Az állambiztonság munkatársai különböző módokon kerültek kapcsolatba a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Az alábbi napi jelentések közül az egyik ellenzéki személyeket ért retorzió kapcsán említette meg az intézményt. A másik a belső elhárítással sajátos kapcsolatban álló szervezeti egységről, a Tudományos Szocializmus Tanszékéről jelentett.
Ennek a tanszéknek a különlegessége, hogy vezetője egy időben Hollós Ervin a BM III/III. Csoportfőnökség elődszervének egykori parancsnoka volt. Alezredesként 1957 és 1962 között ő vezette a belső reakció elhárító osztályt (BM II/5.), így jelentős szerepet vállalt a forradalom utáni megtorlásban.
Az egykori illegális kommunista, majd ifjúsági vezető (DISZ) közvetlenül a forradalom leverése után került az állambiztonsághoz. A szervezet átszervezésekor, 1962-ben azonban túlzott baloldalisága miatt elbocsátották és a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Osztályára került. Emellett kezdetben másodállásban tanított tudományos szocializmust az egyetemen. Miközben a kötelező ideológiai tárgyak oktatójaként számos leendő mérnökkel kerülhetett kapcsolatba, Hollós (részben feleségével Lajtai Verával közösen írt) egymást követő művei révén 1956 legfontosabb szakértőjévé vált. Sajátos módon a BM irattárban az egykor által vezetett szervezet dokumentumaiba külön engedéllyel betekintve a kommunista titkosszolgálatok aktáinak első kutatója is lett. Így tovább terjeszthette azokat a belügyesként kidolgozott téziseit, amelyek az 1944-es nyilas csőcselék és az 1956-os forradalmárok közti folytonosságot hangsúlyozták. Ugyanakkor az ismert antiszemita közíróval, David Irvinggel történő találkozásai révén kapcsolatba került a forradalom szélsőjobboldali narratívájának megszületésével is. A funkcionárius, titkosszolgálati, oktatói és történetírói múlttal rendelkező Hollós a rendszerváltozás után Vincellér Béla néven adta ki újabb könyveit. Egykori harcostársa, Ságvári Endre ügyében pedig még 2006-ban (fotó itt) is nyilvános szerepet vállalt.
Személye egy, a kutatások révén mind részletesebben megismert pártállami karriere mutat példát. Az állambiztonsági iratok feldolgozása következtében mind az ő, mind munkatársai tevékenységének egyre több eleme tárul fel. Legyen szó a megtorlás pereiről, vagy az ifjúság politikai neveléséről, megfigyeléseiről.
NOIJ – összefoglaló jelentés, 1980.06.25. (146)
6. Alföldi Jenő, az Élet és Irodalom rovatvezetője, adomány címén 200 Ft-ot vett át Csoóri Sándortól. Alföldit úgy tájékoztatták, hogy már kb. 50 ezer forint gyűlt össze segélyezés céljára. Az elosztást egy bizottság végzi ösztöndíj formájában azok közt, aki állásukat elveszítették. Úgy döntöttek, a segélyt legjobban megérdemli Bencze György és Krokovai Zsolt filozófus, akit a BME-ről bocsátottak el.
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés:
- az információt tájékoztató jelentéshez használják fel;
- folytatják a bizalmas nyomozást.
(III/III)
NOIJ – összefoglaló jelentés, 1981.06.25. (136)
4. A budapesti felsőoktatási intézményekben széleskörű viták folynak a marxizmus-leninizmus oktatásának szükségességéről, illetve módozatairól. A vitákban gyakran szélsőséges nézetek is hangot kapnak, előfordul, hogy cáfolat nélkül.
Június elején a Budapesti Műszaki Egyetem Tudományos Szocializmus tanszék értekezletén kifejtésre került, hogy az oktatás eddig alkalmazott koncepciója téves: a hallgatókban kétkedést nem eloszlatni, hanem szítani kell. Az oktatás célja a kétely legyen, a hallgatók önállóan döntsék el, hogy mit fogadnak el és mit nem. A tanár feladata nem a meggyőzés, hanem az önálló gondolkozásra nevelés.
Egy másik elképzelés szerint a hallgatókkal meg kell ismertetni a nem marxista nézeteket is. Ennek érdekében szükséges lenne ezeket a nézeteket tartalmazó szöveggyűjtemény kiadása, esetleg mellékelve hozzá a marxista magyarázatokat is.
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.
Intézkedés: tájékoztató jelentéshez használták fel.
(III/III)
