NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.09.05. (175)
4. A Magyar Demokrata Fórum szeptember 3-án Lakitelken „független társadalmi szervezetté” nyilvánította magát. Amint ezt a tömegkommunikációs szervek is közölték, a megjelent mintegy 370 személy megvitatta és elfogadta a szervezet alapítólevelét és ideiglenes alapszabályzatát, kimondták az elnökség megalakulását. (Ennek tagjai az 1987. Szeptember 27-ei, ugyancsak lakitelki tanácskozás óta működő szervezők.) A szervezők hetek óta dolgoztak az alakuló tanácskozás előkészítésén. A két kiadott alapdokumentum kemény viták során nyerte el jelenlegi formáját. Megmutatkozott, hogy az MDF tagsága, de maga a szervező bizottság is (most már elnökség) ellentétes álláspontot képvisel egyes alapvető tartalmi és szervezési kérdésben a mérsékelt szárnyra igen erős nyomás nehezedik majd saját tagsága, mind más alternatív csoportok részéről a szélsőségesebb álláspontok, fellépések vállalása érdekében.
A szeptember 3-ai tanácskozás hozzászólóinak többsége a beterjesztett dokumentumokhoz szólt hozzá, de éles megnyilvánulások hangzottak el a magyar-román viszonyt illetően is. Az aradi találkozót „román siker – magyar kudarc”-ként minősítették. Ehhez az alaphangot a Csoóri Sándor által felolvasott nyilatkozat adta meg, melyet hétfőn (szeptember 5-én) a Politikai Bizottság tagjai és a sajtó részére megküldenek. Amennyiben a magyar sajtó ezt nem hozza nyilvánosságra, akkor – álláspontjuk szerint – nyugati orgánumokat vesznek igénybe.
Folytatódott az első lakitelki tanácskozás óta fel-felbukkanó vita, mely szerint az MDF alakuljon-e inkább politikai párttá. Németh Zsolt azt javasolta az MDF programjául, hogy MADEP néven alakítson magyar demokratikus pártot.
Néhány felszólaló más szervezetek nevében adott ötleteket, tanácsokat, illetve tájékoztatást adtak saját tevékenységükről , például Bilecz Endre a Szárszói Front nevében üdvözölte az összejövetelt.
Vígh Károly az alapítólevél kiegészítéseként felvetette, hogy nemcsak társadalmi, hanem politikai koalíció is kell.
Mécs Imre bejelentette a Történelmi Igazságtétel Bizottság megalakulását, és ismertette követeléseiket.
Gadó György elmondta, hogy ők az „államosított gazdaság helyett társadalmasított gazdaságért harcolnak”. Beszámolt arról, hogy Krakkóban a „Szolidaritással karöltve” konferencián vett részt tizenkettedmagával, ahol javasolták, hogy november 15. Legyen a Ceausescu elleni nemzetközi tiltakozás napja. Ajánlotta, hogy az MDF ne csak a nyugati emigrációval álljon kapcsolatban, működjön együtt a Charta ’77-tel és a Szolidaritással is.
A meghívott külföldi résztvevők közül felszólalt Barki Éva bécsi ügyvéd, aki deklarálta belépését az MDF-be és kijelentette, hogy pártolója és szóvivője kíván lenni Bécsben a szervezetnek.
Veress Bulcsú, az USA szenátusának munkatársa hozzászólásában mintegy kihirdette a szenátus augusztus 11-i, az „Erdélyi magyarság elnyomása és a falurombolás ellen” egyhangúlag hozott határozatát.
Az információ megbízható, ellenőrzött.
Intézkedés:
- részletes jelentést készítettek;
- folytatják az ellenőrzést.
(III/III)
