Csoóri Sándorról, mint (potenciális) „ellenzéki vezérről” több mint három évtizeden át gyűjtöttek adatokat a kulturális elhárítás tisztjei. Kiszely Gábor kutatásai során 65 ügynök 938 jelentését találta meg az 1957-1989 közötti időszakból. (Megállapításait 2007-ben publikálta Szellem a célkeresztben c. munkájában.) Ebben a számban tehát még nincsenek benne az azóta előkerült, elsősorban összefoglaló jellegű anyagok, így a napi jelentések (NOIJ) sem. A megfigyelések mértékét, súlyát jelzi, hogy a nyolcvanas években „Csókás” fedőnéven ellenőrzött íróról, május 7-én több évben is felterjesztettek titkosszolgálati információkat a pártállami vezetés számára:
NOIJ – összefoglaló jelentés, 1986.05.07. (88)
6. A BM III/II Csoportfőnökség információja alapján 1985. május 17-én jelentettük, Szőcs Géza erdélyi magyar író beadványt készített a román pártvezetésnek és az ENSZ illetékes szerveinek egy „nemzetiségi internacionálé” létrehozása érdekében.
A BM III/III Csoportfőnökség információja szerint Szőcs Géza néhány nappal ezelőtt „Csókás”-hoz fordult, hogy nyújtson segítséget az elképzelés népszerűsítéséhez. „Csókás” üzenetet küldött Szőcsnek, mely szerint „komolyan fogja venni kérést”.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés:
- figyelemmel kísérik az ügy alakulását;
- az információt felhasználják az értékelő, elemző, tájékoztató munkában.
(III/III)
NOIJ – összefoglaló jelentés, 1987.05.07. (89)
6. Gadó György az ún. „Salom Csoport” nevében nyolc flekk terjedelmű „állásfoglalást” készített, mely – saját megfogalmazása szerint – az antiszemitizmus bizonyos tüneteivel foglalkozik. Az anyagot – kérve annak valamilyen „látványos” formában történő támogatását – eljuttatta Csurka Istvánnak, aki a kérésről konzultált Csoóri Sándorral.
Csurka és Csoóri az anyag tanulmányozása alapján arra az álláspontra jutottak, hogy annak tartalma egyrészt „zsidó belügy”, másrészt olyan politikai problémákat taglal sajátos módon, amelyekkel ők nem azonosulhatnak, ezért közvetlen aláírással nem kívánnak csatlakozni hozzá.
Az az elképzelésük azonban, hogy már csak az antiszemitizmus vádjának kivédése érdekében is valami módon reflektálni kellene a nyilatkozatra. Egy párhuzamos deklaráció kiadását fontolgatják, amelyben elítélik az antiszemitizmus, hasonlóan károsnak minősítve azt, mint a napjainkban ugyancsak létező jelenséget, az „antiszemitizmus vádját”. Felmerült, hogy a deklarációt a leginkább antiszemitizmussal vádolt írókon – kettőjükön, valamint Sánta Ferencen, Fekete Gyulán – kívül alá kellene íratni Kis Jánosékkal is, s ez egyszersmind gesztus lenne a „népiek” részéről Kisék irányába.
Az információ forrása megbízható, ellenőrzött; tartalma részben ellenőrzött.
Megjegyzés: eddig nem keletkezett adat arról, hogy Gadó nyilatkozata azonos-e azzal, amit az INCONNU május 8-i „estjén” Radnóti Sándorral kívánnak felolvastatni.
Intézkedés:
- az információkat pontosítják, kiegészítik;
- folyamatosan felderítik, akadályozzák az ellenséges akciókat, terveket.
(III/III)
Fotó: Bookline
