azon álláspontját, miszerint Genschert érdekelné az ellenzék véleménye a többpártrendszerről, ezért javasolta, hogy a meghívottak előre egyeztessék gondolataikat.

Az információ forrása megbízható; tartalma nem ellenőrzött.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.12.12. (243)

4. A szerv ellenőrzése alatt álló egyes személyek szűk körben a következőket mondták el a KISZ-FIDESZ tárgyalással kapcsolatosan:
- Fodor Gábor úgy értékelte, hogy sikerült megvalósítaniuk az előzetes tervüket, hogy semmilyen kérdésben se tudjanak megállapodni. E cél érdekében a megbeszélésen destruktív magatartást tanúsítottak.
- Kövér László ugyanakkor hibának tartaná, ha ezzel a tárgyalási folyamat lezárulna, mivel szeretné elkerülni, „belemerevedjenek” egy pózba, amiből semmi pozitívum sem származik.
- Miszlivetz Ferenc olyan erővel bírálja a szervezet politikáját és annak vezetőit, hogy azok közül többen ezt már támadásnak tartják. Legfőképpen azt helyteleníti, hogy beléptek a MISZOT-ba; véleménye szerint előbb-utóbb más típusú kormány lesz, ezért nem szabad a jelenlegit erősítő kezdeményezésekben részt vállalniuk. Figyelmeztette őket, hogy jelenlegi irányvonalukkal el fogják veszíteni a külföld érdeklődését, támogatását. 

Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.12.11. (266)

4. Az USA-ban „Recski Szövetség néven új szervezetet hoztak létre, melynek célja: „A recski kényszermunkatábor volt rabjainak nemzetközi képviselete”.

A szövetség programját Sztáray Zoltán fogalmazta meg egy körlevélben. Ebben többek között kimondja, hogy a szövetség tagjának tekintik valamennyi volt recski internáltat, és okmányszerűen igazolják Recsken eltöltött idejüket. Beadvánnyal fordulnak a magyar hivatalos szervekhez, hogy a nyugdíjra jogosultaknak a Recsken ledolgozott éveiket munkában eltöltött időként számolták be. Szükség esetén az ENSZ segítségét is igénybe veszik.

„Recski Tanú” címen időszakos közlönyt adnak ki, amely közli a munkatábor tagjainak tanúvallomásait és ezek alapján fogják megírni, majd kiadni a tábor történetét.

A programot tartalmazó körlevél fotómásolatát a „Történész” fn. bizalmas nyomozás célszemélye megkísérelte „Csókás” címére eljuttatni, de az anyagot a szerv elkobozta.

Az információ tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         az ügyben folytatják az ellenőrzést;
-         az információt tájékoztató jelentéshez használják fel.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.12.10. (265)

5. Lékai László bíboros hittudományi professzorokból álló bizottság elé idézte Bulányi Györgyöt, annak tisztázására, hogy a csoportja által terjesztett írásokban kifejtett teológiai tévedésekkel vállalja-e az azonosságot vagy sem. Bulányi a kérdésekre – felkészületlenségére hivatkozva – nem válaszolt, ezért január 5-ig haladékot kapott, hogy írásban fejtse ki véleményét.

Bulányi berendelése, a kérdések kemény hangvétele, nyugtalanságot és bizonytalanságot keltett az illegáció vezetői körében. Tartanak az intézkedések további kiszélesítésétől.

Az információ forrása és tartalma megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: operatív úton igyekeznek elősegíteni további – az illegáció támadását célzó – egyházkormányzati intézkedések kialakítását.

(III/III)

NOIJ –  összefoglaló jelentés, 1985.12.10. (241)

11. Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció vezetője olyan értelmű kijelentést tett, miszerint a Bulányi-ügyben rövid időn belül várható a Hittani Kongregáció hivatalos állásfoglalásának megjelenése.

Előzetes információk szerint a Zakar Polikárp által lefolytatott vizsgálat alapján Bulányiék teológiai tanait több ponton kritikával fogják illetni.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma nem ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         ellenőrzik az információt;
-         tájékoztatják az ÁEH-t.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.12.09 (239)

7. Az Írószövetség november 29-30-ai közgyűlésén a 670 fős tagságból 430-an jelentek meg. A tanácskozás alaphangja – a három-négy konstruktív jellegű hozzászólás ellenére – a szokásos, agresszív tónusú volt. Ismét felsorolták a megoldatlan, illetve vitás kérdéseket, középpontban a folyóirat problémákkal (Tiszatáj, Hitel). Többen hangoztatták a „politika” és a szövetség tarthatatlan viszonyát, amelynek kialakulásáért a párt- és állami vezetést tették felelőssé.

Hetvenegy tagú választmányt szavaztak meg egy száz fős jelölő lista alapján. A szavazás eredményeképpen a korábbi 14 helyett csak 10 párttag lett a választmány tagja. „Kiszavazták” – többek között – Garay Gábort, Király Istvánt, Molnár Gézát, Bata Imrét, Ördögh Szilvesztert, valamint Boldizsár Ivánt, Juhász Ferencet. Ugyanakkor beválasztottak mindenkit, akivel a közelmúltban politikai, illetve közlési problémák voltak (Annus József, Csurka István, Nagy Gáspár, Csoóri Sándor és mások).

Jelenleg folyamatban van a tisztségviselők jelölése. Az elnöki posztra valószínűleg Cseres Tibor kerül., a főtitkár, az alelnökök, a külügyi és vidéki titkár személyének kiválasztása gondot jelent a jelölőbizottság számára, mert a jelenlegi összetételű választmányból nehéz olyan személyeket találni, akik erre megfelelőek, és vállalják a funkcióval járó feladatokat.

A kialakult helyzetet a szövetségen belüli ellenzékiséget szervezők úgy értékelik, hogy „olyan győzelmet arattak, ami felér egy vereséggel” Irányításra alkalmas, a párt- és állami vezetéssel együttműködni képes vezetés nélkül a szövetség szerintük is működésképtelenné válik. Ennek elkerülésére a megfelelőnek vélt jelölteknek szinte könyörögnek, hogy csak egy évre vállaljanak funkciót, hogy most a munka beindulhasson, „aztán majdcsak történik valami”.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés:
-         az operatív biztosítást végrehajtották;
-         részletes jelentést terjesztenek fel. 

(III/III)   

A nyolcvanas évek (végének) állambiztonsági dokumentumai közül igen kevés maradt fenn, illetve került eddig a szaklevéltárba. Így különösen érdekesek, értékesek azok a napi jelentésekre írt megjegyzések, amelyek a belső elhárítás szemléletét, törekvéseit mutatják. Íme egy lejárató akció kezdeményezése:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.12.08. (240)

10. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján jelentettük, hogy a FIDESZ 5000 forint támogatást nyújt Győri György vezette Munkáscsoport 1989 februárjában tartandó munkáskonferenciájához.

Miniszterhelyettes elvtárs kérdésére – „Milyen pénzből?” – a szerv a következőket jelenti:

A FIDESZ 1988 májusában az OTP X. kerületi fiókjában bankszámlát nyitott, amelyen jelenleg 80000 forint van. Az összeg egyéni és csoportos hozzájárulásokból, az 50 forintos tagdíjból, különböző kiadványok árából és más szervezetek – pl. az MDF 10000 forintos – támogatásából származik.

(III/III)

[Kézzel írva:] Kérek javaslatot a pénz törvényes úton történő megkérdőjelezhetőségére. Harangozó

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.12.07. (241)

2. A hazánkban tartózkodó Thomas Lantos amerikai demokratapárti szenátor, saját kezdeményezésére feleségével együtt f. hó 2-án meglátogatta a rákosszentmihályi református gyülekezet erdélyi menekülteket segélyező és lelki gondozó szolgálatát.

A látogatásra Mark Palmer nagykövet is elkísérte.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:
-         felmérik a látogatás visszhangját;
-         szóban tájékoztatják a BM III/II Csoportfőnökséget. 

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1984.12.06. (239)

13. 1984. november 28-án a BM III/III Csoportfőnökség hírforrásának nem ellenőrzött információja alapján jelentettük, hogy  - állítólag – létezik egy ún. Tizenkilencesek Klubja 19 taggal, akik a rendszer „demokratikus ellenzéke” szerepében, „nem ellene, hanem érte harcolnak”. Tagjai közé tartzik többek között N. Gáspár költő, F. Gyula író, Cs. Sándor és K. Ferenc  költő, K. Ferenc rendező, dr. F. Lajos, Gy. Sándor (Munkásmozgalmi Múzeum), S. Imre és G. Katalin színművész.

A BM III/III Csoportfőnökség november 28-i, eredeti napi jelentésében az is szerepelt, hogy a felsorolt személyek a kapcsolat hallomása szerint tartoznak a „Klub” tagjai közé.

A szerv jelenti, hogy az információ ellenőrzése folyamatban van, eddig megerősítő adat nem került birtokunkba.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.12.05. (238)

4. A Szabad Kezdeményezések Hálózata f. hó 4-én a Jurta Színházban, mintegy 80-100 fő részvételével megtartotta első megbeszélését azt követően, hogy szétvált a Szabad Demokraták Szövetségétől (SZDSZ).

Az ülés első részében az elnökségben helyet foglaló különböző alternatív csoportok képviselői tartottak rövid politikai helyzetértékelést saját szervezetük szemszögéből. A hozzászólók többsége támogatta a Hálózat további működését, koordináló szerepének erősítését.

Göncz Árpád – az SZDSZ képviselője – felszólalásában kifejtette, hogy az SZKH-nak és az SZDSZ-nek a jövőben egymást erősítve kell tevékenykednie, ugyanakkor meg kell szüntetni a tagság tekintetében még meglévő átfedéseket, amelyekért síkraszáll, illetve realizálásuk érdekében koordináló és szervező tevékenységet kell folytatnia.

Dr. Éliás Sára javaslatot tett az SZKH szervezeti felépítésének módosítására az alábbiak szerint:
-         az ideiglenes tanács megszüntetése,
-         Koordinációs Bizottság választása, melybe a Hálózathoz csatlakozó csoportok képviselőt delegálnak. A bizottság jelöl ki egy személyt, aki szervezet szóvivői teendőit látja el,
-         Információs Szolgálat létrehozása 5-6 fővel. 

A résztvevők a javaslatban foglaltakkal elviekben egyetértettek, kidolgozása érdekében további egyeztető megbeszélést tartanak.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III)