A III/III. krónikája

A Kádár-korszak politikai rendőrségének, a BM III/III. Csoportfőnökség krónikája. Megfigyelők és megfigyeltek, akciók, jelentések, ügynökök, statisztikák. A jelenkor-történeti kutatások friss eredményei. Napi történetek, jelentések.

Új "útikönyvünk"

cimlap-k.jpg

Tabajdi Gábor: Budapest a titkosszolgálatok hálójában. Budapest, Jaffa Kiadó, 2015.

A III/III. krónikája

konyv.jpg

Tabajdi Gábor: A III/III. krónikája. Budapest, Jaffa Kiadó, 2013

Címkék

"cionista" vonal (1) "klerikális reakció" (1) 1956 (8) Abrudbányai Iván (1) áremelés (1) Bába Iván (3) Bacsó Péter (1) Bankó Dixiland (1) Bartók Béla (1) Beatrice (3) Bégány Attila (1) Béki Gabriella (1) Bence György (2) Berecz János (1) Beszélő (2) Bibó istván (1) Bihari Mihály (1) BME (4) Budapest (7) Buda Géza (1) Bulányi György (8) Choli Daróczi József (1) Csapody Tamás (1) cserkészszövetség (2) Csernobil (1) Csoóri Sándor (9) Csurka István (4) Czakó Gábor (1) Demszky Gábor (2) Dialógus békecsoport (5) disszidensek (1) Duna Kör (2) egyházi kisközösségek (12) Éliás József (1) ellenzék (20) ELTE (10) Ember Judit (1) Eörsi István (2) EPMSZ (1) Fehér Ferenc (1) FIDESZ (20) FIJAK (1) filmvilág (7) Fitos Vilmos (1) FKGP (8) Fodor Gábor (3) Földvári Tamás (1) Fölöspéldány (1) Fónay Jenő (2) Futó Dezső (1) Gadó György (1) Göncz Árpád (1) Grósz Károly (1) Habsburg Ottó (1) hálózat (1) Harangozó Szilveszter (4) határellenőrzés (1) Hegedűs B. András (1) Heller Ágnes (1) Hernádi Gyula (1) ifjúsági elhárítás (13) Ilia Mihály (2) Illyés Gyula (1) Inconnu (4) Index (1) Írószövetség (5) Iványi Gábor (1) JATE (1) Jehova Tanui (1) jezsuiták (1) Jurta Színház (1) Kádár János (5) Kardos László (1) Kasza László (1) Kemény István (1) Kende Péter (1) Kenedi János (1) Kéri Kálmán (1) Király Béla (1) KISZ (3) Kis János (1) Kocsi György (1) könnyűzene (3) Konrád György (1) Kopácsi Sándor (1) környezetvédők (3) Kőszeg Ferenc (1) Kövér László (2) Krassó György (8) Kristály Gyula (1) Kulin Ferenc (1) kulturális elhárítás (9) Lángh Júlia (1) Langmár Ferenc (1) lehallgatás (1) Lénárd Ödön (1) Lengyel Gabriella (1) Lengyel László (1) Lezsák Sándor (4) Litván György (2) Ludassy Mária (1) Magyar Bálint (2) Magyar Hírlap (1) május 1. (1) Mark Palmer (1) MDF (13) Mécs Imre (2) Medveczki Ilona (1) Méray Tibor (1) Mészöly Miklós (2) Miklósi László (1) Miszlivetz Ferenc (1) MKKE (3) Molnár Péter (1) Molnár Tamás (3) Mozgó Világ (1) MSZMP (2) MTA (4) MTI (1) MTV (6) Munkásőrség (1) Nagymaros (1) nagymarosi erőmű (2) Nagy Bandó András (1) Nagy Ferenc (2) Németh Géza (2) népiek (11) Nyírő József (1) Operaház (5) Orbán Viktor (8) Ordass Lajos (1) ORF (1) Pákh Tibor (3) Papp Mária (1) Pártay Tivadar (1) pártok (1) Paul Lendvai (1) Philipp Tibor (1) Püski Sándor (1) Rajk László (2) Recski Szövetség (1) reform (1) Regnum Marianum (2) Ribánszki Róbert (1) röplap (1) sajtó (6) Salom békecsoport (2) Schöpflin György (2) sci-fi (1) Senator együttes (1) Solt Ottília (1) Sólyom László (1) Soros György (8) SOTE (2) sport (5) Stoffán György (1) Sütő András (1) szakkolégiumok (4) szamizdat (10) Századvég (1) SZDP (2) SZDSZ (12) Szegedy-Maszák Aladár (1) Szent-Iványi István (1) Szépfalusi István (2) SZER (4) SZETA (4) SZISZ (1) SZKH (5) Szőcs Géza (2) szolgálatmegtagadók (2) Sztáray Zoltán (1) tartótisztek (1) TDDSZ (4) temetés (6) TIB (1) Tímár Ágnes (1) Tiszatáj (2) történészek (1) Vaclav Havel (1) választások (3) Varga Domokos (1) Vargha János (2) Vásárhelyi Miklós (2) Végvári József (2) Zimányi Tibor (1) Zsidó Világkongresszus (1) Címkefelhő

Honlap-ajánló

További történetek, statisztikák, háttér-információk a BM III/III. Csoportfőnökségről:

http://www.iii-iii-kronika.hu/

Bulányi György megfigyelése

III/III Krónika 2015.05.31. 05:21

bulanyi.jpgBulányi György piarista szerzetes a kommunista állambiztonsági szervek egyik leghosszabb ideig számon tartott célszemélye volt. Az ellene folytatott nyomozás elindítója 1946-ban az újságíróként, illetve televíziósként ismertté vált, ám ekkor még debreceni államvédelmi tisztként dolgozó Ipper Pál volt. Az 1952-ben és 1958-ban is súlyos börtönbüntetésre ítélt szerzetes szabadulása után újjászervezett közösségeit 1989-ig megfigyelték és manipulálták.  A nyolcvanas években az immár Bokor nevet viselő mozgalom az egyházi/ „klerikális reakció” fő megtestesítője lett, amely ellen „Varjak” fedőnéven országos akciók indultak. A hatalmat elsősorban a közösség autonóm élete, a szabadság hiányaira rámutató kiállása (katonai szolgálatmegtagadás) esetenként nyilvános fellépései, valamint a lengyel példa nyomán a polgári ellenzékkel kialakuló esetleges kapcsolata aggasztotta. A bulányistákkal, mint az állam és az egyházak eddigre „rendezett” viszonyát zavaró „egyházi szakadárokkal” az MSZMP Politikai Bizottsága is foglalkozott. Így az ellenük folytatott tevékenységről Kádár János is kifejtette álláspontját 1982-ben: „ne korlátozódjék az intézkedés adminisztratív rendszabályokra, mert (…) akkor ezek mind mártírokat gyártanak és híveket szereznek”.
Közben a III/III illetékes vezetői a hálózati személyeken keresztül a mozgalommal szimpatizálók körében különböző bizalomromboló pletykákat terjesztettek, és a teológiai, koncepcionális és személyi ellentétek erősítésére törekedtek. Az ügy dokumentumai az iratmegsemmisítések miatt ma már csak töredékesen lelhetők fel, ám a sok tucatnyi összefoglaló jelentés jól érzékelteti a titkosszolgálati munka céljait és mélységét. Egy 25 évvel ezelőtti napi jelentés:

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.05.31. (106)

5. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján jelentettük, hogy a bulányista bázisközösségi mozgalom f. hó 28-án rendezi meg ez évi bokorünnepségét, amelynek fő témája a polgári ellenzékhez való csatlakozás megvitatása. (A résztvevők sokkolása érdekében az összejövetel kezdetére színlelt rendőrségi razziát terveztek).

Újabb információ szerint f. hó 28-án a budai hegyekben megtartották a hagyományos „bokorünnepet”. Az eseményt az illegáción belül a vártnál kisebb érdeklődés kísérte. (A résztvevők sokkolására tervezett, színlelt rendőrségi razzia megrendezését Bulányi megtiltotta.)

A összejövetel központi témája a „Keresztények részvétele a közéletben” című vita volt. Az elhangzott vélemények alapján a politizálást illetően egységes álláspont nem született, továbbra is – egyházi kereten belül – a mozgalom függetlenségének és egységének megtartásával kívánnak működni. A közéletben való részvételüket a különféle egyesületek és gazdasági közösségek adta lehetőségekkel kívánják biztosítani, amely egyben a mozgalom megújulását és fennmaradását is jelentheti. Az „ellenzékiekkel” való együttműködés egyelőre csak a polgári közszolgálat bevezetésének kivívásáig tudják elképzelni.

Dr. Csapody Tamás ismertette a „Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör” által az alternatív polgári közszolgálat bevezetésére kidolgozott, az Országgyűlésnek címzett, május 26-i dátumozású alkotmánymódosítási és törvényjavaslatot. A tervezetet a jelenlévők közül többen aláírták.

Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött. 

Intézkedés:
-         az információt ellenőrzik, pontosítják;
-         tájékoztatják az ÁEH illetékes vezetőit;
-         a jövőbeni elképzelésekről további információkat gyűjtenek, és azokat értékelve kidolgozzák az alkalmazható intézkedéseket.

(III/III)

Címkék: egyházi kisközösségek Bulányi György Csapody Tamás

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://iii-iii-kronika.blog.hu/api/trackback/id/tr445336830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Measurer 2013.06.02. 12:12:11

Bulányi atya kitartó megfigyelésből több minden leszűrhető: a III/III részéről a formálódó ellenzék szemmel tartása, amelynél a Bokor-mozgalom is számításba jöhetett, az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) által a radikális nézeteket valló személyiségek változatlan kontrollja, de egyúttal a pártállam kedvenc egyházügyi stratégiai vonala is, amely az "oszd meg és uralkodj" elv alapján igyekezett melegen tartani az egyházakon belüli konfliktusokat. Mindeközben ismert és zavaró lehetett számukra Bulányi atyának a Hittani kongregációval, személy szerint Ratzinger bíborossal való megegyezés keresése is.
jezsuita.blog.hu/2010/06/11/bulanyi_gyorgy_atya_halalara

Fejesrob 2013.06.02. 12:12:23

Nagyrészük ma is itt verheti a mellét a blogokon és nácizhatják a többieket mint demokraták.

Persze megismerni őket.

bonfred 2013.06.24. 09:25:17

Azért azt ne felejtsük el, a pártállamnak partnerek is kellettek az egyházban, hogy a tevékenységét kifejthesse. Olvastam egy interjút Bulányival, talán a 2000 c. folyóiratban volt, már nem emlékszem. Ha csak a tizede igaz amit elmondott, akkor is undorító az egyház viselkedése. Nekem az sem tetszik, hogy mártírnak tüntetnek fel olyan egyházi vezetőket, akik szerintem csak a maguk piszkos kis kompromisszumait kötötték meg a hatalommal. A rendszerváltás előtt csak azokat szentelték pappá, akiket az ÁEH jóváhagyott. Azt gondolom senki nem hiszi, hogy akkor az egyház élén csupa harcos ellenzéki állt. Talán az sem véletlen, hogy amikor Antall József már nagyon beteg volt, adtak neki egy listát a papokról, hogy választhasson, kinek akar gyónni, ki adja fel az utolsó kenetet, ő meg undorodva félretolta.
A Measurer által betett linken az szerepel, Ratzinger 1997. ápr. 5-én küldte a levelét Seregélynek. Az azért már vastagon a rendszerváltás után volt. Ne kenjünk már mindent a komcsikra! Szerintem Bulányi rendesen zavarta egy pár főmufti köreit, még 89 után is. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy nem siettek a rehabilitálásával.