A pártállami vezetés tájékoztatása az ellenzék akcióiról 1988-ban is folyamatos maradt. A jelentések nem csupán a tiltakozások tényét rögzítették (arról az illetékesek, illetve az érdeklődő közvélemény amúgy is értesülhetett), hanem a szervezők terveit és a köztük lévő potenciális ellentéteket is elemezhették.
A rendszerváltozás kezdőévében, avagy a társadalmi átalakulás évében (1988-ban) a Napi Operatív Információs Jelentések (NOIJ) révén 6778 információt terjesztettek fel a központba, ebből 3219 került a politikai vezetés elé, s 1993 foglalkozott "belső ellenséges tevékenységgel".
NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988. 07.26. (146)
5. A „belső ellenzékiek” egy csoportjának 19-én kezdett éhségsztrájkjáról az alábbi újabb információk keletkeztek:
- Fónay Jenő egészségi állapotára való hivatkozással, Molnár Tamás pedig ismeretlen okból abbahagyta az éhezést és eltávozott a helyszínről.
- Az ún. szolidaritási nyilatkozat közzétételét követően, több – a szerv által ismert és ismeretlen – személy csatlakozott részleges éhségsztrájkkal vagy aláírásával az akcióhoz. (az aláírók száma megközelítőleg 80-100 fő). Az éhségsztrájkkal csatlakozók többsége, pl. Rajk, Lengyel Gabriella, a „Beszélő” szerkesztői, a „Románia Libera” csoport tagjai stb. 1-2 napos éhezést vállaltak.
- A politikai akció résztvevőinek értékelése szerint az éhségsztrájk már elérte célját: sikerült a külföldi és a hazai közvélemény érdeklődését felkelteni. Jelentős eredménynek könyvelik el, hogy a magyar hivatalos sajtó, továbbá a Magyar Rádió is foglalkozott a témával.
- Az akció során ötletként felmerült, hogy Reagan elnök és a magyar miniszterelnök találkozásának napján a sztrájkolók „kivonulnak a nyilvánosság elé”.
- Az akció lezárásaképpen az útlevéltörvényre vonatkozóan egy állampolgári kezdeményezést kívánnak benyújtani az MNK államminiszteréhez.
Az információ ellenőrzött.
Intézkedés: folytatják az ellenőrzést.
(III/III)
