A III/III. krónikája

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.01.12. (9)

8. „Igen” címmel kéthetente megjelenő ifjúsági lap kiadását tervezi a katolikus sajtó még ebben a félévben. Ez irányú elképzeléseiket előzetesen egyeztették az egyház vezetőivel. Jelenleg az előkészületi munkálatok folynak A lap főszerkesztője várhatóan Czakó Gábor lesz.

Az egyházon belüli „ellenzék” várakozással tekint az új sajtóorgánum megjelenése elé, mivel arra számít, hogy a lap hasábjain ők is nyilvánosságot kaphatnak.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: operatív pozíciószerzés feltételeinek kialakítása érdekében figyelemmel kísérik az eseményeket.

(III/III) 

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1979.01.11. (9)

9. Nagy Ferenc volt miniszterelnök és hazai kapcsolatai intenzíven foglalkoznak nevezett hazalátogatásának előkészítésével, megszervezésével. Nagy Ferenc annak ellenére, hogy a látogatást maga kezdeményezte, ennek különböző feltételeket szabott, amelyből – a kedvezőtlen fogadtatás miatt – fokozatosan engedett. A megoldást azzal is szorgalmazza, hogy látása fokozatosan romlik. Ha tavaszig ügyében változás nem lesz, Bécsben kíván a Parasztszövetség főtitkárával találkozni.

Nagy Ferenc hazai kapcsolataitól értesült Szabó Miklósnak a III/I. Csoportfőnökség munkatársának az emigrációban végzett tevékenységéről. Ezzel kapcsolatban Nagy kijelentette, hogy a tényen nem csodálkozik – azt azonban kétli, hogy ennek nyilvánosságra hozása segítené a hazai és az emigráns magyarság kívánatos közeledésének ügyét.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: Az esetleges bécsi találkozó figyelemmel kísérése.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.01.10. (7)

Éliás András 28 éves budapesti személyszállító kisiparos – aki tavaly a „Nemzeti Humanista Vitakör” aktivistájaként november 5-én megemlékezést szervezett Budapesten az I. világháború áldozataira emlékezve, majd aláírásgyűjtést folytatott a jobb lakásviszonyok elérése érdekében – arról tájékoztatta Nagy Jenőt, hogy az elmúlt időszakban levelezésének jelentős része eltűnt, amit ő a „levélcenzúrának” tulajdonít. Ezért a levéltitok megsértése miatt panasszal fordult a Legfőbb Ügyészséghez. A nyomozást az ügyészség „bűncselekmény alapos gyanúja hiányában” megtagadta.

Éliás azt javasolta Nagynak: mozgósítsák a „másként gondolkodókat”, hogy akinek az övéhez hasonló tapasztalata van, azok a panaszukkal – feljelentés formájában – forduljanak a Legfőbb Ügyészséghez., és így gyakoroljanak nyomást a „törvénytelen levélcenzúrára”.

Az információ megbízható, ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         folytatják az ellenőrzést;
-         az információval kapcsolatos eseményeket, fejleményeket figyelemmel kísérik.

(III/III)   

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.01.09. (6)

2. Január 5-én a Bakony Étteremben mintegy 50 fő részvételével megtartotta tervezett alakuló ülését a Fidesz Budapesti Regionális Szervezete. Az új szerveződés a budapesti Fidesz-csoportok működésének, akcióinak kerületi koordinációs szerve. A szervezet végleges helye, szerepe, funkciói az elkövetkezendő viták eredményeként fognak megfogalmazódni.

A Budapesti Regionális Szervezet – a Fidesz nevében – csatlakozott ahhoz a Charta’ 77 által az END-hez benyújtott kezdeményezéshez, mely a bebörtönzött csehszlovák békeaktivisták szabadon bocsátását követeli. A csatlakozást jelenleg az oxfordi ösztöndíjas Németh Zsolt, volt Fidesz szóvivő kezdeményezte, és ő továbbítja az erről szóló állásfoglalást is az END-hez.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés: folytatják a bizalmas nyomozást.

(III/III)

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.10.03.

3. A Jurta Színházban f. hó 1-2-án lezajlott a FIDESZ kongresszusának első fordulója, mintegy 600 fő részvételével.

Molnár Péter, Kövér László, Deutsch Tamás és Szelényi Zsuzsa részletesen elemezték a FIDESZ megalakulása óta végzett tevékenységét. Megítélésük szerint az eltelt időszakban mintegy 30 alcsoportjuk alakult, összességében 1360 fő részvételével. Eredményként sorolták fel, hogy valamennyi hazai „demokratikus” kezdeményezéshez nemcsak nevüket adták, hanem aktív, cselekvő részesei is voltak azoknak. A FIDESZ nyugaton is ismerté vált, tekintélyt szerzett magának, számos konferenciára, eszmecserére kapott meghívást, és publicitása – a hazaival ellentétben – széleskörű.

Ezt követően került sor a szervezeti és működési szabályzattervezetek ismertetésére és vitájára. A vita során nyilvánvalóvá vált, hogy az elképzelések gyakorlati megvalósítását mindenki másként értelmezi. Általános elutasítás jellemezte a hozzászólásokat, melyek kritizálták az úgynevezett „kettő tagság” engedményt. Megfogalmazták – egyebek között –, hogy a FIDESZ tagságát a fennálló politikai rendszerrel szembeni elégedetlenség tartja össze, ezért markáns politikai programra van szüksége, amely lehetőséget biztosít a párttá alakulásra.

Az első napi tanácskozás – a FIDESZ vezető szóvivői szerint – eredménytelenül zárult. A további kudarc elkerülése végett megbíztak egy „bizottságot” a szervezeti és működési szabályzat újabb változatának kidolgozásával. Ez október 2-án – 200-250 fő jelenlétében – Ökrös Tamás ismertette, majd több mint 50 módosító javaslattal – ideiglenesként – jóváhagyták.

A kongresszus második fordulóját öt hét múlva rendezik meg, erre az időtartamra a FIDESZ elnökévé Szelényi Zsuzsát, az ELTE BTK hallgatóját választották. A folyó ügyek vitelével 6 fős választmányt bíztak meg, melynek tagjai: Molnár Péter jogász, Fodor Gábor jogász, Deutsch Tamás joghallgató, Szécsényi Mihály levéltáros, Rockenbauer Zoltán bölcsészhallgató és Langmár Ferenc közgazdász.

A tanácskozás során több tervezett akcióra is mozgósítottak, például október 3-ra, október 5-re, október 6-ra, valamint arra, hogy november 4-én minél többen fekete karszalagot viseljenek a „vérbefojtott szabadság” emlékére.

A kongresszus első fordulójának zárásaként ismertették a FIDESZ és z SZKH közös állásfoglalás-tervezetét az MSZMP KB szeptember 27-i ülésével kapcsolatban (1. sz. melléklet).

Az ideiglenes választmány tagjai ezt követően nemzetközi sajtótájékoztatást tartottak, amelyen kérdéseket tettek fel az Amerika Hangja, a Reuters, a Magyar Nemzet, a Heti Világgazdaság és a Népszava munkatársai.

Az információ megbízható, ellenőrzött.

Intézkedés: részletes jelentést készítettek.      

A BM III/III. Csoportfőnökség, mint a kádári rend őrzője, kiemelt szerepet kapott olyan közéleti személyek kegyeleti szertartásainak biztosításánál, amelyek politikai szempontból veszélyesnek minősültek.
A szerveket a nyolcvanas évekre óvatosságra ösztönözte néhány korábban bekövetkezett ellenzéki megnyilvánulás, (ld. például Bibó István temetésekor Kenedi János felszólalását). A napi jelentések ugyanakkor beszámoltak a sikeresen megszervezett, zavartalan szertartásokról is, mint Illyés Gyula temetéséről, vagy Bartók Béla hamvainak elhelyezéséről.
Utóbbiakról, a Duna-gate botrányt kirobbantó Végvári József is beszélt a vele készült interjúkötetben. Így a fokozatosan feldolgozott titkosszolgálati dokumentumok összevethetők az ő elbeszélésével. Alábbiakban egy 25 évvel ezelőtti napi jelentés mellett, a kulturális elhárításnál dolgozó egykori őrnagy visszaemlékezésének vonatkozó részleteit közöljük.

 ------

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.07.08. (134)

10. A Bartók Béla hamvainak eltemetésére szervezett gyászszertartás biztosítását a Farkasréti temetőben és a megelőző kegyeleti ünnepségeken a szerv végrehajtotta. Amint azt a hírközlő szervek is ismertették, a szertartáson a magyar nemzeti kisebbségek is képviseltették magukat. 

Rendkívüli esemény nem történt.

(III/III)

 ------

Havas Henerik – Végvári József: A Cég árulója. Budapest, Szféra, 1990, 82-84. 

Havas Henrik (HH): Ha már a ruházkodásnál tartunk: van erre vonatkozó különleges előírás a biztonsági szolgálatnál?
Végvári József (VJ): Nincs. Úgynevezett ruhapénzt kapunk, és abból kell az alkalomhoz illő öltözetet megvásárolni. Általában sötétet hordok. Képzelje el, mi lett volna, ha –mondjuk – egy világosszürke öltönyben vettem volna részt Bartók Béla hamvainak elhelyezésekor, vagy ha abban állok a ravatal mellett az Akadémián. Egyébként annak a temetésnek a biztonsági tervét is én készítettem. Azzal is elég bajom volt, nehogy megzavarják, nehogy valami marhaságot csináljanak: valamit beletegyenek a koszorúba satöbbi.

(…)

HH: Egyébként milyen minőségben állt a sírnál?
VJ: Mint egyszerű halandó és mint a munkáját végző állambiztonsági tiszt, Különben nemcsak Bartók temetésén vettem részt, hanem Pásztori Dittáén, és legalább ötven művész búcsúztatásánál is ott voltam.
HH: Kötelességszerűen?
VJ: Nem feltétlenül. Nagyon gyakran saját elhatározásomból mentem el, például Márkus Lászlóéra is. Ilyen alkalmakkor fontos személyekkel ismerkedhet meg az ember, hiszen ott vannak a szellemi, a kulturális, a művészeti élet kiválóságai. 

(…)

HH: Melyik volt pályafutásának a legemlékezetesebb temetése?
VJ: Illyés Gyula bácsié. Bevettek abba a brigádba, amelyik a temetés zavartalanságát biztosította. Illyés Gyula munkássága épp eléggé indokolta, hogy szolgálatunk odafigyeljen az utolsó útjára is. (…)
A hivatalos szertartás után jó néhány ember még ottmaradt a sírnál, szavalatok hangzottak el és beszédek… Ezeket persze a figyelők és a szolgálatunk magnóra és videóra rögzítették… Ott volt a síron a rengeteg koszorú, szalagokkal, oda helyezték a verseket tartalmazó papírokat is… Akkor kapta meg a biztosítást vezető kollégám a parancsot, hogy az ilyen meg olyan feliratú szalagokat feltűnés nélkül el kell távolítani. A levágott szalagokat le kellett adni, hogy megsemmisítsék.  Az egész akcióról titokban felvételt készítettek a figyelők, bár éppenséggel mások is filmeztek nyíltan a temetésen. A figyelők filmjét úgy tudom, hogy az illetékes szakmai, politikai vezetők is megnézték.

-----

A napi jelentéseket Orbán Balázs (ÁBTL) válogatta.
Fotó: Wikipédia (Bartók Béla síremléke)

Napi jelentés egy új, radikális politikai formáció jelentkezéséről. Az emlékezetes akciókat végrehajtó Magyar Október Párt a választások bojkottja, majd vezetőjének Krassó Györgynek a halála miatt nem épült be a magyar politikai rendszerbe. Kezdeményezéseik, látványos demonstrációik azonban a titkosszolgálatok utolsó jelentéseibe is bekerültek, kiegészítve a három évtizeden át "Lidi" fedőnéven megfigyelt pártalapítóról szóló állambiztonsági dokumentumokat.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.07.06. (130)

3. Krassó György tájékoztatta Fodor Gábort a „Magyar Október Párt” megalakulásáról, s elmondta, hogy a 27 alapító tag kb. fele a „Republikánus Kör”-ből, másik fele a legkülönbözőbb helyekről, pl.: a korábbi ellenzék marginalizálódott részéből tevődik össze. Problémájuk, hogy jelenleg sem anyagi, sem egyéb eszközökkel nem rendelkeznek.

A párt július 9-én a Jurta Színházban nagygyűlést tart, melyre a szórólapok, plakátok már elkészültek. (A belföldi postaforgalomból 812 olyan küldeményt emeltek ki, melyek a nyomdai úton sokszorosított – mellékelt – meghívókat, felhívásokat tartalmazzák.)

Krassó felkérte Orbán Viktort, hogy vezesse le nagygyűlésüket, mert nagy szükségük van egy „erőskezű” vitavezetőre. Orbán a felkérést egyelőre nem vállalta, mivel ő csak „a FIDESZ színeiben” szerepel.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés:

-operatív úton biztosítják a rendezvényt.
-(III/III, III/3, Borsod megye) 

A hetvenes évek második felében a belső elhárítás feladatul kapta a formálódó cigány-közélet, a megalakuló szervezetek, fórumok ellenőrzését. A pártállam és a szervezet világlátásához igazodva a munkát a "cigány nacionalizmus" elleni fellépésként indokolták meg, illetve értelmezték.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.06.20. (120)

10. Daróczi Ágnes és Bársony János, nacionalista tevékenységet folytató cigány értelmiségiek a Cigányok Kulturális Szövetsége alakuló ülésének küldöttei között agitációt folytatnak az alapszabály-tervezet elutasítása érdekében. Azt akarták elérni, hogy a szövetség ne kulturális egyesületként, hanem nemzetiségi jelleggel alakuljon meg. Ennek érdekében Daróczi írásos véleményt is felvázolt, de a küldöttek többsége azt elutasította.

Az információ ellenőrzött.

Intézkedés: hasznosítják a tájékoztató munkában.

(III/III) 

1989-ben a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak előkészítése idején intenzívebbé vált az ellenzéki erők megfigyelése. A Szabad Demokraták Szövetségének helyzetéről részletes értékelések készültek.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1989.06.05 (107)

8, Az SZDSZ június 3-án mintegy 150 fő részvételével országos „szervezői találkozót” rendezett. A szervezési kérdésekről Béki Gabriella számolt be. Kijelentette, hogy az SZDSZ-nek jelenleg mintegy 3200 tagja van, a tagok 70%-a budapesti: Véleménye szerint az egy hét múlva elkészülő SZDSZ programot követően várhatóan sokkal többen csatlakoznak majd a szervezethez.

Az Ellenzéki Kerekasztal helyzetéről Magyar Bálint beszélt, és cáfolta azt a híresztelést, hogy az SZDSZ és az MSZMP külön alkut kötött volna. A rendezvény során ugyanakkor elhangzott, hogy az SZDSZ-ben olyan döntés született, miszerint a csoportok elfogadhatnak az MSZMP-től felajánlott segítséget a működésükhöz (helyiség, iroda).

Tájékoztatták a jelenlévőket arról is, hogy a Tanács mellett létrehoztak egy Választási Bizottságot, és arra ösztönözték a csoportok képviselőit, hogy ők is hozzák létre saját bizottságaikat.

A „folyosói beszélgetések” során elhangzott, hogy Szent-Iványi István vezetésével létrejött egy „Külügyi Bizottság”, amelyet mintegy „árnyékkormány külügyminisztériumát” akarják működtetni. Állítások szerint ennek „első lépéseként” Szent-Iványi június 2-án másodmagával „látogatást tett” a kanadai követségen.

Ugyancsak „folyosói pletykaként” hangzott el az is, hogy NSZK-beli szervezet természetbeni juttatásként nyomdagépeket bocsát az SZDSZ részére.

Az összejövetelen a többi közt egy „zöld frakció” szervezéséről szóló anyagot is terjesztettek. (4. sz. melléklet)

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.

Intézkedés:
-         kiegészítik, pontosítják az információt;
-         folytatják a felderítést. 

(III/III)

1966. április 19. Összehangolt akció keretében letartóztatják Lénárd Ödönt és Tímár Ágnest. A magánlakásokban szerzetesi életet élő csoport vezetői ellen  (1961 után immár másodszor) eljárás indul, a hivatalos indoklás szerint „illegális szervezkedés” miatt. Több helyszínen is alapos házkutatást tartanak, ám többnyire csak hittankönyveket sikerül a nyomozóknak lefoglalniuk.

Ennek ellenére az amnesztiát követő, figyelmeztetésül is szolgáló perben, 1966 novemberében Lénárd Ödönt – a korábbi ítéletekkel összevonva – tizenkilenc évi szabadságvesztésre, nyolc év közügyektől való eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra, Tímár Ágnest pedig három év hat hónap szabadságvesztésre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélték. (Lénárd atya így összességében 6749 napot (mintegy 18 és fél évet) ült börtönben. 1977-ben csak VI. Pál pápa személyes közbenjárására szabadult ki.)

A „Konspirálók” fedőnevű ügy során, a keresztény hitét autonóm módon megélő közösségről, több operatív technikai úton készített fotósorozat készült. Ezek valamint az ügy további részletei megismerhetők a Hitvallók és ügynökök c. dokumentumfilmből is.

A Kádár-korszak politikai rendőrségének tevékenysége a mai napig érezteti hatását. Ugyanakkor a belső elhárítás működésével kapcsolatban számos legenda él a köztudatban. Ezért itt, a III/III. krónikájának blogján folyamatosan megemlékezünk egy-egy olyan állambiztonsági eseményről, amely az adott naptári naphoz köthető.

Emellett válogatást közlünk azokból a jelentésekből, amelyeket a Belügyminisztérium a legfelső pártvezetés számára állított össze. A napi operatív információs jelentések (NOIJ) összeállítása Orbán Balázs (az ÁBTL munkatársa) munkája.